Pfv.VIII.20.295/2011/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kiss Ferenc Kálmán ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt Magyar Biztosítók Szövetsége felperesnek (felperes címe) a dr. Antalóczy Alfréd ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes (alperes címe) ellen megtérítés iránt a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság előtt 9.G.40.006/
- számon megindított, és a Győri Ítélőtábla
- október 26-án Gf.V.20.457/2009/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében a felperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 200.000 (Kettőszázezer) forint másodfokú perköltséget, 150.000 (Egyszázötvenezer) forint + ÁFA felülvizsgálati perköltséget, az államnak az állami adóhatóság külön felhívására 545.200 (Ötszáznegyvenötezer-kétszáz) forint fellebbezési, és 745.200 (Hétszáznegyvenötezer-kettőszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az alperes a másodfokú és felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : Az ... forgalmi rendszámú ... típusú motorkerékpár az alperes tulajdonát képezte. A motorkerékpárt
- november
- napjától a forgalomból ideiglenesen kivonták. Az alperes a motorkerékpárt javítási céllal
- augusztus 5-én átadta ...-nak, egyúttal tájékoztatta, hogy a motorkerékpárt a forgalomból kivonták és üzemképtelen. ...
- augusztus 6-án a motorkerékpárral közlekedve halálos közúti balesetet okozott, melyben a ... forgalmi rendszámú ... motorkerékpár vezetője is közrehatott. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével kötelező felelősségbiztosítás hiányában a balesetben elhunyt néhai ... és ... hozzátartozói által előterjesztett 12.419.231 forint kártérítés megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes módosított keresetében a 190/
- (VI.8.) Kormányrendelet 15.§
(7)bekezdése alapján 12.419.231 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adó ítéletében kifejtette, hogy a 190/2004. (VI.8.) Kormányrendelet 1. számú Mellékletének 9. pont
(3)bekezdés a) pontja alapján történő igényérvényesítés csak lehetőség és nem kötelezettség a felperes számára. A felperes a Kártalanítási Számla kezelőjeként alappal érvényesített megtérítési igényt az alperessel szemben. Az alperes felelőssége nem a Ptk. 339.§-án alapult, így nem volt relevanciája annak, hogy az alperes mennyiben tájékoztatta a balesetet okozó néhai ...-ot a motorkerékpárral kapcsolatos lényeges körülményekről. A Kormányrendelet 15.§
(7)bekezdés értelmében az alperes a megtérítési kötelezettség alól nem mentesülhetett annak alapján sem, hogy a felperes az igényét ... örököseivel szemben is érvényesíthette volna. Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította. A Kormányrendelet 1. számú Melléklete 9. pont
(3)bekezdés a) pontja és 2.§
(3)bekezdése, 15.§
(7)bekezdése egybevetésével azt állapította meg, hogy a forgalomból kivont jármű tulajdonosa a vezető jogosulatlan gépjárműhasználata esetén azonos tekintet alá esik a gépjármű üzembentartójával. A lex specialis derogat legi generali elve alapján az alperes eredménnyel hivatkozott arra, hogy a felperes megtérítési igényét ... örököseivel szemben érvényesítheti. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes a másodfokú bíróság jogi álláspontját vitatva hangsúlyozta, hogy az alkalmazandó Kormányrendelet értelmében nem lehet különbséget tenni aszerint, hogy a balesetet biztosítással nem rendelkező, vagy forgalmon kívül helyezett gépjárművel okozták. A Kormányrendelet rendelkezéseinek egybevetéséből az következik, hogy az alperes mint a forgalmon kívül helyezett gépjármű üzembentartó tulajdonosa a felperessel szemben megtérítési kötelezettséggel tartozik. E kötelezettségre nem a szerződésen kívüli kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, ezért utóbbi alapján az alperes kimentésére nem kerülhetett sor. Az alperesnek lehet megtérítési igénye a perbeli esetben a károkozó vezető örököseivel szemben. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem alapos. A felperes mint a Kártalanítási Számla kezelője a 190/2004. (VI.8.) Kormányrendelet 14.§
(1)bekezdése alapján térítette meg a károsultak kárát, mivel a kárt forgalomból kivont gépjárművel okozták. A rendelet 15.§
(7)bekezdésében meghatározott megtérítési joga alapján követelte az alperestől mint a forgalomból kivont gépjármű tulajdonosától a károsultak követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült ráfordításai és költségei megtérítését. Az alperessel szemben történő igényérvényesítés szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy a perbeli gépjárművet a forgalomból ideiglenesen kivonták és a Kormányrendelet 2.§
(3)bekezdés értelmében ennek időtartama alatt az alperest a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díj fizetése nem terhelte. E körülménynek a felek jogviszonyának megítélése körében már csak azért sem lehetett jogi jelentősége, mert a rendelet
- számú Melléklete 6.
- pontja értelmében a biztosítási szerződés, így a díjfizetés szünetelésének időtartama legfeljebb hat hónap. Ha az üzembentartó az újbóli üzembehelyezést hat hónapon belül nem jelenti be, a szerződés érdekmúlással megszűnik. Ez esetben a biztosító kockázatvállalása a 7.
- pont szerint a forgalomból való kivonás időpontjával szűnik meg. Adott esetben a motorkerékpárt
- november
- napjától vonták ki ideiglenesen a forgalomból, a perbeli baleset pedig a hat hónap elteltét követően,
- augusztus 6-án történt. Ennek megfelelően a másodfokú bíróság semmiképpen nem vehette volna figyelembe a felek jogviszonyában az általa állított, a forgalomból kivont gépjármű tulajdonosa és kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező tulajdonos jogállásának a különbségét. Az adott esetben a Kormányrendelet 15.§
(7)bekezdése szerint a felperes a forgalomból kivont gépjármű tulajdonosával és vezetőjével mint egyetemleges kötelezettekkel szemben érvényesíthette megtérítési igényét. A Ptk. 337.§
(1)bekezdése alapján az alperes az egész szolgáltatással tartozott, ezért az egyetemleges kötelezettség fennállása nem eredményezhette az alperessel szemben támasztott kereset elutasítását. A másodfokú bíróság tévesen értelmezte a Kormányrendelet 1. számú Melléklete 9. pont
(3)bekezdése a) pontjának rendelkezését. Ez a rendelkezés nem szűkíti le a felperes megtérítési igényének a kötelezetti körét a gépjármű vezetőjére, tehát nem értelmezhető a Kormányrendelet 15.§
(7)bekezdésében meghatározott egyetemleges felelősséget kizáró rendelkezésként. Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(4)bekezdés alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felülvizsgálati kérelem eredményre vezetett, ezért a másodfokú és felülvizsgálati eljárásban pervesztes alperes köteles a felperes jogi képviseleti díja és a le nem rótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére, valamint saját másodfokú és felülvizsgálati perköltsége viselésére. Budapest, 2011. június 2. dr. Kiss Mária tanácselnök, előadó bíró s.k., dr. Rédei Anna bíró s.k., dr. Kovács Zsuzsanna bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző