Szegedi Ítélőtábla Bf.I.319/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Szegeden,
- évi november hó
- napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő ÍTÉLETET: A folytatólagosan, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Csongrád Megyei Bíróság
- évi április hó
- napján kihirdetett 1.B.612/2004/
- számú ítéletének a fellebbezések folytán felülbírált részét m e g v á l t o z t a t j a az alábbiak szerint: Mellőzi a próbára bocsátó rendelkezést hatályon kívül helyező, és a próbára bocsátást megszüntető, valamint az 1 rb. magánokirat-hamisítás vétségében való bűnösséget megállapító rendelkezést. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az első fokon eljárt megyei bíróság, a Makói Városi Bíróság 3.B.173/2002/
- sorszámú és a Csongrád Megyei Bíróság 1.Bf.557/2003/
- sorszámú ítéletének perújítással érintett részét hatályon kívül helyezte. A Battonyai Városi Bíróság B.332/2001/
- sorszámú végzésével a vádlottal szemben alkalmazott próbára bocsátást megszüntette, és a próbára bocsátó rendelkezést hatályon is kívül helyezte. A vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében és 2 rb. magánokirat-hamisítás vétségében, ezért őt halmazati büntetésül - 8 hónap 17 nap börtönre, a köztisztviselői foglalkozástól 2 évi eltiltásra és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította, és erre tekintettel, a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztést kitöltöttnek tekintette. A sértett polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. A perújítási eljárás során felmerült 4.783.- forint bűnügyi költség vonatkozásában megállapította, hogy azt az állam viseli. Az első fokú ítélet ellen a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést, elsődlegesen eltérő tényállás megállapítása miatt felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése pénzbüntetés kiszabása - érdekében. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.298/
- számú átiratában bejelentett fellebbezéseket nem tartotta alaposnak, azonban az első fokú ítélet megváltoztatását indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a 3./a, illetőleg a 4./ tényállási pontokkal kapcsolatos bűncselekményeket illetően elmulasztotta a felmentő rendelkezéseket rögzíteni az ítéletének rendelkező részében, ezért azok pótlása szükséges. A védő a fellebbezési nyilvános ülésen - a bejelentett fellebbezését meghaladóan - a vádlottnak az ellene a 3./a tényállási pontban írt cselekmény miatt emelt vád alól bizonyítottság hiányában történt felmentése helyett bűncselekmény hiányából történő felmentésére tett indítványt. Az ítélőtábla álláspontja szerint a bejelentett fellebbezések nem alaposak, de nem osztotta a főügyészi átiratban, illetőleg a védő által előterjesztett indítványban foglaltakat sem. Senki által nem vitatottan az elrendelt perújítás az ítélet 3./a. és /b. illetőleg a 4./ tényállási pontjait érintette. Megállapítható, hogy a vádlott és a védő tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozataikkal a 3./a. és a 4./ tényállási pontokkal kapcsolatosan hozott bírósági döntéssel szemben nem jelentettek be fellebbezést, így ezek tekintetében a részjogerő beállt, hiszen az ügyész az egész ítéletet tudomásul vette. A Be.
- §
(2)bekezdése kimondja, hogy ha a vádlott ellen több bűncselekmény miatt emeltek vádat, az ítéletnek csak az a felmentő, vagy eljárást megszüntető rendelkezése bírálható felül, amely ellen fellebbeztek. Erre figyelemmel az ítélőtábla nem látott lehetőséget a fellebbviteli főügyészség átiratában írtak teljesítésére, illetve a védő szóban előterjesztett indítványában foglaltaknak az érdemi vizsgálatára, ugyanis álláspontja szerint a részjogerő Bf.I.319/2007/
- beállta miatt ezekre nem volt törvényes lehetősége. A főügyészi indítvánnyal kapcsolatosan azonban megjegyzi, hogy mivel nem vitásan a megyei bíróság a felmentő rendelkezéseket az ítéletében elmulasztotta feltüntetni, ezért ezt a hiányosságot - a pótlás lehetőségének hiányában - megállapítja. Eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság akkor, amikor az ítéletének a 3./b. pontjára vonatkozó indokolásában bizonyítékként hivatkozott az első fokú eljárás során elhalálozott (név) a nyomozati eljárás során tett gyanúsítottkénti vallomására. A Be.
