A Győri Ítélőtábla Pf.I.20.431/2010/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla dr.Lukács Imre ügyvéd által képviselt felperesnek dr.Németh Sándor ügyvéd által képviselt I.r., dr.Mrázik Mária Ügyvédi Iroda által képviselt II.r., a 230.sz. Ügyvédi Iroda által képviselt III.r. alperesek ellen - mely perbe a Gyenes-Kovács Zoltán Ügyvédi Iroda által képviselt Alperesi beavatkozó alperesi beavatkozóként perbe lépett baleseti kártérítés iránt a Veszprém Megyei Bíróság előtt folyamatba tett perében Veszprémben, 2010.évi szeptember hó 1.napján 3.P.20.270/2010/14.szám alatt hozott közbenső ítélet ellen a III.r. alperes részéről 15.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő közbenső ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja. A közbenső ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A felperes keresetében előadta, hogy az I.r. alperes által vezetett gépkocsi utasaként 2006.június 19-én balesetet szenvedett. A balesettel kapcsolatos kárigényét 10 millió forint nem vagyoni kárban, valamint havi 70.000 forint járadékban jelölte meg, amelyre az I. és II.r. alperes között fennálló kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésre hivatkozással elsődlegesen az I-II.r. alpereseket - amennyiben pedig az lenne megállapítható, hogy az I-II.r. alperesek között a baleset időpontjában érvényes és hatályos kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés nem volt -,vagylagosan a III.r. alperest kérte kötelezni a Ptk.339.§./1/ bekezdése, 345.§./1/ bekezdése valamint 355.§-a alapján. Az I.r. alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a II.r. alperessel érvényesen kötött szerződés alapján a baleset időpontjában érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett. A II.r. alperes ugyancsak a kereset elutasítását kérte azzal,hogy álláspontja szerint a baleset időpontjában az I.r. alperessel érvényes és hatályos felelősségbiztosítási szerződés nem jött létre, így ez alapján kártérítési felelőssége sem áll fenn a károsult irányában. A III.r. alperes szintén a kereset elutasítását kérte az I.r. alperessel egyezően arra hivatkozva, hogy a baleset időpontjában az I.r. alperes érvényes és hatályos felelősségbiztosítással rendelkezett a II.r. alperesnél. Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy a felperesnek a
- június 19.napján bekövetkezett közlekedési balesetből eredő, maradandó egészségkárosodással járó kára tekintetében a III.r. alperes tartozik kártérítési felelősséggel. A megyei bíróság közbenső ítéletének indokolásában megállapította, hogy a perbeli balesettel összefüggésben a Veszprém Megyei Bíróság Bf.492/2007/4.számú ítéletével jogerőre emelkedett Veszprémi Városi Bíróság B.1585/2006/24.számú ítélete az I.r. alperes büntetőjogi felelősségét állapította meg 1.rb. maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében. Rögzítette, hogy a felperes peren kívül megkísérelte érvényesíteni kárigényét. Ennek során a III.r. alperes vagyoni kártérítésként a kórházi tartózkodás idejére feljavító élelmezés címén, valamint ápolási költségek címén, illetőleg a baleset során viselt ruházatban keletkezett kár címén kifizetéseket teljesített, de a perben érvényesíteni kívánt nem vagyoni kár, valamint járadékigény vonatkozásában kifizetést nem vállalt. Rámutatott, hogy a baleset bekövetkeztében a felperest közrehatás nem terheli. Megállapította, hogy az I.r. alperes az alperesi beavatkozó biztosításközvetítőn keresztül 2006.május 15.napján élt ajánlattal a kötelező felelősségbiztosítást illetően a II.r. alperes felé. Mivel az ezt követő hiánypótlási felhívásoknak az I.r. alperes nem tett eleget az alkusz cég az I. r. alperes értesítése mellett 2006.június 29-én rendszeréből törölte az ajánlatot anélkül, hogy azt a II.r. alperesnek megküldte volna. Ezt követően az I.r. alperes ismételten ajánlatot tett a felelősségbiztosítási szerződés megkötésére, megküldve a hiányzó adatokat. Az újabb ajánlat 2006.június 30.napján került kinyomtatásra, de azon az ajánlat kelteként 2006.május 31.napja, míg a kockázatviselés kezdő időpontjaként 2006.június 1.napja szerepelt. A megyei bíróság a Ptk.535.