Győri Ítélőtábla Pf.III.20.425/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az ítélőtábla a felperesnek dr. Elek Zsolt ügyvéd által képviselt alperes ellen egyesületi tevékenység felfüggesztése iránt indított perében, a Veszprém Megyei Bíróság
- szeptember
- napján kelt 1/1.P.20.253/2010/
- számú ítéletével szemben, az alperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az elsőfokú ítéletben a felügyelőbiztos feladatkörét meghatározó rendelkezésekből mellőzi a
- évi beszámoló és a
- évi költségvetés, az ellenőrző bizottság és a fegyelmi bizottság előző évi tevékenységére vonatkozó beszámolójának elfogadására vonatkozó rendelkezést. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: A megyei bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében az alperes egyesületi tevékenységét 6 hónapos időtartamra felfüggesztette, egyben ellenőrzésére "A" felügyelőbiztosként kirendelte. A felügyelőbiztos feladatkörét a következőkben határozta meg: - gondoskodjon az alapszabály szerinti határozatképes közgyűlés összehívásáról, amelyen a tagok hozzanak határozatot a.) a
- évi beszámoló és a
- évi költségvetés elfogadásáról, b.) az intézőbizottság, az ellenőrző bizottság és a fegyelmi bizottság előző évi tevékenységére vonatkozó beszámolójának elfogadásáról, c.) az ellenőrző bizottság tagjainak alapszabály szerinti megválasztásáról; - mérje fel az egyesület vadászati tevékenységével kapcsolatos pénzügyi kihatásokat, készíttessen részletes kimutatást az egyesület vagyonáról, valamint bevételeiről és kiadásairól; - rendszeresen ellenőrizze beszámolási és befizetési kötelezettségeinek határidőben történő teljesítését; - közgyűlésen számoljon be tevékenységéről és az egyesület vagyoni helyzetéről. A bíróság a felügyelőbiztos díjazását havi 50.000.-Ft + áfa összegben határozta meg, amelyet az alperes köteles megfizetni a tárgyhónap
- napjáig. Feljogosította a felügyelőbiztost, hogy tevékenységének ellátása érdekében - pénzügyi, számviteli feladatok tekintetében - megfelelő szakértelemmel rendelkező szakembert vegyen igénybe. Kimondta, hogy az előlegezett eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet indokolása szerint a Tapolcai Városi Ügyészség törvényességi felügyeleti eljárást folytatott le az alperessel szemben, ennek során megállapította, hogy az egyesület legfőbb szerve, valamint ügyintéző és képviseleti szerve a vizsgált időszakban nem ülésezett az alapszabályban foglalt gyakorisággal, a
- évi számviteli beszámoló mellékletét képező leltár nem tartalmazta a naplófőkönyvben az egyesület kiadásaként elszámolt nagy értékű szoftvereket, mint az egyesület vagyonát, továbbá az egyesület tíz magánszemélyt úgy tart nyilván tiszteletbeli tagként, hogy a tiszteletbeli taggá nyilvánításukra vonatkozó alapszabályi rendelkezések érvényesülése megfelelő dokumentumok hiányában nem volt megállapítható. Az ügyészség
- november 7-én felszólalást nyújtott be az egyesület elnökéhez. Az egyesület
- december 12-én tartott közgyűlést, amelyen a tiszteletbeli tagokat rendes tagként felvette. Az alperes 2008-ban közgyűlést nem tartott, 2009-ben szeptember 17-én és szeptember 30án került sor közgyűlés megtartására. A közgyűlés
- szeptember 30-án választotta meg az intézőbizottság, az ellenőrző bizottság, valamint a fegyelmi bizottság tagjait. A bíróság megállapítása szerint a ... Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal a vadászat rendjének, a vadászati napló és teríték nyilvántartás-vezetés, valamint a vadásztatás és a vadgazdálkodás szabályainak a megsértéséért
- október 20-án 90.000.-Ft vadgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezte az egyesületet. Megállapította, hogy
- december
- és
- május
- között 558 esetben sértették meg a vadászkísérés szabályait. A másodfokú hatóság a vadgazdálkodási bírság összegét 2.000.000,- Ft-ra emelte fel, rögzítve, hogy a vadászati naplóban tett hatósági bejegyzések ellenére a szabálytalanságok, a súlyos, sorozatos hiányosságok továbbra is folytatódtak. A felperesnél az APEH... Igazgatósága is törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett, jelezve, hogy az alperes az adófizetési kötelezettségének folyamatosan nem tesz eleget. Az adóellenőrzés megállapítása szerint az egyesület 6.707.000.- Ft megfizetésére köteles. A bíróság ítélete jogi indokolásában kiemelte, hogy az
