← Magyarország

Pf.20247/2007/4 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.247/2007/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla az pártfogó ügyvéd neve (pártfogó ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 10.P.22.184/2005/
  2. sorszámú végzésével kijavított 10.P.22.184/2005/
  3. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 5 000 (Ötezer) forint perköltséget. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját 3 600 (Háromezer-hatszáz) forintban állapítja meg, melyet az állam visel. Megkeresi az ítélőtábla a Debreceni Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy pártfogó ügyvéd neve, címe pártfogó ügyvéd részére 3 600 (Háromezer-hatszáz) forint pártfogó ügyvédi díjat utaljon ki. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A felperes
  5. június 18-tól
  6. szeptember 5-ig szabadságvesztés büntetését töltötte az alperesi büntetés-végrehajtási intézetben. Kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperes fogvatartásának ideje alatt személyhez fűződő jogait megsértette, továbbá 1 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését kérte az alperesnek. A személyhez fűződő jog megsértése körében arra hivatkozott, hogy
  7. augusztus 30án súlyosan beteg hozzátartozója meglátogatása iránt kérelmet terjesztett elő, melyet ugyan
  8. szeptember
  9. napján kísérettel, költségtérítéssel engedélyeztek, azonban
  10. szeptember
  11. napján sor került a ... Büntetés-végrehajtási Intézetbe történő átszállításra, ekként az engedélyezés olyan időpontban történt, amely kizárta azt, hogy jogával élhessen. Az alperes az elszállítását korábbi időpontban már elkezdte intézni, mint ahogy azt a tudomására hozta, így nem tudott részt venni a kerámiakészítő tanfolyamon, ezzel a civil életbe történő beilleszkedését nehezítették. Az alperes megsértette az elítéltek birtokában tartható tárgyakkal kapcsolatos jogszabályi rendelkezést, amikor az orvosi engedély alapján a hozzátartozók részéről vitamintabletták beküldését nem engedélyezte. A polgári pereiben meghatalmazottként eljáró hozzátartozói részére nem engedélyezte az alperes, hogy ellenőrzés nélkül tarthassanak kapcsolatot. Nem engedélyezte az alperes többszöri kérésére azt, hogy a folyamatban lévő polgári ügy irataiba betekintsen. Az alperes korlátozta a telefonhasználatot, a díjszabást vele nem ismertette, csak utólag értesült arról, hogy milyen összegű telefondíjat kell fizetnie. A kért sebtapaszt nem kapta meg, az alperes nem tájékoztatta arról a lehetőségről, hogy az egészségügyi szolgálat engedélyezheti annak körleten belüli tartását. A levelezéshez való joga is sérült, két alkalommal 48 órán belül nem kapta kézhez leveleit. Sérelmezte a fogvatartás körülményeit, nevezetesen kérése ellenére 8-12 személyes zárkában helyezték el, olyan személyek közé, akik kifogásolható viselkedést, magatartást tanúsítottak. Az alperes nem biztosította számára, hogy napi 1 órán keresztül a szabad levegőn tartózkodhasson, továbbá a biztonsági ellenőrzést összekötötte a szabad levegőn tartózkodással. Nem tett érdemi lépést az alperes annak érdekében, hogy a .......... számú összbüntetési ítélet időben összbüntetésbe legyen foglalva a ....... számú ítélettel. A
  12. májusában leadott jogosítványát csak
  13. szeptember
  14. napján helyezte az alperes értékletétbe. A hozzátartozói által küldött pénzösszegek későn kerültek jóváírásra, kimutatást a pénzügyeiről csak kérelmére kapott, a pénzmozgást nem volt lehetősége követni. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az alperes fogvatartása során a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el. Az elsőfokú bíróság - bizonyítási eljárás lefolytatását követően - kijavított ítéletével a felperes keresetét elutasította. Határozatának indokolásában az
  15. évi
  16. tvr. és a 6/
  17. (VII. 12.) IM rendeletre hivatkozással megállapította, hogy a felperes hozzátartozójának meglátogatására vonatkozó kérelem elintézése kapcsán személyhez fűződő jogot az alperes nem sértett, az engedélyt kiadta, a felperes a lehetőséggel nem élt. A jogszabály meghatározza az elítélt birtokában tartható tárgyak körét, ezek között a sebtapasz nem szerepel. A Centrum vitamintabletta orvosi engedéllyel tartható az elítélt birtokában, azonban kizárólag eredeti csomagolásban. A Házirend
  18. számú melléklete tiltja, hogy csomagban pezsgőtablettát, gyógyszert, vitamint, tápszereket küldjenek be. Az alperes a felperes elhelyezése során betartotta a 6/
  19. (VII. 12.) IM rendelet 38-