§./1/ bekezdésében foglaltakra hivatkozva megállapította, hogy a II.r. alperes számára is ismertté vált, megismételt, 2006.június 30.-i ajánlat időpontjában a káresemény már bekövetkezett, erre tekintettel az I-II.r. alperesek között érvényes felelősségbiztosítási szerződés nem jött létre, mert az csak jövőbeni káreseményre köthető. Erre tekintettel pedig a II.r. alperes helytállási felelőssége a 190/2004/VI.8./Korm.rendelet 2.§./1/ és /2/ bekezdése alapján nem állapítható meg. A felperest ért kárért a 2003.évi LX.tv.3.§./1/ bekezdésének 32.pontja valamint a 190/2004/VI.8./Korm. rendelet 8.§./2/ bekezdése alapján a II.r. alperes köteles helytállni. Az elsőfokú közbenső ítélet ellen a III.r. alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását kérte akként, hogy az ítélőtábla állapítsa meg: a perbeli balesettel összefüggésben az I-II.r. alpereseket terheli kártérítési felelősség. Másodlagosan a közbenső ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy a III.r. alperes kártérítési felelősségének megállapításán túlmenően az ítélőtábla állapítsa meg, a perbeli balesettel kapcsolatban az I.r. alperest is kártérítési felelősség terheli. Az elsődleges fellebbezési kérelem vonatkozásában azzal támadta a közbenső ítéletet, hogy a megyei bíróság tévesen hivatkozott a Ptk.536.§./1/ bekezdésében foglaltakra. Hangsúlyozta, hogy a beavatkozóként fellépő biztosítás közvetítőn keresztül 2006.május 31-én az I-II.r. alperesek biztosítási szerződést kötöttek, amelyben halasztott díjfizetésben állapodtak meg. A halasztott díjfizetés időtartama 30 nap, a balesetre pedig ezen időtartam alatt került sor, figyelemmel arra is, hogy a II.r. alperes által kiállított biztosítási kötvény szerint a kockázatviselés kezdő időpontja 2006.június 1.napjában került meghatározásra. E körben hivatkozott a BH.1995.296.számú eseti döntésben foglaltakra. Hangsúlyozta, hogy a halasztott díjfizetésben történő megállapodásra tekintettel a szerződés érvényes létrejöttét meg kell különböztetni annak hatályától a Ptk.539.§./1/ bekezdése alapján. Álláspontja szerint a szerződés hatályba lépett a megállapodáskor, így a Ptk.537.§./2/ bekezdésében megjelölt időpontban beállt a II.r. alperes kockázatviselése is. A szerződés az I.r. alperes ajánlatának megfelelő tartalommal jött létre. Utalt arra, hogy a kockázatviselés kezdő időpontjához képest 30 napos díjhalasztási időszak alatt az I.r. alperes a biztosítási díjat meg sem tudta fizetni, mert számára az első díjrészletet tartalmazó díjbekérőt nem vitatottan 2006.június 30-án küldték ki. Rámutatott, hogy a díj befizetésére 2006.július 6.napján sor került. Álláspontja szerint a Ptk.303.§./3/ bekezdése alapján - a II.r. alperes késedelmes ügyintézésére tekintettel - nem állapítható meg a díj megfizetésével kapcsolatos I.r. alperesi késedelem. Csatolta a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét arra hivatkozva, hogy a biztosítási szerződés létrejöttének, illetőleg kockázatviselés beálltának felfüggesztő feltételhez kötése a Ptk.567.