← Magyarország

Bf.329/2007/6 – Szegedi Ítélőtábla

Szegedi Ítélőtábla Bf.I.329/2007/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Szegeden,
  2. évi november hó
  3. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő ÍTÉLETET: A társtettességben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Csongrád Megyei Bíróság
  4. évi május hó
  5. napján kihirdetett 1.B.1453/2006/
  6. számú ítéletét m e g v á l t o z t a t j a az alábbiak szerint: A felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére vonatkozó rendelkezést mellőzi. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt beszámítja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság a vádlottat társtettességben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt 4 év 6 hónap börtönre és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról. Elrendelte a Csongrád Megyei Bíróság Fk.574/1999/
  7. számú ítéletével kiszabott 1 év börtön végrehajtását. Kötelezte a vádlottat 25.885.- forint bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védő jelentettek be fellebbezést, elsődlegesen felmentés, másodlagosan eltérő minősítés, enyhítés, pénzbüntetés kiszabása érdekében. A fellebbviteli főügyészség a tényállás és a bűnösségi körülmények helyesbítése és kiegészítése mellett indítványozta, hogy az ítélőtábla az első fokú ítéletet változtassa meg, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó rendelkezést mellőzze, egyebekben az első fokú ítéletet hagyja helyben. A fellebbezések alaptalanok, míg a főügyészség indítványa alapos. A másodfokú bíróság az iratok egybehangzó adatai alapján, figyelemmel a Be.
  8. §

(1)bekezdés a) pontjára az első fokú ítélet tényállását az alábbiak szerint helyesbítette: A vádlott előéleteként 1./ pontban felhívott Szentesi Városi Bíróság ítélete - helyesen -
  1. október
  2. napján kelt. A 2./ pont alatt írt büntetéséből a vádlott - helyesen -
  3. június hó
  4. napján szabadult. A 3./ pont alatt írt ítélettel kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje helyesen -
  5. október
  6. napján járt volna le. Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, azt az ítélőtábla a fenti helyesbítésekkel határozatának alapjául elfogadta. A vádlott felmentését célzó fellebbezések az ítélőtábla álláspontja szerint a bizonyítékok mérlegelése ellen irányulnak. Azt sérelmezik ugyanis, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott védekezését és az azt alátámasztó tanúvallomásokat elvetve, a sértett terhelő vallomását elfogadva, bűnösségét a terhére rótt bűncselekményben megállapította. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást széles körben lefolytatta. Részletesen számot adott arról, hogy mely bizonyítékok alapján találta megállapíthatónak, hogy a vádlott a helyszínen járt és a sértettnek a tényállásban írt sérüléseket okozta társaival együtt. Az elsőfokú bíróság helyesen vetette el a sértett utolsó bírósági tárgyaláson előadott, megváltoztatott vallomását. Ugyanakkor e körben - az ítélőtábla álláspontja szerint az ügyész észrevétele bizonyítékként nem értékelhető. A büntetőeljárásban az ügyész a vád képviselője. Ebben a perbeli pozícióban személyes bizonyítékot semmilyen formában, még észrevételként sem Bf.I.329/2007/
  7. szolgáltathat. Ugyanakkor a vádlottat előállító és a bíróság által meghallgatott két büntetés-végrehajtási őr ezzel kapcsolatos észrevétele bizonyítékként értékelhető, az a magyar büntetőeljárás jogban irányadó szabad bizonyítási rendszerbe beleillik. Így a sértett vallomása értékelése során az ügyész észrevételére történt hivatkozást az ítélőtábla mellőzte. A bizonyítékok értékelése az azokat közvetlenül észlelő elsőfokú bíróság feladata. Megalapozott tényállás esetén a bizonyítékok eltérő értékelésére a másodfokú eljárásban nem kerülhet sor. Így a tényállást támadó és a bizonyítékok mérlegelése ellen irányuló fellebbezések eredményre nem vezethettek. Nem tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a tényállás alapján a vádlott bűnösségére következtetett és cselekményét a törvénynek megfelelően minősítette. Az csak annyiban szorul helyesbítésre, hogy az életveszélyt okozó testi sértés bűntette a Btk.
  8. §
(5)bekezdés - helyesen - I. fordulata szerint minősül. Az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülmények kiegészítésre, illetőleg helyesbítésre szorulnak: Az ítélőtábla az időmúlást az eljárás jelenlegi szakaszában már nem kisebb súllyal vette figyelembe tekintettel arra, hogy a cselekmény elkövetésétől a vádlott ismeretlen helyre távozásáig, illetőleg újbóli előkerülésétől a mai napig, már több mint két év eltelt. Ezzel szemben további súlyosító körülmény a testi épség elleni bűncselekmények elszaporodottsága. Az így kiegészített bűnösségi körülményekre is figyelemmel a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt, társtettességben, súlyos megítélésű bűncselekményt elkövető, többszörösen büntetett vádlottal szemben az elsőfokú bíróság arányos büntetést szabott ki, melynek lényeges enyhítése nem indokolt. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor végrehajtani rendelte a Csongrád Megyei Bíróság 1999. október 12. napján jogerőre emelkedett Fk.574/1999/15. számú ítéletével a vádlottal szemben 2 évi próbaidőre felfüggesztett 1 év börtönt a Btk. 91. §
(1)bekezdés b) pontja alapján tekintettel arra, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajthatósága elévült. A Btk. 67. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében az 5 évet el nem érő szabadságvesztés esetén a büntetés 5 év elteltével elévül. A Btk. 68. §
(1)bekezdése értelmében, ha a büntetés végrehajtását felfüggesztik, a főbüntetés elévülésének határideje a próbaidő leteltének napján kezdődik. A jelen ügyben a próbaidő
  1. október
  2. napján lejárt. Így, a vádlottal szemben ezen szabadságvesztés végrehajthatósága
  3. október
  4. napján elévült. E körben egységes a bírói gyakorlat is, ezt mutatja a 4/
  5. BIE számú jogegységi határozat III/
  6. pontja is. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a felfüggesztett végrehajtásának elrendelésére vonatkozó rendelkezést mellőzte. szabadságvesztés A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket alaptalanoknak ítélte, ugyanakkor hivatalból eljárva az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
  7. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság a vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a Btk. 99. §
(1)és
(2)bekezdése alapján a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Szeged,
  1. évi november hó
  2. napján Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke Sefta Márta dr. s.k. a tanács tagja, előadó Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.329/2007/
  3. számú ítélete, valamint a Csongrád Megyei Bíróság 1.B.1453/2006/
  4. számú ítéletének ezen ítélettel meg nem változtatott része
  5. évi november hó
  6. napján jogerős és végrehajtható. Szeged,
  7. évi november hó
  8. napján Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.