A Győri Ítélőtábla Pf.III.20.138/2011/3.szám A Magyar Köztársaság nevében! Az ítélőtábla dr. Szeles András ügyvéd által képviselt I.r., II.r. és III.r. felpereseknek a Bősze - Magyar Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen társulati határozat felülvizsgálata iránti perében a Veszprém Megyei Bíróság
- január
- napján kelt
- P.20.514/2010/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva, mellőzi a felperesek keresetét elutasító rendelkezést. Köteles az alperes a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 15 napon belül megfizetni 20.000,-(Húszezer) Ft fellebbezési eljárási költséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság az ítéletében az alperes által
- május
- napján meghozott 6/
- számú határozatot hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította és az alperest arra kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak - 42.000,-(Negyvenkettőezer) Ft perköltséget. Az indokolásban tényként rögzítette, hogy a felperesek részben tulajdonosai a hárskúti 0165/
- hrsz-ú, erdő művelési ágú ingatlannak, amelyet az alperes használ. A felperesek
- óta többször is tagfelvételi kérelmet terjesztettek elő az alperesnél, de az alperes a tagfelvételről nem határozott. Ezért a felperesek
- október
- napján törvényességi felügyeleti kérelemmel fordultak a Veszprém Megyei Bíróság Cégbíróságához. Ebben azt kérték, hogy az alperest a cégbíróság kötelezze a közgyűlés összehívására és a tagfelvételi kérelmükről szóló határozat meghozatalára. Az első fokon eljárt cégbíróság a
- március
- napján kelt - a Győri Ítélőtábla végzésével 2009.október
- napján jogerőre emelkedett - határozatával kötelezte az alperest arra, hogy a törvényes működését állítsa helyre, a közgyűlés hozzon határozatot a felperesek tagfelvételi kérelméről. Ilyen előzmények után az alperes a
- május
- napján megtartott közgyűlésen 6/
- számon határozatot hozott, amelyet az alperes elnöke
- március
- napján küldött meg a felpereseknek. A határozat azt tartalmazza, hogy a közgyűlés a felperesek tagfelvételi kérelmét egyhangúlag elutasította. Ennek indokát a határozat nem tartalmazza, az indokolásról az alperes elnöke tájékoztatta a felpereseket, egyben ez a tájékoztató levél tartalmazza a határozat elleni jogorvoslati lehetőségről történő kioktatást is. A felperesek a
- április
- napján előterjesztett, a bíróság felhívására pontosított kereseti kérelmükben az alperes „6/2009.számú határozatának hatályon kívül helyezését és az alperesnek a törvényes határozat meghozatalára történő utasítását" kérték. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetének helyt adó ítéleti rendelkezés indokolásában elsőként annak az alperesi kérelemnek a megalapozatlanságára tért ki, amely a Pp.157.§
(1)bekezdése a) pontja alapján a per megszüntetésére irányult arra való hivatkozással, hogy a felperesek az Ebt. 36.§.
(1)bekezdésében a keresetindításra előírt 30 napos határidőt elmulasztották, mivel a bírósághoz 2010. április 23-án érkezett keresetükben a tagsági viszony megállapítását és nem a határozat felülvizsgálatát kérték. Ennek kapcsán az ítélet indokolása tartalmazza, hogy a Pp.140.§
(1)bekezdése értelmében elsőként a per megszüntetésére irányuló kérelem tárgyában határozott és az 5.P.20.514/2010/8/I. számú végzésében az alperes kérelmét elutasította. Rámutatott arra, hogy a keresetlevelet a bíróság hiánypótlásra adta vissza, melynek nyomán a felperesek megfelelő módon pontosították a keresetüket, amelyben egyértelműen a 6/2009. számú határozat hatályon kívül helyezését kérték. Az ügy érdemében az elsőfokú ítélet felhívta az Ebtv. 25.§
(1)bekezdését, amely úgy rendelkezik, hogy a társulat tagja csak az ingatlan-nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet tulajdonosa lehet. A
(2)bekezdés értelmében a természetben összefüggő erdő területen lévő más földrészlet tulajdonosának tagfelvételi kérelme nem utasítható vissza. Ugyancsak nem utasítható vissza annak a tulajdonosnak a tagfelvételi kérelme, akinek a tulajdonában lévő erdő terület az önálló erdőgazdálkodási tevékenység végzésére nem alkalmas. Miután tény, hogy a felperesek a perbeli erdő művelési ágú ingatlannak részben tulajdonosai, az ingatlant az alperes használja, továbbá az a törvényi feltétel is fennáll,hogy a felperesi tulajdoni hányadoknak megfelelő terület önálló erdőgazdasági tevékenység végzésére alkalmatlan, a felperesek tagfelvételi kérelme nem utasítható vissza. Az Ebtv. 11.§