- évi II. törvény (Etv.) által biztosított egyesülési jog a tagok jogainak érvényesítése útján valósul meg. Abban az esetben, ha a társadalmi szervezet működése nem biztosítja a tagok jogainak érvényesülését, a működés nem tekinthető törvényesnek. Az egyesület szerveinek alapszabályszerű működése körében a bíróság nemcsak azt vizsgálta, hogy megfelelő gyakorisággal üléseznek-e, hanem azt is, hogy ellátják-e azon feladatukat, amelyeket az Etv. és az alapszabály rájuk ró. Értékelte, hogy 2006-ban az alperes közgyűlést nem tartott, 2007-ben pedig csak egy közgyűlést tartott, mégpedig az ügyészi felszólalás eredményeképpen, 2008-ban azonban ismételten nem került sor közgyűlés összehívására és megtartására. A korábbi ügyészi törvényességi felügyeleti eljárás tehát tartós hatást nem gyakorolt az egyesület működésére. Kétségtelen, hogy 2009-ben az alapszabály szerinti két alkalommal sor került közgyűlés tartására, illetőleg a per időtartama alatt is tartott egy közgyűlést az alperes. A közgyűlések gyakoriságának alakulása önmagában nem indokolná az egyesület működésének felfüggesztését, ugyanakkor a bíróság megítélése szerint nem az egyesület formális közgyűléseinek, hanem annak van jelentősége, hogy a közgyűlés valóban gyakorolja-e a törvényi előírásoknak megfelelően a hatáskörébe utalt feladatokat. Ehhez képest az volt megállapítható, hogy a közgyűlés tevékenysége hiányos és ellentétes az alapszabály előírásaival. Az egyesület az éves költségvetés megállapítása és a beszámoló elfogadása tekintetében döntést egyetlen alkalommal sem hozott. Ezen kötelezettségét a
- május 31-i közgyűlésen sem pótolta, holott azt állította, hogy a tevékenysége e téren immár megfelel a törvényes követelményeknek. A jegyzőkönyv nem tartalmaz arra való utalást, és napirendi pontként sem tünteti fel, hogy a közgyűlés akár a költségvetés, akár pedig a beszámoló elfogadása tárgyában döntött volna. A
- évi terv, valamint a
- január 1jétől december 31-ig terjedő időre vonatkozó rovatszámi kivonat sem került megtárgyalásra, e tárgyban hozott határozatokat sem rögzíti a jegyzőkönyv. Az egyesület tehát sem a korábbi években, sem pedig a legutóbbi közgyűlésen nem gyakorolta az alapszabály
- §
(2)bekezdés d.) pontja szerinti feladatait. Arra sincs adat, hogy az egyesület döntött volna a
- július 20-án megkötött bérvadászati szerződés jóváhagyása felől, jóllehet az alapszabály szerint ez ugyancsak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az egyesület további szerveinek működésével kapcsolatosan a bíróság megállapította, hogy az intézőbizottság 2008-ban négy, 2009-ben pedig három alkalommal ülésezett. Ezt a jegyzőkönyvek igazolják, de az intézőbizottsági beszámolók megtörténtének a közgyűlési jegyzőkönyvekben nincs nyoma, holott az alapszabály
- §
(5)bekezdése szerint az intézőbizottság köteles a munkáról évente beszámolni a közgyűlésnek. Mindemellett az intézőbizottság működése ellentétes az alapszabály 19. §
(3)bekezdésében foglaltakkal, mert a tanácskozási joguk ellenére az ellenőrző bizottság és a fegyelmi bizottság elnöke nem vettek részt az üléseken. A
- szeptember 30-i közgyűlésen megszűnt az a törvénysértő helyzet, hogy az ellenőrző bizottság működésképtelen, hisz megválasztásra kerültek a bizottság tagjai, azonban ezen szerv sem számolt be évi rendszerességgel, ellentétben az alapszabály
- §
(3)bekezdésének előírásával. Mindemellett a közgyűlés a testület tagjait választotta meg, akik maguk közül választottak elnököt, holott a közgyűlésnek elnököt és további két tagot kellett volna választani. Kiemelte a bíróság, hogy az egyesületi testületeknek a beszámolásukat, tájékoztatási kötelezettségeiket az alapszabály szerinti módon kell teljesíteniük. A magánbeszélgetések során közölt információk nem helyettesítik a testületi működést. Helytállónak ítélte a bíróság azt a felperesi hivatkozást, hogy az alperes nem tesz eleget adófizetési kötelezettségének, és ugyancsak súlyosan kifogásolható a vadgazdálkodással kapcsolatos tevékenység is, amelyet a vadászati hatóság határozata igazolt. Az ítéleti tényállás szerint az alperes elnökének és vadászmesterének az egyesületi működéssel kapcsolatos magatartásáért a büntetőjogi felelősségét is megállapították. A fentiek alapján a bíróság úgy ítélte meg, hogy az egyesület önerőből a törvényes működést nem képes helyreállítani, ezért szükséges és arányos intézkedésnek tekintendő az Etv. 16. §
(2)bekezdés c.) pontja alapján a tevékenységének felfüggesztése és felügyelőbiztos kirendelése. Az alperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan annak megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását kérte. A fellebbezés szerint a tanúként meghallgatott tagok egybehangzóan állították, hogy az alapszabályban foglalt jogaik korlátlanul érvényesülnek. A szervezet működése tehát törvényesnek tekintendő. A
- május 31-i közgyűlésen a tagok a
