Pf.20433/2009/9 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.V.20.433/2009/9.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a dr. Kőrössy Mária ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. László Zoltán ügyvéd által képviselt alperes ellen ajándék visszakövetelése és élettársi vagyonközösség felszámolása iránti perében a Zala Megyei Bíróság

1. június
2. napján kelt 5.P.22.333/2006/
3. számú ítélete ellen az alperes részéről 54., a felperes részéről
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét részben megváltoztatja. Az alperes kizárólagos tulajdonába kerülő, a vagyonleltár 3./ tételszáma alatt felvett ... típusú személygépkocsinak tartozások nélküli nettó közös vagyoni értékét 700.000,- (Hétszázezer) forint összegben állapítja meg azzal, hogy a gépjárművön fennálló tartozás kifizetése az alperest terheli. A felperes által az alperesnek értékkiegyenlítés címén fizetendő összeget 181.250,(Egyszáznyolcvanegyezer-kettőszázötven) forintra leszállítja Kötelezi a felperest, hogy ezt meghaladóan 15 napon belül fizessen meg az alperesnek további 369.505,- (Háromszázhatvankilencezer-ötszázöt) forintot. Az elsőfokú ítélet indokolását az ítélőtábla akként változtatja meg, hogy a felperes
5. óta szakácsként dolgozott Ország 1-ben. Az illetékügyben eljáró hatóság felhívására az állam javára a felperes 79.300,(Hetvenkilencezer-háromszáz), az alperes 300.000,- (Háromszázezer) forint feljegyzett fellebbezési illeték megfizetésére köteles. Köteles az alperes 15 napon belül megfizetni a felperesnek 50.000,- (Ötvenezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság ítéletében a "Helység"1-i ...1 hrsz. alatti "Helység"1, ... szám alatti lakásingatlannak az alperes nevén szereplő 1/2-ed tulajdoni illetőségét ajándék visszakövetelése címén a felperes tulajdonába adta. A peres felek között fennálló élettársi vagyonközösséget akként szüntette meg, hogy a vagyonleltár 1., 2., 6/A., 8., 10., 12., 13.,17., 18., 20., 21., 22., 23., 25., 26.,
6. és
7. tételszám alatti ingóságait összesen 3.605.000,forint értékben a felperes kizárólagos tulajdonába és birtokába, míg a vagyonleltár 3., 6/B., 7., 9., 11., 14., 15., 19., 24., 27., 28., és
8. tételszám alatti ingóságait összesen 460.000,forint összegben az alperes kizárólagos tulajdonába és birtokába adta. A
9. tételszám alatt felvett ... frsz-ú ... típusú személygépkocsinak tartozások nélküli nettó közös vagyoni értékét 200.000,- forintban állapította meg azzal, hogy a gépjárművön fennálló tartozás kifizetése az alperest terheli. Kötelezte a felperest, hogy az alperes részére 15 nap alatt fizessen meg 556.250,- forint értékkiegyenlítést. Kötelezte a peres feleket, hogy az állam javára fizessenek meg fejenként 266.500,- forint feljegyzett kereseti illetéket. A megyei bíróság ítéletének indokolásában a felek egyező előadása alapján megállapította, hogy a felek
10. novemberétől
11. augusztusáig éltek élettársi kapcsolatban, amelyből
12. május
13. napján "V" utónevű gyermekük született. Rögzítette, hogy a felek az élettársi kapcsolat kezdete előtt 1993-ban ismerkedtek meg. A felperes
14. óta pincérként dolgozott Ország 1-ben, míg az alperes "Helység"1en a "A" Étteremben volt pincér. Az alperes néhány alkalommal a felperessel tartva Ország 1-ben bejelentés nélkül végzett munkát. A felperes az ország 1-i munkavégzésnek köszönhetően az átlagot meghaladó jövedelemmel rendelkezett, megtakarításaiból
15. május
16. napján megvásárolta "C" eladótól 1.700.000,- forint vételár ellenében a "Helység"1-i ...1 hrsz. alatt felvett "Helység"1, ...1 szám alatti ingatlant, melynek ½-ed tulajdoni illetőségét a kapcsolat tartósságában bízva az alperesnek ajándékozta. Erre tekintettel az adásvételi szerződésben vevőként egymás között egyenlő 1/2 -1/2-ed arányban a felperes és az alperes került feltüntetésre. A felperes az ajándékozáskor az alperes számára is nyilvánvalóvá tette, hogyha a kapcsolat nem sikerül, az ajándékot visszakéri. Az így megvásárolt ingatlanba történő beköltözést megelőzően a peres felek a lakást átalakították, felújították. E munkákat a felperes finanszírozta, de azokban az alperes édesapja és testvérei is aktívan részt vettek. Az ingatlan forgalmi értékét az elsőfokú bíróság 10.000.000,- forintban állapította meg. A megyei bíróság rögzítette, hogy az életközösség fennállása alatt változatlanul Ország 1ben dolgozó felperes jövedelme
