← Magyarország

Gf.20467/2010/5 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Gf.II.20.467/2010/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a Falcsik és Juhász Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Ocsák József ügyvéd által képviselt alperessel szemben kártérítés megfizetése iránt indított perében a Vas Megyei Bíróság
  2. július
  3. napján kelt 20.G.40.015/2010/
  4. sorszám alatti ítélete ellen az alperes által
  5. szám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltozatja, és a keresetet elutasítja. Az alperes elsőfokú perköltségben való marasztalását mellőzi. Kötelezi a felperest, hogy fizessen a Magyar Államnak külön felhívásra 180.
  6. (Egyszáznyolcvanezer) Ft fellebbezési illetéket. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen (Egyszáznyolcvanezer) Ft első- és másodfokú perköltséget. az alperesnek 180.
  7. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: A ... gyártó cég
  8. november
  9. napján értékesített az orzág 1 székhelyű "A" cégnek 40.176,2 USD vételárért ruházati cikkeket. A hajón, a ... jelű konténerben beérkezett 16.390 kg súlyú árura a vámügynök - főkötelezett - felperes közösségi külső árutovábbítási eljárást kezdeményezett. A nem közösségi árut a vámeljárás lefolytatására "Ország"2-ben, a város 1-i vámhivatalnál kellett bemutatni
  10. december
  11. napjáig. A nem közösségi áru nemzetközi fuvarozására az alfuvarozó alperes a ország 3 székhelyű "B" Kft-től kapott
  12. december
  13. napján megrendelést. Eszerint az árut
  14. december
  15. napján Város 2-ben kellett felraknia, majd a város 1-i vámhivatali eljárás után Város 3-ba szállítania. Az alperes a felrakást követően a konténert Város 1-be fuvarozta, ahol megrendelője, az "B" Kft. megbízottja a "C" m.b.H. az árut a vámeljárásra ténylegesen nem jelentette be. A vámfolyamat lezárásának igazolását az ország 2 spediciós cég az ... határon lévő Város 4-i Vámhivatal kerek bélyegzőjével ellátott tranzit nyilatkozattal igazolta. A Ország 4 vámhatóság megkeresésére a Város 4-i Vámhivatal azt a választ adta, hogy számukra a tranzitáru ismeretlen. A felperest - mint vámeljárási főkötelezettet - a Ország 4 vámhatóság 3.816,01 euró vám 7.123,22 euró áfa és 257,26 euró késedelmi kamat (együtt: 11,196,49 euró) megfizetésére kötelezte. A felperes keresetében 11.196,49 euró, valamint annak a
  16. október
  17. napjától a kifizetés napjáig járó nemzetközi pénzpiaci kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A felperes a város 1-i rendeltetési vámhivatalnál történő bemutatás elmaradása miatt őt ért kár megfizetésére kérte kötelezni az alperest az Európai Unió Tanácsa 2913/92/EGK rendelete (a továbbiakban: Közösségi Vámkódex)
  18. Cikke

(2)bekezdése, valamint a Ptk.305.§.
(1)bekezdése és 318.§.
(1)bekezdése alapján. Érvelése szerint az alperes, mint nemzetközi árufuvarozó azzal a kötelezettséggel vette át a felperestől az árut, hogy azt változatlan állapotban a rendeltetési vámhivatalnál benyújtja. Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését kérte annak időelőttiségére hivatkozással, míg másodlagosan a kereset elutasítását. Érdemi védekezésében arra hivatkozott, hogy a fuvarozott áru elvámolása Város 1-ben megtörtént, ezután azt a címzettnek Város 3-ban
  1. december 19-én kiszolgáltatta. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest 11.196,49 euró, valamint annak a
  2. október
  3. napjától a kifizetés napjáig járó EURIBOR szerinti késedelmi kamata és a perköltség megfizetésére. Határozata indokolása szerint a közösségi külső árutovábbítási eljárás alá eső árura a speciális szállítmányozási tevékenységet folytató, vámügynök felperes és a nemzetközi árufuvarozó alperes között az áru fuvarozásra történő átvételével szerződés jött létre. Ezt a szerződést az alperes azzal megszegte, hogy a rendeltetési vámhivatalnál az árut a Közösségi Vámkódex
  4. Cikke
(2)bekezdése alapján nem mutatta be. A szerződésszegés miatt az alperes a Ptk.318.§.