- §
(3)bekezdése szerint, ha a tárgyaláson tanúként kihallgatandó személyt az eljárás korábbi szakában gyanúsítottként vagy vádlottként hallgatták ki, a hozzájárulása nélkül a korábbi vallomása, vagy vallomásának csak az a része olvasható fel, amelyre nem vonatkozik a Be. 82. §
(1)bekezdésében biztosított mentességi joga. Mivel (név) teljes egészében olyan tényekre vonatkozóan tett nyilatkozatot, amelyek tekintetében megillette volna őt a Be. 82. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjaiban biztosított mentességi joga, vallomása bizonyítékként nem lett volna felhasználható, ezért azt az ítélőtábla bizonyítékként nem vette figyelembe. (név) vallomásának a bizonyítékok köréből történő kirekesztése azonban - a később kifejtettek szerint - a 3./b. tényállási pont megalapozottságát nem érintette, ezért ez az eljárási szabálysértés az ügy érdemére nem volt kihatással, így az ítélőtábla csak a megállapítására szorítkozott. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 348. §
(1)bekezdése alapján felülbírálva, annak tényállását a Be. 352. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az iratok egybehangzó adataira figyelemmel az alábbiak szerint helyesbítette. A Csongrád Megyei Főügyészség - helyesen - 2.B.280/
- számú átiratával indítványozta a perújítás elrendelését. A Makói Városi Bíróság 1.B.94/2004/
- sorszámú végzése
- évi június hó
- napján emelkedett jogerőre. A Battonyai Városi Bíróság a B.332/2001/
- számú végzésével a vádlottat 2 évi időtartamra bocsátotta próbára. A megyei bíróság ítéletének 1./ tényállási pontjában írtakat az ítélőtábla mellőzi. Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, így az a fenti helyesbítésekkel a felülbírálat során irányadó volt. Az ítélőtábla hivatalból észlelte azt, hogy az 1./ tényállási pontban írt bűncselekmény vonatkozásában a próbára bocsátás alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetősége az első fokú ítélet meghozatalakor már elévült. Az iratokból megállapíthatóan a Battonyai Városi Bíróság
- évi október hó
- napján kelt B.332/2001/
- számú végzésével, amely
- évi december hó
- napján emelkedett jogerőre, a vádlottat magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év időtartamra próbára bocsátotta. Az első fokú ítélet azt helyesen tartalmazza, hogy a próbaidő
- évi december hó
- napján telt volna el. A Complex jogtár Btk.
- §-ához fűzött kommentárja szerint a próbára bocsátás megszüntetésére addig van lehetőség, ameddig annak a bűncselekménynek a büntethetősége, amely miatt a próbára bocsátást elrendelték, el nem évül; az elévülés a próbaidő elteltével kezdődik. A próbaidő eredményes elteltének a következménye az, hogy az elkövető büntethetősége megszűnik. A Btk.
- §
(1)bekezdés b) pontja szerint a büntethetőség elévül egyéb (nem életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő) bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével. A Btk.