17. és
18. között igazoltan hozzávetőlegesen 32.000.000,- forintot tett ki, míg az alperes 1996-tól 1999-ig GYED-en, illetőleg GYES-en volt, vezette a háztartást, nevelte a közös gyermeket. Ezt követően az alperes 2000-től a vendéglátásban dolgozott, alkalmanként nem bejelentett munkakörben, ahol az elérhető jövedelme havi 50.000,- forint körül mozgott, így
19. és
20. években összesen mintegy 600.000,- forint jövedelemre tett szert. Az alperes
21. és
22. között a "Helység"1-i ... diszkóban végzett hétvégenként pincérként munkát, az ebből származó jövedelme
23. években évi 800.000,- ,
24. és
25. között évi 400.000,- forint volt. A megyei bíróság az alperes által végzett háztartási munka ellenértékét
26. novemberétől
27. augusztusig terjedő időre mérlegeléssel havi 50.000,- forintban, vagyis összesen 6.500.000,- forintban határozta meg. Figyelembe vette, hogy a GYES-GYED időszakára az alperes összesen 1.080.000,- forint társadalombiztosítási ellátásban részesült, így az alperes által elért összes jövedelmet 10.980.000,- forintban, a szerzési arányt a felperesre kedvezőbben 75 - 25 %-os arányban állapította meg. Rögzítette, hogy a felek közös gyermeke után a családi pótlékot
28. decemberéig az alperes igényelte az államtól, majd
29. januárjától a felek megállapodása alapján azt az ... államtól a felperes igényelte és az életközösség megszakadásáig 2.181,60 Eurot, azaz 598.303,- forintot kapott. Ezen összegeket a felperes ténylegesen a gyermekére fordította. A vagyonközösséghez tartozó ingóságok körét, azok értékét és a vagyonmegosztás módját illetően a megyei bíróság a felek egyező előadását fogadta el. A szerzési aránnyal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az alperes az általa elvégzett háztartási munka értékének megállapítására a bíróság tájékoztatása ellenére szakértő kirendelését nem kérte. A háztartási munka értékének meghatározásakor figyelemmel volt arra, hogy a felperes anyagilag maximálisan gondoskodott a családról, így az alperesnek szükségszerűen nem kellett munkát vállalnia az életközösség fennállta alatt. Az elsőfokú bíróság "B" és "C" tanúvallomásai alapján bizonyítottnak találta azt a felperesi előadást, mely szerint az ajándékozáshoz fűzött feltevésről az alperesnek tudomása volt, azt a felperes az alperes előtt egyértelműen kinyilvánította. "D", "E", "F", G" és "H" tanúvallomásai alátámasztották, hogy az ingatlan vásárlására kizárólag a felperes megtakarított pénzéből került sor. A bíróság nem találta bizonyítottnak azt az alperesi előadást, mely szerint a lakás vásárlásához a szülőktől kapott 500.000,- forinttal az alperes is hozzájárult. Utalt arra, hogy az alperes ezen előadását kizárólag a legközvetlenebb hozzátartozók tanúvallomása támasztotta alá és e vallomások ellentétesek voltak a többi tanú egyező előadásával. Rámutatott, hogy az életközösség megromlására azért került sor, mert az alperes külső kapcsolatot létesített és ezt a felperes kérésére sem volt hajlandó felszámolni. Utalt arra, hogy a tanúvallomások igazolták az alperesi előadást az őt ért bántalmazásokról, de álláspontja szerint ez a kapcsolat megromlásának nem oka, hanem következménye volt. A megyei bíróság kifejtette, hogy amennyiben nem ajándék visszakövetelése címén illetné meg az ingatlan 1/2-ed tulajdoni hányada a felperest, úgy arra másodlagosan különvagyon címén is igényt tarthatna. Az alperes által hivatkozott, a felperesnek juttatott ... családi pótlékkal kapcsolatban a megyei bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az életközösség alatt felvett juttatásokat illetően a felperes igazolta, hogy a felvett családi pótlékot a gyermek élelmezésére, ruházkodására, különóráira és egyéb kiadásaira fordította, ezért nincs olyan vagyonszaporulat, amely e címen elszámolható lenne. Az életközösség megszakadását követően a felperes az ... családi pótlékot jogszerűen nem igényelhette és fogadhatta el, tekintettel arra, hogy a közös gyermeket az alperes nevelte és tartotta. Ugyanakkor az alperesnek nincs olyan jogcíme, amely alapján a felperes részéről jogosulatlanul megszerzett családi pótlékra igényt tarthatna. A perköltségről az elsőfokú bíróság a PK.