(1)bekezdése, 339.§.
(1)bekezdése szerint kártérítéssel tartozik, a felperes által igazolt kár összege erejéig. Ez ellen az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen annak megváltoztatása és a kereset elutasítása, míg másodlagosan annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása iránt. A megváltoztatás iránti kérelmét azzal indokolta, hogy a fuvarozási szerződés teljesítése során - megítélése szerint - úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható (Ptk.339.§.
(1)bekezdés). Ugyanis az alperes a város 1-i, rendeltetési vámhivatal előtti eljárásban közvetlenül nem vett részt, azt megrendelője, az "B" Kft. képviselője ("D") intézte az ország 2 spedíciós cég közreműködésével. Az alperes - alfuvarozóként - annak a kötelezettségének tett eleget, hogy az árut a rendeltetési vámhivatalhoz, majd onnan a címzetthez fuvarozta. Az eljárás megismétlését azért kérte, mert álláspontja szerint az elsőfokú ítélet megalapozatlan, mivel a felek közötti szerződési kapcsolat lényeges elemei nem kerültek feltárásra. Nem ismert, hogy a vámeljárást a felperes kinek a megbízásából kezdeményezte. Elmaradt annak ítéleti értékelése, hogy a fuvarozási szerződést az alperes nem a felperessel, hanem az "B" Kft-vel kötötte. Elmaradt annak vizsgálata is, hogy az alperes megrendelője milyen szerződést kötött a közösségi áru címzettjével, illetve az ország 2 spedíciós céggel. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Kifejtett érvei szerint a felperes és az alperes között nemzetközi fuvarozási szerződés nem jött létre, csak annyi történt, hogy az alperes fuvarozásra átvette a vámügynök felperes által közösségi árutovábbítási eljárás alá vont rakományt. Az ügyben annak sincs jelentősége, hogy az alperes megrendelője az "B" Kft. eljárt, avagy sem a rendeltetési vámhivatalnál. Csak annak van jelentősége, hogy a Közösségi Vámkódex 96. Cikke
(2)bekezdése szerint a fuvarozó is felel a vámhivatalnál történő bemutatásért. Vitatta a fellebbezés azon részét is, hogy a tényállás ne lenne felderítve. A fellebbezés - az alábbiak szerint - alapos. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállásból téves jogkövetkeztetésre jutva kötelezte az alfuvarozó alperest a közösségi külső árutovábbítási eljárás során keletkezett kár megtérítésére. A fellebbezési eljárás során nem vitás tények szerint az alperes a fuvarozásra átvett nem közösségi árut a város 1-i rendeltetési vámhivatalnál nem mutatta be, enélkül szolgáltatta ki a címzettnek. Ezért a felperest - főkötelezettként - a Közösségi Vámkódex 96. Cikke
(1)bekezdése alapján, együttesen 11.196,49 euró vám, áfa és késedelmi kamatai megfizetésére kötelezték. Ez a kiadás (Ptk.355.§.
(4)bekezdés) a felperesnél az áru rendeltetési vámállomáson történő bemutatása esetén nem merült volna fel, ezért a felperes keresetében alappal igényelte a nemzetközi fuvarozással összefüggésben keletkezett kára megtérítését. Helyesen hivatkozott arra is, hogy a Közösségi Vámkódex 96. Cikk
(2)bekezdése szerint - a főkötelezett mellett - az áru fuvarozója és címzettje is felel a közösségi árutovábbítási eljárás keretében szállított áru rendeltetési vámhivatalnál történő bemutatásáért. Ugyanakkor a felperes kártérítési követelése elbírálásánál nem maradhat figyelmen kívül, hogy a nem közösségi áru továbbítására nemzetközi közúti árufuvarozási szerződés útján (a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló, az
  1. évi
  2. tvr-rel kihirdetett Genfi Egyezmény (a továbbiakban: CMR)
  3. Cikk 1/ pont) került sor. A felperes keresetében (3.szám) azzal érvelt, hogy az alperes az árut fuvarozásra a CMR fuvarlevél által igazoltan átvette, mellyel a perbeli felek között szerződés jött létre. Ezt a szerződést megszegve okozott kárt az alperes a felperesnek. (Ptk. 318.§.
