Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.533/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla ... jogtanácsos által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Havasi Zsolt ügyvéd (címe) által képviselt Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (1146 Budapest, Hermina út 63.) alperes ellen, közérdekű adat kiadása iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- január
- napján meghozott, 22.P.24.003/2010/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja, és arra kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére a „25 csekkért egy mosoly" akció keretében a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége partnerszervezeteivel, továbbá a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetével kötött együttműködési és egyéb szerződéseket, megállapodásokat. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint fellebbezési költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A felperes neve felperes keresetében közérdekű adat kiadása körében a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány alperes kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak díjazása és tiszteletdíja; a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) partnerszervezeteivel kötött együttműködési és egyéb szerződések, megállapodások; valamint a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetével (BRDSZ) kötött szerződések, megállapodások kiadására kötelezését kérte. Előadta, hogy kérelmére az alperes a közérdekű adatokat nem szolgáltatta, ezért vált szükségessé azoknak polgári perben való igénylése. Azon az állásponton volt, hogy az általa kért adatok egyértelműen közérdekű adatnak minősülnek. Hivatkozva az alperes alapító okiratára, előadta, hogy az alperes közhasznú szervezet, mely állami szerv általános jogutódja, és az állam által ellátandó kedvezményes üdültetési feladatot közfeladatként látja el és a részére felajánlott vagyonról pedig törvény rendelkezik. Erre tekintettel az alperes mindenképpen közfeladatot ellátó szervnek minősül, és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
- évi LXIII. törvény (Avtv.) hatálya alá tartozik. Tudomása szerint az alperesi tisztségviselők nem csak az alapító okiratban foglalt havi tiszteletdíjat kapják, hanem egyéb más juttatásokat is. Az általa kiadni kért konkrét szerződések pedig ugyancsak közérdekű adatoknak tekinthetők, ezért azok megismerése mindenki számára jogszabály adta lehetőség. Az alperes kérte a felperes keresetének elutasítását. Kifejtette, hogy nem lát el állami, önkormányzati, vagy egyéb közfeladatot, közpénzt nem kezel és ilyen jellegű juttatást sem kap. Minderre tekintettel a felperes által kért adatok nem minősülnek közérdekű adatnak. Mivel közhasznú tevékenységet végez, ezért tevékenységére az
- évi CLVI. törvény előírásai vonatkoznak, melyre tekintettel a közhasznúsági jelentést honlapján rendszeres időszakonként közzéteszi, és abban a felperes által kért, a vezetők juttatásaira vonatkozó adatok megtalálhatóak. Hivatkozott továbbá arra, hogy a felperes által kért szerződések harmadik személyek adatait, továbbá üzleti titkot is tartalmaznak, melyeknek csak részben a gazdája. Törvénysértés elkerülése miatt ezért ezen adatokat nem áll módjában kiadni. Hivatkozott arra is, hogy a felperes nem jogosult az adatok kérésére, mivel a vonatkozó jogszabály csak az érintett részére teszi ezt lehetővé, azonban ebbe a körbe a felperes nem tartozik, és érintettségét nem is valószínűsítette. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül juttassa el a felperesnek a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége partnerszervezetével kötött együttműködési és egyéb szerződéseket és megállapodásokat, továbbá a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetével kötött szerződéseket és megállapodásokat, mint közérdekű adatokat. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 forint jogtanácsosi munkadíjat. Az elsőfokú bíróság ismertette Avtv. közérdekű adat, közérdekből nyilvános adat, adatkezelő, adatkezelésre vonatkozó fogalmait, a
- §
(1),
(2),
(3)bekezdéseit, valamint a 20. §