30. számú Állásfoglalásban írtakra figyelemmel határozott. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő kijavítási kérelmet és fellebbezést. Az elsőfokú bíróság a
31. sorszámú végzésében az ítélet kijavítása iránti kérelmet elutasította. A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy a hozzájárulás mértéke a felperesre kedvezőbben 87,65 - 12,35 %-ban kerüljön meghatározásra. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság megállapításaival ellentétesen az alperes összes hozzájárulása a vagyonközösséghez mindösszesen 4.509.000,forintot tett ki. Ebből következően a felperesnek nincs értékkiegyenlítésre vonatkozó fizetési kötelezettsége az alperes felé. Kérte annak megállapítását is, hogy az alperes kizárólagos tulajdonába kerülő
32. tételszám alatti ... típusú személygépkocsi értéke helyesen 700.000,forint. Ezt meghaladóan támadta az elsőfokú ítélet indokolását is azzal, hogy az a felperes foglalkozását tévesen szakács helyett pincérként tünteti fel. Kérte, hogy az ítélőtábla a másodfokú határozat indokolásában állapítsa meg, hogy az alperes a felek közös otthonából
33. novemberében költözött el, amikor az újabb kapcsolata börtönbüntetéséből szabadult. Kérte az elsőfokú ítélet indokolásából mellőzni annak megállapítását, hogy az alperes alkalmanként bejelentés nélkül munkát végzett Ország 1-ben; az alperes édesapja és testvérei is aktívan részt vettek a perbeli ingatlan felújításában; az alperes 2000-től a vendéglátásban dolgozott alkalmanként nem bejelentett munkakörben, amelyből összesen (
34. és 2002.években) 600.000,- forintos jövedelme származott; az alperes éves keresete 2002-
35. években a pénteki és szombati munkavégzésre is figyelemmel évi 800.000,forint volt. Kérte, hogy az ítélőtábla az alperes munkával elért jövedelménél 5 éves időtartam helyett 4 éves időtartamot vegyen figyelembe "I" tanúvallomása alapján, valamint kérte annak mellőzését, hogy az alperes legalább a mindenkori minimálbér háromszorosát képező összeggel járult hozzá a vagyonközösséghez a háztartási munka elvégzésével. Álláspontja szerint e körben a megyei bíróság a bizonyítékokat a Pp.206.§-ába ütköző módon tévesen értékelte. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte azzal, hogy az ítélőtábla az ajándék visszakövetelésére irányuló kereseti kérelmet utasítsa el, az élettársi vagyonközösség megszüntetése körében pedig a felperes által az élettársi kapcsolat ideje alatt felvett ... családi pótléknak a
36. májusától
37. augusztusáig terjedő időszakra eső 2909 Euro - 739.010,- forint - összegét közös vagyoni bevételként vegye figyelembe. Az ajándékozást illetően kifejtette, hogy a felperes nem bizonyította sem az ajándékozás tényét, sem az ajándék visszakövetelésének feltételeit, nevezetesen, hogy bármilyen feltevést közölt volna az ajándékozáskor az alperessel, illetőleg hogy e feltevés kizárólag a felperes magatartásának köszönhetően hiúsult volna meg. Álláspontja szerint az életközösség megszakadása a felperes saját felróható magatartására vezethető vissza. Hangsúlyozta, hogy a megyei bíróság által figyelembe vett tanúvallomások szerint a tanúk nem bírtak közvetlen tudomással arról, hogy az ingatlan kizárólag a felperes megtakarításából került volna megvásárlásra, ezzel kapcsolatban mindössze véleményüknek, általános vélekedésnek adtak hangot. Utalt arra, hogy "B" és "C" tanúvallomásai ítéleti