  20. §ában írtakat, arra nincs lehetőség, hogy az elítélt saját választása szerint kerüljön elhelyezésre. A telefonhasználattal kapcsolatos jogait nem korlátozták, a díjszabásról való tájékoztatás hiányát a felperes nem tudta bizonyítani. A szabad levegőn való tartózkodás napi rendszerességgel biztosított volt a felperes részére, az nem jogszabálysértő, ha a biztonsági ellenőrzés a szabad levegőn való tartózkodás időtartama alatt történik. A hivatalos levelek átadására vonatkozó átvételi könyv, a kimenő küldemények nyilvántartása, az ajánlott küldemények átadás-átvételére vonatkozó nyilvántartás adatai alapján nem állapított meg személyiségi jogsértést megalapozó alperesi mulasztást. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az alperes keresete szerinti marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy az eljárás során beigazolódott az, hogy az alperes a M. Városi Bíróságtól
  21. július 20án, továbbá a ...... Megyei Bíróságtól
  22. május 10-én érkezett leveleit nem a törvényben meghatározott időben adta át részére, az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg a reggeli séta körülményeit, a meghallgatott tanú előadása szerint ünnepnapok és hétvége kivételével reggelente történt a séta a biztonsági ellenőrzéssel egy időpontban, míg az alperes arra hivatkozott, hogy a biztonsági ellenőrzés és a séta nem egy időpontban történt, továbbá a séta nem reggel, hanem napközben volt.
  23. december hónapban a cunami áldozatainak szeretett volna pénzt küldeni, de ezt a kérését csak
  24. február vagy március hónapban teljesítették. A telefondíjjal kapcsolatos tájékoztatást nem kapta meg, nem felel meg a valóságnak az elszállításának körülményeire és a beteg hozzátartozó meglátogatására tett alperesi nyilatkozat. Az elszállítása olyan időpontban történt, amikor már nem volt lehetősége az idő rövidsége miatt a látogatási költségek fedezésére szolgáló pénzeszközök fölött rendelkezni. Az elsőfokú eljárásban is hivatkozott arra, hogy bírósági tárgyalás anyagába kért betekintést és ez nem azonos a nevelési anyaga betekintése iránti kérelmével. Továbbra is hivatkozott arra, hogy a polgári perben képviseletét ellátó hozzátartozóival a kapcsolattartást nem biztosították. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet indokai alapján történő helybenhagyását kérte. Kiemelte, hogy a 6/
  25. (VII. 12.) IM rendeletben meghatározott határidőn belül a felperes részére szóló küldeményeket kézbesítette, a tanúvallomás is megerősítette, hogy a szabad levegőn tartózkodás a jogszabályi előírásoknak megfelelően minden nap biztosítva volt, a biztonsági ellenőrzést a szabad levegőn tartózkodás időtartama alatt végezte. A letéti számlalapok igazolják, hogy a felperes rendelkezései szerint pénzeszközeit utalták. Tájékoztatás hiányában a felperes az újonnan telepített telefonrendszert nem is tudta volna használni, mert azt egyéni, fényképes azonosítóval ellátott, vonalkódos kártyával lehet csak működtetni, a rendszer video-felismerésen alapul, kizárólag az előzetesen engedélyezett telefonszámok hívását lehet végrehajtani. A Centrum tablettát a felperes egyedi engedéllyel magánál tarthatta, azonban a tabletta formátumú készítmények csomagban nem küldhetők be biztonsági okok miatt. Ezek a gyógyszerek az intézet boltjában megvásárolhatók. A beteg hozzátartozó meglátogatásának elmaradásával kapcsolatban felperes jogai nem sérültek, mert ő maga nyilatkozott úgy, hogy a BV által meghatározott feltételek szerint (kísérő személyzet, költségtérítés) nem kívánja igénybe venni az engedélyezett látogatást. A felperes két alkalommal terjesztett elő irattanulmányozás iránti kérelmet, azonban ez mindkét alkalommal a ...... Büntetés-végrehajtási Intézetben történt. A fogvatartott személy polgári perben meghatalmazott képviselője nem jogosult arra, hogy a büntetőeljárásban szereplő védő jogait gyakorolja. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §

(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el és azt az alábbiak szerint alaptalannak találta. Az elsőfokú bíróság a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helyesen állapította meg és abból helyes következtetések levonása mellett jutott arra a következtetésre, hogy az alperes a felperes személyhez fűződő jogát nem sértette meg. Az ítélőtábla azonban az elsőfokú bíróság ítéletét a tényállás tekintetében pontosítja, indokolása tekintetében kiegészíti. A tényállás pontosítása körében rögzítendő, hogy a felperes nem a nevelési anyagba való betekintés engedélyezését, hanem
  1. augusztus 19-én a M. Városi Bíróság ..... és ..... számú irataiba, továbbá a K. Városi Bíróság ....... és ........ számú iratanyagba kért betekintést. Ezt a kérelmét a ..... Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet
  2. augusztus 30-án elutasította.