(1)bekezdése kimondja, hogy a társulat legfőbb szerve a közgyűlés, amelynek hatáskörébe tartozik a 11.§
(1)bekezdés
- m)pontja értelmében mindaz, amit a törvény vagy a társulat alapszabálya a közgyűlés hatáskörébe utal. Az alperes alapszabályának 7.1.pont
- b)pontja pedig rögzíti, hogy a közgyűlés hatáskörébe tartozik az új tag felvétele. Miután a felperesek megfelelnek az Ebtv. 25.§ -ában szabályozott jogszabályi feltételeknek, az alperes közgyűlése a tagfelvételi kérelmüket nem utasíthatta volna vissza. Ezért a jogszabályt sértő alperesi határozatot az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezte. Ebben a körben kifejtette, hogy az Ebtv.2.§
(1)bekezdése értelmében az erdőbirtokossági társulat jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, ezért a törvényben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságokra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV.tv. 46.§
(2)bekezdése pedig úgy szól, hogy a társaság legfőbb szerve által hozott jogsértő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi. Az elsőfokú bíróság kitért arra is, hogy az alperes - ugyancsak jogszabálysértő módon - nem a közgyűlés határozatában, hanem az elnök tájékoztató levelében indokolta meg döntését. Ennek során pedig arra is rámutatott, hogy a tagfelvételi kérelem elutasításának indokaként rögzített azon ok, hogy a felperesek jogelődjének jogszerzésekor az érintettek között egyezség jött létre, legfeljebb külön jogvita tárgya lehet, de a közgyűlés határozatának felülvizsgálatakor annak elbírálására lehetőség nincs. Nem fogadta el az első fokú bíróság azt az alperesi érvelést sem, hogy a felperesek kérelme „alaki hiba" miatt sem teljesíthető, mivel nem személyesen, hanem jogi képviselőjük útján terjesztették elő a kérelmüket, de meghatalmazást nem csatoltak. Ennek kapcsán arra mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy az alperes alapszabálya nem ír elő a kérelem előterjesztésére nézve külön szabályokat. Amennyiben pedig az alperes ennek módját kifogásolta, úgy elvárható lett volna, hogy hiánypótlási felhívással a felpereseket vagy jogi képviselőjüket kioktassa az alakiságokról. Kifejtette továbbá azt is, hogy a bíróságnak nincs hatásköre dönteni a tagfelvételről, amely az alperes közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. Erre figyelemmel az „ez irányú felperesi kereseti kérelmet elutasította." Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel. Ebben elsődlegesen a per megszüntetését és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte a Pp.130.§
(1)bekezdés
- h)és
- d)pontjaira, a 157.§
- a)pontjára illetve a 251.§
(1)bekezdésére hivatkozással. Másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte. Harmadlagos fellebbezési kérelme az ítélet hatályon kívül helyezésére irányult. Az elsődleges fellebbezési kérelme indokául előadta, hogy a felperesek a 2011. április 23-án előterjesztett keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az Ebtv.25.§
(2)bekezdése alapján az alperes tagjai. Az alperes határozatának megtámadására vonatkozó keresetüket csak
- június
- napján- a keresetindításra megszabott határidőn túl- terjesztették elő, igazolási kérelemmel pedig nem éltek. Az alperes álláspontja szerint a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani a Pp.130.§
(1)bekezdés
- d)pontja miatt is, mivel a felperesek megállapítási keresetét a Veszprém Megyei Bíróság az 1.Pf.21.491/2007/3.számú ítéletével 2008. január 15-én már jogerősen elbírálta, azt elutasította. A fellebbezésben megismételte az alperesnek az elsőfokú eljárásban már kifejtett védekezését, amely a felperesek jogelődjével, id III.rendű felperes nevenal a kárpótlási árverésen megkötött egyezségre, a kárpótlási licit jegyzőkönyvének téves voltára való hivatkozással érdemben is megalapozatlannak tartja a felperesek keresetét. Változatlanul arra is hivatkozott az alperes a fellebbezésében, hogy a felperesek nem teljes bizonyító erejű magánokiratban terjesztették elő a tagfelvételi kérelmüket, hanem képviselő útján, ezért kérelmük alaki hibája miatt sem volt teljesíthető a tagfelvételi igényük. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp.256/A.§