§./1/ bekezdésébe ütközik. Ezt meghaladóan sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében nem vette figyelembe a II.r. alperes által kiállított kötvényt és igazolást valamint a kártörténeti igazolást a kötelező felelősségbiztosítás fennálltáról. A megyei bíróság nem értékelte azt sem, hogy a II.r. alperes az I.r. alperes által megfizetett díjat csak 2007.augusztus 25-én utalta vissza. Mind az elsődleges, mind a másodlagos fellebbezési kérelmével kapcsolatban hivatkozott arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság eseti döntése alapján a felelősségbiztosítási szerződés fennállása a károkozó kártérítési felelősségét nem zárja ki, helytállási kötelezettsége alól őt nem mentesíti. Álláspontja szerint ezért az I.r. alperes kártérítési felelőssége mind a felelősségbiztosítási szerződés fennállta, mind annak hiánya esetében megállapítható. Az I.r. alperes csatlakozó fellebbezést terjesztett elő, amelyben az elsőfokú közbenső ítélet megváltoztatását kérte azzal, hogy az ítélőtábla állapítsa meg: a baleset időpontjában érvényes kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett és erre tekintettel a bekövetkezett károkért a II.r. alperes köteles helytállni. A felelősségbiztosítási szerződés létrejöttét illetően csatlakozott a III.r. alperes fellebbezésében írtakhoz. A II.r. alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a 2006.május 15-én kelt ajánlatot
- június 29-én az alperesi beavatkozó a rendszerből törölte, ez az ajánlat a II.r. alperes részére megküldésre nem került, a 2006.június 30-i ajánlat pedig mind az ajánlat keltét, mind a kockázatviselés kezdetét illetően aggályosnak tekintendő. Kiemelte, hogy a Ptk.536.§./1/ bekezdése alapján biztosítási szerződés csak jövőbeni eseményre köthető. Az ezzel ellentétes megállapodás a Ptk.201.§./1/ bekezdése alapján semmis. Ezt meghaladóan kifejtette: amennyiben az ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedne, hogy az I-II.r. alperesek között a felelősségbiztosítási szerződés érvényesen létrejött, úgy az ebben az esetben sem lehet hatályosnak tekinthető a baleset időpontjában, tekintettel arra, hogy az I.r. alperes az első díjat 2006.július 6-án teljesítette annak ellenére, hogy a felek halasztott díjfizetésben nem állapodtak meg. Hangsúlyozta hogy a halasztott díjfizetés tárgyában írásbeli megállapodás nem jött létre. Erre tekintettel a 190/2004.Korm. rendelet 1.számú mellékletének 3.pont /4/ bekezdése, valamint a Ptk.543.§./1/ bekezdése alapján amennyiben a szerződés érvényesen létre is jött volna, az díjfizetés hiányában nem hatályosult, majd utóbb megszűnt. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú közbenső ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között (Pp.253.§./3/ bekezdés) bírálta felül és megállapította, hogy az nem alapos. Előrebocsájtja az ítélőtábla, hogy a III.r. alperes fellebbezésében elsődlegesen a II.r. alperes, másodlagosan pedig a III.r. alperes marasztalása mellett az I.r. alperes kárfelelősségének megállapítását kérte. A III.r. alperes fellebbezést azonban a Pp.233.§./1/ bekezdése alapján csak a tekintetben terjeszthet elő, hogy az ő felelőssége mennyiben állapítható meg a perbeli balesetért. Felperesi fellebbezés hiányában a III.r. alperesnek az az előadása, amely az I-II.r. alperesek kártérítési felelősségének megállapítására - vagyis az alperesi pertársak terhére - irányul, nem vehető figyelembe. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy érvényes és hatályos kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés hiányában a károsult kártérítési igényét a III.r. alperessel szemben érvényesítheti. A III.r. alperesnek mindössze megtérítési igénye állhat fenn a baleset időpontjában hatályos 190/2004/VI.8./Korm.rendelet 15.§./7/ bekezdése alapján. Az I.r. alperes által csatlakozó fellebbezésnek nevesített beadványa csak fellebbezési ellenkérelemként vehető figyelembe. A Pp.244.