  3. szeptember 13-án a M. Városi Bíróság előtt folyamatban lévő ...... számú ügyirat tanulmányozásának engedélyezését kérte a felperes, melyet a ... Büntetés-végrehajtási Intézet
  4. szeptember 21-én elutasított. Rögzíthető azonban, hogy a felperes iratbetekintésre irányuló kérelmét nem az alperes, hanem a .... Büntetés-végrehajtási Intézet utasította el. A ...... sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyvben a felperes arra hivatkozott, hogy a M. Városi Bíróság ...... sorszámú végzését a BV Intézet
  5. július
  6. napján kapta meg, részére azonban csak július 26-án kézbesítették. A .... Megyei Bíróság ...... számú végzését az alperes
  7. május
  8. napján vette át, részére azonban jóval később kézbesítették. A 6/
  9. (VII. 12.) IM rendelet
  10. §
(1)bekezdése értelmében az elítélt által írt, illetve a részére érkezett levelet - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - legkésőbb a második munkanapon továbbítani, illetve kézbesíteni kell. Az elsőfokú eljárás iratanyagához 12/
  1. sorszám alatt csatolt kézbesítési ívek kivonatából az állapítható meg, hogy a M. Városi Bíróság
  2. július
  3. napján kelt ...... sorszámú végzés az alperesi intézetbe
  4. augusztus 25-én érkezett, a kézbesítési ívet a bíróság részére az alperes
  5. szeptember 2-án postázta. A M. Városi Bíróság jogerősített ........ sorszámú végzése
  6. július 20-án érkezett az alpereshez, a kézbesítési ívet
  7. augusztus 1-jén postázta a bíróság részére. A ..... Megyei Bíróság ....... számú végzése
  8. május 10-én érkezett az alpereshez, a kézbesítési ívet
  9. május 12-én postázták a bíróság részére. A kézbesítési ív alperes általi aláírásának időpontja kétségkívül pontosan nem állapítható meg, azonban az alpereshez történő beérkezés és a kézbesítési ív bíróság részére történő visszapostázása közötti rövid időtartamból az állapítható meg, hogy a kézbesítés a felperes részére szabályszerűen és határidőben megtörtént, érdeksérelem nem következett be. A Ptk.
  10. §-ának
(1)bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk.
  1. §-a szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti - többek között - a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. Törvényi rendelkezés alapján azonban a személyhez fűződő jogok korlátozhatók. A jogszabályi felhatalmazás alapján eljárt alperes intézkedései még abban az esetben sem alapoznak meg személyiségvédelmet, ha egyúttal a személyhez fűződő jogokat korlátozzák. A felperes keresete alapján ezért azt kellett tisztázni, hogy az alperesi büntetésvégrehajtási intézetben az alperes a jogszabályi előírásokat betartotta-e, történt-e részéről olyan jogszabálysértés, amely egyúttal a felperes emberi méltóságát is sértette. Az elsőfokú bíróság ebben a körben a tényállást helyesen állapította meg, helyes következtetések levonása mellett jutott arra a döntésre, hogy a felperes személyhez fűződő jogát az alperes nem sértette meg, az erre vonatkozóan kifejtett jogi indokolásával az ítélőtábla is egyetért. Mindezek miatt az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján - a Pp. 217. §
(1)bekezdése szerinti teljesítési határidővel - az alperes javára másodfokú perköltséget köteles fizetni, melynek összege meghatározásánál az ítélőtábla figyelemmel volt a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ának
(5)bekezdésében foglaltakra. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját a 7/2002. (III. 30.) IM rendelet 5. §
(1)bekezdésének b) pontjában és
(2)bekezdésében foglaltak alapján állapította meg, melyet a
(3)bekezdés értelmében a felperesi pervesztés miatt az állam visel, a
(6)bekezdés értelmében intézkedett a kiutalás iránt. D e b r e c e n,
  1. október
  2. napján Dr. Urhegyi Béla sk. a tanács elnöke, Dr. Csikiné dr. Gyuranecz Márta sk. előadó bíró, Dr. Pataki Istvánné sk. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.