- f)pontja alapján tárgyaláson kívül eljárva az alábbiak szerint bírálta el. Az ítélőtábla az alperes elsődleges fellebbezési kérelmét, amelyben a per megszüntetését a Pp.130.§
(1)bekezdés
- h)pontja illetve a 157.§
- a)pontja alapján kérte, alaptalannak ítélte. Ebben a körben a már részletesen ismertetett elsőbírói indokolást maradéktalanul osztva ezúttal csak arra mutat rá, hogy a Pp.95.§
(5)bekezdése értelmében, ha a fél a keresetlevél hiányát a kitűzött határidő alatt pótolja, a beadványt úgy kell tekinteni, mintha azt eredetileg is helyesen adta volna be. Alaptalan az a per megszüntetésére irányuló alperesi fellebbezési kérelem is, amelyet a Pp.130.§
(1)bekezdés
- d)pontjára illetve a 157.§
- a)pontjára hivatkozással terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a Pp.95.§-a alapján a felperesek keresetlevelét hiánypótlásra adta vissza. E felhívást követően a felperesek megfelelően pontosították a kereseti kérelmüket, amely egyértelműen nem a tagsági viszony megállapítására, hanem az alperes közgyűlése által hozott határozat felülvizsgálatára irányult. Ekként a Pp.130.§
(1)bekezdés d) pontja szóba sem jöhet. Az alperes által az elsőfokú eljárásban már felhozott, az elsőfokú ítéletben már elbírált, a fellebbezésben megismételt további indokok- a jogelőddel kötött megállapodás illetve a tagfelvételi kérelem alaki hibájára való hivatkozás- körében az ítélőtábla osztja a fent már részletesen ismertetett elsőbírói indokolást, annak megismétlése ezért szükségtelen. Az alperes, mint erdőbirtokossági társulat cégnek minősül, amelynek határozatai felülvizsgálatára vonatkozó szabályok az alperes esetében megfelelően irányadók. A bíróság ezért csak hatályon kívül helyezheti a jogsértő határozatot, a határozat tartalmának megváltoztatása a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik. Kiemeli azonban az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság az Ebtv.25.§
(2)bekezdése alapján helyesen mutatott rá arra, hogy a felperesek tagfelvételi kérelme nem utasítható vissza. Ezért a tagfelvételnek a törvény ellenében történő megtagadása a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006.évi V.törvény (továbbiakban Ctv.) 74.§
(1)bekezdés d( pontja értelmében törvénysértő működésnek minősül. Ez pedig a Ctv.81.§
(1)bekezdésében írt cégbírósági intézkedések alkalmazását teszik lehetővé, végső soron a társulat maga is megszüntethető a Ctv.84.§
(1)és
(2)bekezdése értelmében. A felperesek - miként ezt az elsőfokú ítélet indokolása maga is rögzíti - a bíróság hiánypótlásra való felhívását követően „a kereseti kérelmüket megfelelően pontosították", azt kérték, hogy a bíróság az alperes „6/2009.számú közgyűlési határozatát vizsgálja felül, a jogsértő határozatot helyezze hatályon kívül és kötelezze az alperest a törvényes határozat meghozatalára".(5.P.20.514/4.számú irat.) Ekként a felpereseknek nem volt arra irányuló kereseti kérelme, hogy a bíróság döntsön a tagfelvételi kérelmük tárgyában. A fellebbezési eljárásban az ítélőtábla észlelte, hogy az elsőfokú ítéletnek a felperesek keresetét elutasító rendelkezése a Pp.215.§-ába ütköző módon, túlterjedt a kereseti kérelmen Az ítélőtábla az elsőfokú eljárás e lényeges szabályának megsértését a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül észlelte. Erre figyelemmel -az elsőfokú ítélet e rendelkezésének mellőzésével - a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján azt részben megváltoztatta. A pervesztes alperes a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperesek jogi képviseletével felmerült fellebbezési eljárási költségét, melynek mértékét az ítélőtábla a 32/2003.(VIII.22.) IM.sz. rendelet 3.§
(5)bekezdése alapján határozta meg. Győr,
- július
- napján Dr. Világi Erzsébet sk. Dr. Havasiné dr. Orbán Mária sk. a tanács elnöke előadó bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó: Dr. Maurer Ádám sk. bíró