tényállás megállapítására alkalmatlanok, mert a tanúk első kihallgatásukkor egyáltalán nem tettek előadást az ajándékozással kapcsolatban. Álláspontja szerint értelmezhetetlen az elsőfokú ítélet azon megállapítása, mely szerint az alperes nevén szereplő 1/2 -ed tulajdoni illetőségre a felperes különvagyon címén is igényt tarthat, tekintettel arra, hogy a felek egyező előadása alapján a megyei bíróság azt állapította meg, hogy az élettársi vagyonközösség csak a lakás megvásárlását követően jött létre a felek között. Erre tekintettel pedig ezen időpontot megelőzően különvagyoni igényről beszélni alapvető jogi tévedés. A felperes által felvett családi pótlékkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az a felperes részére utólagosan került kifizetésre, így annak felhasználására az életközösség fennállta alatt nem kerülhetett sor. Hangsúlyozta, hogy e vagyontétel vagyonmérlegbe állítása alól a felperest az sem mentesítené, ha a felvett családi pótlékot kizárólag a felek közös gyermekére költötte volna, ez esetben ennek a gyermek után fizetendő tartásdíj vonatkozásában lenne jelentősége. A felperes az alperes fellebbezésére tett fellebbezési ellenkérelmében az alperesi fellebbezés körében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes fellebbezési eljárási költségekben való marasztalását kérte. Hangsúlyozta, hogy az ajándékozás tényét, az ajándékozáshoz fűzött feltevésnek az alperessel való közlését és a feltevés meghiúsulását az elsőfokú eljárás során bizonyította. Utalt arra, hogy az alperes az állítólagos külföldi munkaviszonyainak fennálltát nem tudta bizonyítani, mint ahogy azt sem, hogy a lakás vásárlásához a szülők juttatása révén 500.000,- forinttal járult hozzá. Hivatkozott arra, hogy az alperesi fellebbezésben megjelölt tanúk szavahihetősége a per során megdőlt. A felvett családi pótlékkal kapcsolatban pedig hangsúlyozta, hogy azokat minden esetben a felek közös gyermekének nevelésére, ellátására fordította. Az alperes a felperes fellebbezésére tett észrevételében nem ellenezte, hogy az elsőfokú ítélet indokolása akként kerüljön megváltoztatásra, hogy az alperes foglalkozása szakácsként kerüljön megjelölésre, a további felperesi fellebbezésben írt kérelmek teljesítését azonban ellenezte. Így e körben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Ellenkérelmét utóbb akként módosította, hogy a ... gépkocsi értékére a felperesi fellebbezésben írtakkal egyező előadást tett. A felperes életvitelét, az alperest ért bántalmazásokat illetően utalt "J" és "K" tanúvallomására. Hangsúlyozta, hogy a felperes az ... családi pótlékkal kapcsolatos igény jogalapját nem, csak annak összegszerűségét vitatta. A felperes és az alperes fellebbezése az alábbiak szerint részben alapos: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal egészíti ki, hogy a felperes számára folyósított ... családi pótlék kifizetésének időpontjaiban
38. augusztus 16-án az Euro devizaárfolyama egy egységre számítottan forintban 275,87 forint,
39. július 27-én pedig 251,- forint volt. A felek vagyonközösségébe tartozó,
40. tételszám alatti, ... frsz-ú, ... típusú személygépkocsinak tartozások nélküli nettó közös vagyoni értéke 700.000 Ft. Az elsőfokú bíróság az ajándék visszakövetelése iránti kereseti kérelem körében a szükséges és egyben elégséges bizonyítási eljárást lefolytatva a bizonyítékokat helyesen, a Pp.206.§.