- § szerinti magánokirat-hamisítás egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő, így tehát ezen bűncselekmény elévülési ideje három év. Mindezekből következően megállapítható, hogy a próbára bocsátás alapjául szolgáló bűncselekmény
- évi december
- napján elévült, így az amiatt alkalmazott próbára bocsátás megszüntetésére, és a próbára bocsátó rendelkezés hatályon kívül helyezésére
- évi április hó
- napján már nem kerülhetett volna sor. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy olyan eljárási cselekmény, amely az elévülést félbeszakította volna nem volt észlelhető, ugyanis ezt a joghatást csak az ügy érdemét érintő határozat eredményezhetné, amilyennek a perújítás megengedhetősége tárgyában hozott határozatot azonban nem lehet tekinteni. Mindezekre figyelemmel a próbára bocsátást érintő valamennyi rendelkezést, továbbá az 1./ tényállási ponthoz fűződő indokolást is mellőzte az első fokú ítéletből az ítélőtábla. Bf.I.319/2007/
- Ami a 3./b. tényállási pontban írt bűncselekményt érintő, az amiatt emelt vád alóli felmentést célzó fellebbezéseket illeti, rögzíthető, hogy azok a bizonyítékok értékelését támadják. Azt sérelmezik, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletében azt állapította meg, hogy a vádlott egy alakilag hamis okiratot használt fel az adásvételi szerződés megkötésekor. Az elsőfokú bíróság kellő indokát adta annak, hogy miért a vádlott ténybeli beismerő vallomását és az azzal egybehangzó egyéb bizonyítékokat - (tanú neve) tanúvallomását, valamint az ügyben beszerzett írásszakértői véleményt - fogadta el az ítélkezése alapjául. Fellebbezési szakban - megalapozott tényállás esetén - nincs lehetőség a bizonyítékok eltérő értékelésére, ezért a vádlott felmentését célzó fellebbezések eredményre nem vezethettek. A megyei bíróság a megalapozott tényállásból helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és a cselekményét is a törvénynek megfelelően minősítette. Hivatalból vizsgálta az ítélőtábla azt is, hogy a vádlott vonatkozásában az elkövetéskori, vagy az elbíráláskori törvény alkalmazása-e a kedvezőbb. Az elkövetéskor hatályos Btk. szerint a hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette 3 évig terjedő szabadságvesztéssel, míg
- évi április hó
- napjától hatályos Btk. szerint 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az elkövetéskor a büntetés kiszabására vonatkozóan az ún. középmértékes szabály volt hatályban, ami már nem szerepel a Btk.-ban, azonban jelenleg bűnhalmazat esetén a Btk.
- §
(3)bekezdése a büntetési tételkeret kötelező megemelését írja elő. Mindezeket egybevetve az ítélőtábla álláspontja szerint a vádlottra az elkövetéskor hatályos szabályok kedvezőbbek, ezért azokat ennek megfelelően a Btk. 2. § első mondta alapján alkalmazta. A megyei bíróság a bűnösségi körülményeket helyesen vette számba, és azok csak annyiban szorulnak korrigálásra, hogy mivel az első fokú ítélet megváltoztatása miatt csupán két bűncselekmény halmazata áll fenn, ezért a cselekmények többszörös halmazata a vádlott vonatkozásában, mint súlyosító körülmény már nem értékelhető. Az így helyesbített bűnösségi körülmények mellett, valamint a bekövetkezett igen jelentős időmúlás ellenére sem tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor úgy ítélte meg, hogy a vádlottal szemben a büntetési célok kizárólag végrehajtandó szabadságvesztés büntetés alkalmazásával valósulnak meg. Az elsőfokú bíróság által kiszabott 8 hónap 17 nap börtön arányos, enyhítésére nem látott lehetőséget az ítélőtábla. Indokolt a mellékbüntetések alkalmazása is és tartamuk is arányos. Ebből következően nem látott lehetőséget arra, hogy a vádlottal szemben az elkövetéskor hatályos Btk. 87.§
(2)bekezdés f) pontja alapján pénzbüntetést szabjon ki, elsősorban a cselekményében rejlő társadalomra veszélyesség súlya miatt. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezések folytán felülbírált részét, a rendelkező részben írtak szerint, a Be. 372. §
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, egyebekben pedig, a Be. 371. §
(1)bekezdése szerint helybenhagyta. Szeged,
- évi november hó
- napján Dr. Hegedűs István s.k. Dr.Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó Dr. Nikula Valéria s.k. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.319/2007/
- számú végzése és a Csongrád Megyei Bíróság 1.B.612/2004/
- számú ítéletének meg nem változtatott része
- évi november hó
- napján jogerős és végrehajtható. Szeged,
- évi november hó
- napján Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke