Pf.20994/2007/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(3)bekezdése alapján kérte megállapítani az alperesi párt működésének megszűnését a társadalmi szervezetként való további működésének érintetlenül hagyásával, és a nyilvántartási adatok ennek megfelelő módosításának elrendelését indítványozta. A keresetét arra alapította, hogy az alperesi párt a

1. és
2. évi általános országgyűlési választásokon nem állított jelöltet. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy 2002-ben az Ú-val, 2006-ban a Z-val kötött együttműködési megállapodás alapján állított jelöltet az országgyűlési képviselő választáson. Azt nem vitatta, hogy nem történt közös listaállítás. Az elsőfokú bíróság az ítéletében - az alperes társadalmi szervezetként való továbbműködését nem érintően - megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság 7.Pk.60.285/2001/
3. számú végzésével
4. sorszám alatt nyilvántartásba vett Magyarországi Roma Összefogás Párt pártkénti működése megszűnt. Rendelkezett az ítélet jogerőre emelkedését követően a nyilvántartás kezelőjének megkereséséről a változás nyilvántartásba vétele iránt. Megállapította, hogy a le nem rótt 21.000.- Ft eljárási illetéket az állam viseli. Az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tényként megállapította, hogy az alperesi párt
5. és
6. évben az országgyűlési képviselő választáson jelöltet nem állított. A Ptv.
7. §

(3)bekezdése és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 49. §

(1)bekezdése és 51. §

(1)bekezdése felhívásával rámutatott arra, hogy az alperes által hivatkozottak nem alkalmasak annak megállapítására, miszerint az alperes jelöltet, közös jelöltet állított; utalt arra, hogy az alperes nem volt jelölő, jelölt állító szervezet, ezért a pártkénti működésének megszűnése megállapításának törvényi feltétele fennállt. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe az eredeti jogalkotói szándékot és az

1. évi XXXIII. tv. hatályba lépését követően az elmúlt években a választásoknál kialakult politikai helyzetet, különösen a parlamenti küszöb átlépésével kapcsolatos nehézségeket, azt, hogy a kis pártok választási részvétele elnehezült, továbbá, hogy az egyéni jelölt és listaállítás szabályai kényszerítették ki a politikai pártok olyan jellegű összefogását, miszerint egy jelölő párt mögé több párt sorakozik fel és ad jelöltet. Megítélése szerint az általa kötött együttműködés megvalósítja a pártok választási részvételét. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte annak megalapozottsága folytán. Kiemelte, hogy a Ptv.
2. §

(3)bekezdésének feltételét az Országos Választási Bizottság kimutatása igazolja, a más párttal kötött együttműködési megállapodás nem jelentette a Ptv. szerinti jelöltállítást. A fellebbezés nem alapos. A Ptv.

1. §-ához fűzött indokolás szerint a törvény célja, hogy azok a társadalmi szervezetek jegyeztessék be magukat pártként, amelyek indulni akarnak a választásokon. Ezt tükrözi a Ptv.
2. §

(3)bekezdése, amely kimondja, hogy meg kell állapítani a társadalmi szervezet pártként való megszűnését, ha a párt egymást követő két országgyűlési választáson nem állít jelöltet. A Ptv. 3. §-a a párt megszűnésének eseteit megkülönbözteti a párt működésének megszűnésétől. A Ptv. 3. §

(1)bekezdése a párt, mint jogi személy megszűnésének eseteit határozza meg, míg a 3. §

(3)bekezdésében szabályozott esetben a párt, mint jogi személy nem szűnik meg, hanem csak pártként nem működhet tovább, azaz társadalmi szervezetként folytathat tevékenységet. A Ptv. 3. §

(3)bekezdés szerint a bíróság az ügyészség indítványára - a párt társadalmi szervezetként való további működésének érintetlenül hagyásával megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. E törvényi megfogalmazásból következően az ügyész keresetindítása esetén, amennyiben bizonyított, hogy a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állított jelöltet, a bíróságnak nincs mérlegelési joga a párt működésének megszűnése megállapítása tekintetében. Az Alkotmánybíróság 53/1996. (XI. 22.) határozata indokolása szerint a Ptv. 3. §

(3)bekezdése alapján csak annak a pártnak a megszűnése állapítható meg, amely az egymást követő két általános választáson egy alkalommal sem állított egyéni választókerületben egyedül, vagy más pártokkal közösen országgyűlési képviselőjelöltet. A Ptv. 3. §

(3)bekezdése az országgyűlési képviselői választások tekintetében nem eredményességet, vagyis országgyűlési képviseletet ír elő, hanem csak a fentiek szerinti jelöltállítási kötelezettséget állapít meg. A Ptv. e rendelkezése az országgyűlési képviselői jelöltállítási kötelezettség teljesítését a pártként működés egyik kötelező feltételeként, mellőzhetetlen ismérveként jelöli meg, amelynek hiánya a párt megszűnését és a megszűnés kötelező bírósági megállapítását vonja maga után. A fentiek alapján az alperes által indítványozott „kiterjesztő" jogszabály értelmezési, illetve alkalmazási lehetősége nincs a bíróságnak. Ezért az alperesi érvelés nem volt figyelembe vehető. Az Országos Választási Bizottság tájékoztatásával igazolt, hogy az alperes a 2002. és 2006. évi általános országgyűlési választáson képviselő jelöltet nem állított. Az alperes által 2002-ben az Ú-val, majd 2006-ban a Z-val kötött együttműködési megállapodás és az ezen alapuló választási részvétel nem valósítja meg és nem azonos a Ptv. 3. §

(3)bekezdése által megkövetelt jelöltállítással. Mindezek kiemelésével az elsőfokú bíróság érdemi döntése megalapozott. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §

(2)bekezdés értelmében a Pp.254. §

(3)bekezdésre is figyelemmel indokai alapján helybenhagyta. A fellebbezési eljárásban a feleknek költségigénye nem volt. Az alperes illetékmentessége folytán le nem rótt fellebbezési illetéket a módosított

1. évi XCIII. tv.
2. §-a alapján alkalmazandó 6/
3. (VI. 26.) IM. rendelet.
4. § szerint az állam viseli. Budapest,
5. október
6. . Kertészné dr. Princzinger Márta a tanács elnöke . Merőtey Anikó Tibor előadó bíró Az ítélet írásba foglalva 2007-10-04 Dr. Lizák bíró