(1)bekezdése) Ezen érvelése alátámasztására (még a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelméhez) csatolta a
  1. december
  2. és a
  3. december
  4. napján kiállított CMR-fuvarlevelet. Az előbbien feladóként a felperes, címzettként az ország 2-i (....) .... szerepelt; míg az utóbbin feladóként a ...., címzettként pedig a megrendelő "A". cég; - mindkettőn - fuvarozóként az alperes szerepelt. A CMR. Egyezmény
  5. Cikke szerint a CMR fuvarlevél - az ellenkező bizonyításáig - annak bizonyítékául szolgál, hogy a fuvarozási szerződést megkötötték, bizonyítja továbbá - a feltüntetett adatok által meghatározott körben - a szerződés feltételeit, az áru és a csomagolás állapotát, illetve azt a tényt, hogy a fuvarozó az árut fuvarozásra átvette. A CMR-fuvarlevél adataival szemben tehát ellenbizonyításnak helye van. Az alperes pedig az elsőfokú eljárás során csatolta az "B" Kft.
  6. december
  7. napján kelt megrendelését, a felperes által kezdeményezett közösségi árutovábbítási eljárás által érintett ... jelű konténer Város 2-Város 1-Város 3-Város 2 útvonalon történő nemzetközi fuvarozására. A megrendelés okiratában foglalt jogviszonyt vallomásában alátámasztotta "D" tanú is (
  8. tjk.), a "B" Kft. alkalmazottja. Mindezzel az alperes sikeresen bizonyította, hogy a felperestől nem fuvarozóként, hanem csupán alfuvarozóként vette át a konténert a közösségi árutovábbításra. A CMR.
  9. Cikke pedig - tartalmilag - úgy rendelkezik, hogy a fuvarozó az alfuvarozó cselekményéért, illetve mulasztásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. Így a nemzetközi fuvarozás során keletkezett kárból eredő igényét a felperes kizárólag a vele szerződéses jogviszonyban álló fuvarozóval szemben érvényesítheti, akitől - közvetlenül - a nem közösségi áru nemzetközi fuvarozását megrendelte. (Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.251/2008/
  10. szám) Az ítélőtábla megítélése szerint a nemzetközi fuvarozási jogviszony alapján érvényesíthető kártérítési igények kötelezettjére és a közreműködőért való felelősségre rendelkezést tartalmazó CMR.
  11. Cikkével szemben a Közösségi Vámkódex
  12. Cikk
(2)bekezdése sem tartalmaz eltérő rendelkezést. A vámkódex is csak az áru fuvarozóját (és nem: valamennyi vagy bármely fuvarozót, illetve alfuvarozóját) teszi felelőssé a közösségi árutovábbítási eljárás keretében a fuvarozott áru rendeltetési vámhivatalnál történő bemutatásáért. Tekintve, hogy a nemzetközi árutovábbítási eljárás során az alperes csak közreműködő, alfuvarozó volt, így a felperes - az eljárás során ismertté nem vált fuvarozóval szemben érvényesíthető - káráért közvetlenül nem felel. Ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Ptk.253.§.
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a keresetet elutasította. Mellőzte az alperes elsőfokú perköltségben marasztalását, egyben a Pp.78.§.
(1)bekezdése szerint a felperest kötelezte az alperes első- és másodfokú perköltsége viselésére. A másodfokú bíróság a fellebbezési pertárgyértéket 3.000.528.-Ft-ban határozta meg, és ezt alapul véve az Itv.59.§.
(1)bekezdése alapján a felperest az alperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 180.000.Ft fellebbezési illeték viselésére kötelezte. Az alperes jogi képviseletével az első-, másodfokú eljárásban felmerült perköltséget a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§.
(2),
(5)-
(6)bekezdései alapján határozta meg az áfával növelt 180.000.Ftban. G y ő r ,
  1. május
  2. Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró A kiadmány hiteléül kiadó:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.