- évi beszámolót, és a 2010-es költségvetési tervet is egyhangúlag elfogadták. Az egyesület törvényes működése tehát a tevékenység felfüggesztése, illetve felügyelőbiztos kinevezése nélkül is biztosított. Az elnökkel szemben kiszabott pénzbüntetés nem zárja ki őt a tisztsége gyakorlásából. Az alperes az adóhatósági és számviteli hiányosságait pótolta, illetőleg ennek pótlása jelenleg is folyamatban van. A korábbi vadászmester helyett
- június 1-jétől más vadászmestert választottak. Nem megalapozott az a megállapítás sem, hogy az egyesület évek óta nem rendelkezik költségvetéssel. A gazdasági vezető tanúvallomása szerint az alperes mindig készített költségvetést. A fentiek szerint az alperes tevékenysége immár megfelel a törvényes követelményeknek, önerőből képes a törvényes működést helyreállítani, ezért aránytalan korlátozást jelent a tevékenység korábbi hiányosságok miatti felfüggesztése. A fellebbezési eljárás során csatolta a
- május
- napján megtartott közgyűlés jegyzőkönyvét, igazolta továbbá, hogy az elmaradt adófizetési kötelezettségének időközben eleget tett. A felperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult. A felperes a fellebbezési eljárás során annak alátámasztására, hogy az alperes törvényes működése nem állt helyre, további - az elsőfokú eljárás során fel nem hozott körülményekre hivatkozott. Az alperes fellebbezése érdemben az alábbiak szerint nem alapos. A megyei bíróság a per eldöntéséhez szükséges bizonyítást lefolytatta, az elsőfokú eljárás során rendelkezésre álló peradatok okszerű mérlegelésével helyes tényállást állapított meg, melyet azonban az ítélőtábla - az alperes által a fellebbezési eljárás során rendelkezésre bocsátott adatok alapján - az alábbiak szerint módosít, illetve kiegészít. Az elsőfokú bíróság a
- május 31-i közgyűlés tekintetében az alperes által 4/A/
- szám alatt csatolt jegyzőkönyv alapján megállapította, hogy az alapszabály
- §
(2)bekezdés d.) pontja szerinti feladatait az egyesület nem gyakorolta (költségvetés, illetve testületek beszámolóinak megtárgyalása és elfogadása). Nem észlelte az elsőfokú bíróság, hogy a hivatkozott jegyzőkönyv csatolt másolata a második oldalt nem tartalmazza. Ilyen körülmények mellett a Pp.235. §
(1)bekezdésének rendelkezései sem képezték akadályát, hogy az alperes által a fellebbezési eljárásban immár hiánytalanul csatolt okiratot az ítélőtábla figyelembe vegye, és ennek alapján megállapítsa, hogy a
- május 31-i közgyűlésen megtörtént a
- évi beszámoló, a
- évi költségvetés, továbbá az ellenőrző bizottság és a fegyelmi bizottság
- évi beszámolójának megtárgyalása és elfogadása. Elmaradt ugyanakkor az intézőbizottság beszámolójának megtárgyalása és elfogadása. Az alperes által a másodfokú eljárás során csatolt adóhatósági igazolás (Pf.7/A/1.) alapján az is megállapítható, hogy az alperes az elsőfokú ítélet meghozatalát követően pótolta az elmulasztott adófizetési kötelezettségét, adótartozása nincs. A tényállás fentiek szerinti módosítása mellett is egyetért azonban az ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésével és annak jogi indokolásával. A megyei bíróságnak a fentiek mellett is tényszerű azon megállapítása, hogy a perben vizsgált időszakban - illetve annak egy részében - az egyesület szervei nem megfelelő gyakorisággal üléseztek, az alapszabály szerinti feladataikat maradéktalanul nem teljesítették, az alperes évekig nem tett megfelelően eleget adófizetési kötelezettségének, a vadászati és vadgazdálkodási tevékenységét folyamatos - a hatóság általi feltárásuk után is folytatódó - jogsértések jellemzik. Az alperes elnökének és vadászmesterének az egyesület működésével kapcsolatos magatartása alapján büntetőjogi felelősségét is megállapították. Utal az ítélőtábla arra is, hogy az ügyészség
- november 7-i felszólalása is csak részben vezetett eredményre, a tiszteletbeli tagok státuszának rendezésére irányuló lépéseken túl a vagyoni-, gazdálkodási vonatkozású hiányosságok körében intézkedésre nem került sor. A fenti körülmények - a sokirányú és súlyos szabálytalanságok által tartósan jellemzett alperesi működés - megalapozza az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy az egyesület önerőből nem képes a törvényes működés helyreállítására, így szükséges és arányos intézkedésnek minősül az Etv.
- §
(2)bekezdés c.) pontjának alkalmazása. A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla a Pp.253. §
(2)bekezdés alapján a megyei bíróság ítéletét - a felügyelőbiztos feladatának meghatározását érintő rendelkezéseit részben módosítva - érdemben helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező alperes a Pp.78. §
(1)bekezdése alapján maga köteles viselni a lerótt fellebbezési illetéket. Győr,
- június
- napján Dr. Világi Erzsébet sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: Dr. Maurer Ádám sk. előadó bíró Dr. Havasiné dr. Orbán Mária sk. bíró