Debreceni Ítélőtábla Bf.I.294/2011/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- június
- napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A fegyveresen elkövetett rablás bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
- évi január hó
- napján kihirdetett 6.B.779/2010/
- számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint: A vádlottal szemben a 75.000 (Hetvenötezer)Ft értékben elrendelt vagyonelkobzást mellőzi. ..., illetőleg ... vonatkozásában az államnak járó illeték összege 700-700 (Hétszáz-Hétszáz) Ft. A vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. A másodfokú eljárásban 3.000 (Háromezer) Ft a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás: Az elsőfokú bíróság avádlottat 1 rb. rablás bűntette (Btk. 321.§
(1),
(4)bekezdés a) pont), 2 rb. lopás bűntette (Btk. 316.§
(1),
(2)bekezdés d) pontja,
(4)bekezdés b/1. pontja) és 1 rb. lopás bűntette (Btk. 316.§
(1),
(2)bekezdés d), pontja,
(5)bekezdés b) pontja) miatt halmazati büntetésül 7 évi fegyházra és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. Döntött a polgári jogi igényekről. ... magánfélnek 20.000 Ft, ... magánfélnek 37.000 Ft, míg a ... magánfélnek 297.600 Ft kártérítés megfizetéséről, valamint az államnak járó illeték lerovásáról rendelkezett. A vádlottal szemben 75.000 Ft értékben vagyonelkobzást rendelt el. Végül rendelkezett a bűnjelek sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére a kiszabott szabadságvesztés súlyosítása céljából fellebbezett. A vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében jelentettek be jogorvoslatot. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.155/2011/1-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést indokai alapján fenntartotta a bűnösségi körülmények kis mértékű kiegészítését indítványozta. Az ítélőtábla a minden irányú fellebbezések folytán a megyei bíróság ítéletét a Be. 348.§
(1)bekezdése alapján a Be. 361.§
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen a meghozatalát megelőző eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálatának körébe vonta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok maradéktalan betartásával eljárva ügyfelderítési kötelezettségének teljes körűen eleget tett. Az általa megállapított tényállás megalapozott, mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, a másodfokú bíróság eljárása során irányadónak tekintette. A vádlott az eljárás során beismerő vallomást tett, segítette a nyomozó hatóság munkáját. Vallomását a tanúvallomások, a helyszíni szemlék és a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok is alátámasztották. A tényállást egyébként senki nem vitatta. Az irányadó tényállás alapján okszerű a vádlott bűnösségére levont következtetés és helytálló valamennyi cselekmény jogi minősítése is. Helyesen járt el a megyei bíróság, amikor - figyelemmel a BH.
- évi
- sz. jogesetben írtakra is - az elbíráláskori jogszabályok alkalmazásával járt el. Az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket csaknem teljes körűen feltárta, további enyhítőként vehető figyelembe a vádlott javára az időmúlás is (1.2.
- pont alatti cselekmények). Az ítélőtábla a büntetés súlyosítására irányuló ügyészi fellebbezést nem találta alaposnak. A legsúlyosabb büntetési tétellel fenyegetett rablási cselekmény elkövetési körülményei, a vádlottnak a nyomozás során tanúsított együttműködő magatartása alapján az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetés szükséges, de egyben elégséges is a büntetési célok hatályosulásához. Mindezekre figyelemmel nem vezethetett eredményre az enyhítést célzó védelmi fellebbezés sem. Az elsőfokú bíróság helyt adott a polgári jogi igényeknek. Az államnak járó illeték összegszerűsége azonban helyesbítendő. Az államnak járó le nem rótt illetéket a cselekmény elkövetésekor hatályos illetékszabályok alapján kell megállapítani. Az illetékekről szóló törvény 42.§
(1)bekezdés a) pontja alapján az illeték mértéke
- január
- napjáig a peres eljárásban 6 %, de legalább 7.000 Ft volt, így a mérsékelt illeték összege az 58.§
(1)bekezdés c) pontjára figyelemmel ... és ... magánfelek esetében 700-700 Ft. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottal szemben 75.000 Ft vagyonelkobzásról is rendelkezett a Btk. 77/B.§
(1)bekezdés a) pontja alapján. E szerint vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. A vagyonelkobzás célja a bűnös úton elért vagyongyarapodás elvonása. A vagyonelkobzás elrendelésére a
- pontban írt cselekmény kapcsán került sor. Azonban ... sértett tulajdonát képező 75.000 Ft értékű kerékpár visszaadásra került a sértettnek, így a Legfelsőbb Bíróság
- számú BK. véleményének I. pontjában kifejtettek értelmében vagyonelkobzásnak nincs helye, mivel nem lehet vagyonelkobzást elrendelni arra a vagyonra, vagyontárgyra, amely a sértetthez már visszajutott. Ezért az ítélőtábla a vagyonelkobzás elrendelésére vonatkozó rendelkezést mellőzte. Az ítélet egyéb járulékos rendelkezései törvényesnek bizonyultak. A fentiekben kifejtettek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a jelzett körben a Be. 372.§
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, egyéb helyes rendelkezéseit a Be. 371.§
(1)bekezdésére utalással helybenhagyta. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 381.§
(1)bekezdés alapján történt rendelkezés, míg az előzetes letartóztatás további beszámításáról a Btk. 99.§
(1)bekezdésére figyelemmel. Debrecen,
- június
- Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja. Záradék: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 6.B.779/2010/
- számú ítélete a másodfokú bíróság jelen ítéletében írt változtatással
- június
- napján jogerős és végrehajtható. Debrecen,
- június
- . Balla Lajos sk. a tanács elnöke