§./1/ bekezdése szerinti csatlakozó fellebbezés a fellebbező fél ellenfele által igénybe vehető járulékos jellegű rendes fellebbviteli perorvoslat. A Pp.kommentár e jogszabályhelyhez fűzött magyarázata szerint saját pertársának fellebbezéséhez a fél nem csatlakozhat, mint ahogy nincs helye csatlakozó fellebbezésnek az ellenfél nem fellebbező pertársával szemben sem, ha vele szemben az ítélet jogerőre emelkedett. Ebből következően tehát az I.r. alperes csatlakozó fellebbezés keretében ugyancsak nem kérheti az elsőfokú ítélet alperesi pertárs terhére történő megváltoztatását. A III.r. alperes fellebbezését és az ezzel kapcsolatban előterjesztett fellebbezési ellenkérelmeket vizsgálva érdemben megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékokat okszerűen a Pp.206.§./1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően mérlegelve helyes tényállást állapított meg és az abból levont jogi következtetése is helytálló. Az ítélőtábla osztja az elsőfokú ítélet indokolásában, valamint a II.r.alperes fellebbezési ellenkérelmében foglaltakat azt illetően, hogy a Ptk.536.§./1/ bekezdése szerint biztosítási szerződés - így a Ptk.559.§-a, illetőleg a 190/2004/VI.8./Korm. rendelet szerinti felelősségbiztosítási szerződés - akkor jön létre, ha a biztosító meghatározott jövőbeni esemény bekövetkeztétől függően vállalja bizonyos összeg megfizetését vagy más szolgáltatás teljesítését. Ebből következően az elsőfokú ítéletben írtaknak megfelelően a Ptk.200.§./2/ bekezdésébe ütközik az a biztosítási szerződés, amelyet a biztosított akként kíván megkötni, hogy a szerződési ajánlat megtételekor nyilvánvalóan tisztában van azzal, a szerződés tárgyát képező biztosítási esemény már bekövetkezett. Ezzel kapcsolatban az elsőfokú bíróság azt helytállóan állapította meg azt is, hogy a
- május 15-i utóbb törölt ajánlat a II.r. alperes számára nem vált közöltté, míg a
- június 30.-i ajánlat megtételekor a biztosítási esemény már bekövetkezett. Kétséget kizáróan megállapítható az is, hogy a II.r. alperes által kiállított iratokon az ajánlattétel időpontjaként megjelölt 2006.május 31-i dátum nyilvánvalóan valótlan, mert ezen időpontban ajánlattételre az I.r. alperes részéről nem került sor, erre vonatkozó tényelőadást sem az I.r. alperes, sem az alperesi beavatkozó, sem a II.r. alperes nem tett. A 2006.június 30-i ismételt ajánlat a korábbi - törölt - biztosítási ajánlat hatályát nem élesztette fel, hanem új kötelmet eredményezhetett volna az I-II.r. alperesek között.(BH.1996.473., BH.1997.288.) Mindezek alapján annak nincs jelentősége, hogy az egyébként érvénytelen szerződés a díjfizetésre tekintettel mikor hatályosult volna, és a jelen per eldöntése szempontjából indifferens a III.r. alperes fellebbezésében hivatkozott Fővárosi Ítélőtáblai határozat is, mert a jelen perben a kockázatviselés beálltát nem kötötte felfüggesztő feltételhez a biztosító. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy arra egyébként a II.r. alperes helytállóan hivatkozott, hogy a fizetési halasztásban való megállapodáshoz annak írásba foglalása szükséges a BH.2008.148.számú eseti döntés alapján, azzal azonban, hogy a díj megfizetésével a biztosított nem eshet késedelembe, ha az ahhoz szükséges csekket megfelelő határidőn belül a biztosító nem bocsátja rendelkezésére. (BH.1995.296.) Utal arra is az ítélőtábla, hogy a Ptk.540.§./3/ bekezdése alapján nyilvánvalóan a közlési kötelezettség körén belül értelmezendő az is, hogy az I.r. alperes az ismételt ajánlat megtételekor a már bekövetkezett balesetről nem tett említést, ez pedig érvényes szerződés esetén is önmagában - az esetleges megtámadási jog gyakorlása mellett is - azt eredményezné, hogy a biztosító helytállási kötelezettsége nem állt be. (BH.2004.361.) Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét a Pp.253.§./2/ bekezdése alapján helybenhagyta. Megjegyezi az ítélőtábla, hogy a megyei bíróság közbenső ítélete az I-II.r. alperesekre nem tartalmaz rendelkezést, így velük szemben a per továbbra is folyamatban van. Győr,
- évi június hó
- napján Dr.Ábrahám Éva sk. a tanács elnöke Dr.Szalay Róbert sk. előadó bíró Dr.Vass Mária sk. bíró