(4)bekezdésében foglalt szabályokat. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes által kért adatok közérdekű adatnak minősülnek. Mivel az alperes tevékenységét közpénzek felhasználásával végzi, tevékenysége is közfeladatnak tekinthető, ezért a működése során keletkezett adatok közérdekű adatok, függetlenül attól, hogy tevékenységét milyen szervezeti formában végzi. Nem találta megalapozottnak az elsőfokú bíróság a tisztségviselők javadalmazásával és juttatásaival kapcsolatos kereseti kérelmet, mert ezeket az adatokat az alperes egyrészt a honlapján is rendszeresen közzéteszi, másrészt az éves közhasznúsági jelentésekben is fellelhetők. Az okiratokból nem következik az, hogy a közölteken túlmenően egyéb juttatásokkal is rendelkeznének a vezető tisztségviselők. Az, hogy az alperesnek esetlegesen egyéb bevételei is vannak, még nem bizonyítja azt, hogy ebből a vezetők is juttatáshoz jutnának. A szerződések és megállapodások kiadásával kapcsolatos kereseti kérelmeket az elsőfokú bíróság alaposnak minősítette. Az alperes azon hivatkozását, hogy a kért dokumentumok üzleti titkokat tartalmaznak, felhívás ellenére nem bizonyította, ezért kötelezte az adatok kiadására. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést és kérte az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint a felperes a ... Kft. üzleti titkainak minősülő gazdasági adatokról szeretne információt kapni, melyek nem esnek az Avtv. hatálya alá. Az üzleti titkokra vonatkozó szabályok alapján sem áll módjában kiadni a kért dokumentumokat, mert ezeknek a titkoknak csak részben gazdája és azon harmadik személyek pedig, akik további adatbirtokosnak minősülnek, nem állnak perben. Az alperes fellebbezése kiegészítésében kérte, hogy a másodfokú bíróság helyezze hatályon kívül az elsőfokú bíróság ítéletét és kötelezze új eljárás lefolytatására, mivel az ítélet pontatlan és végrehajthatatlan. Kifejtette, hogy még a pert megelőzően a keretszerződést a felperes rendelkezésére bocsátott, azonban a további szerződések a ... Kft., mint önálló gazdasági társaság és más egyéb szervezetek között jöttek létre. Olyan ítéleti rendelkezés azonban nincsen, amely ezen kft-re vonatkozna. A szerződéseket ténylegesen teljesítő fél a ... Kft. volt, ezért a kötelezettségek és részletszerződések tényleges jogalanya ez a gazdasági társaság volt. Ismételten kifejtette azt, hogy helytelen volt az az elsőfokú bírósági álláspont, hogy az alperes állami szerv és rá az Avtv. hatálya kiterjedne. Hivatkozott ezzel összefüggésben arra, hogy az alapító okirat utalást tartalmaz a ... jogutódlására, azonban maga a ... sem volt állami szerv, így értelemszerűen annak jogutódja sem lehet ilyen. A felperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Figyelemmel arra, hogy az alperes a perbeli jogképességét nem kifogásolta, ezért a ... Kft., mint gazdasági társaságot érintő üzleti titokra történő hivatkozást kérte figyelmen kívül hagyni. Utalt továbbá arra, hogy az alperes az üzleti titokra vonatkozó bizonyítási kötelezettségének sem tett eleget. Hivatkozott arra is, hogy a felperes a fellebbezésében új tényre nem hivatkozhatott volna, de csak a fellebbezésében utalt arra, miszerint a ... Kft. részvételével keletkeztek azok a dokumentumok melyek kiadását kérte. Az alperes azonban 100%-ban tulajdonosa a társaságnak, ezért nyilvánvalóan birtokában vannak a kért szerződések. Az alperes fellebbezése nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezés korlátai között bírálhatta felül a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §
(3)bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság az adatok kiadása tekintetében helyes döntést hozott, azonban a kiadandó iratokat tévesen határozta meg, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta a Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint. Az Avtv. 19. §
(1)bekezdése alapján, az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Az Avtv. 21. §
(1)bekezdése szerint, ha a közérdekű adatra vonatkozó igényét nem teljesítik, az igénylő a bírósághoz fordulhat. A
(2)bekezdés kimondja, hogy a megtagadás jogszerűségét és megalapozottságát az adatot kezelő szerv köteles bizonyítani. A másodfokú bíróságnak elsősorban abban kellett állást foglalni, hogy az elsőfokú bíróság helyesen tekintette-e az alperesi szervezetet az Avtv. hatálya alá tartozónak. Az Avtv. 19. §
(1)bekezdése határozza meg, hogy mely szervezetek kötelesek elősegíteni a közvélemény tájékoztatását. Az alperes közfeladatot ellátó szerv, mely részben közpénzek felhasználásával végzi a tevékenységét. Az alperesi alapítványt a szakszervezetek és az állam hozta létre, részére akkori állami vagyont juttatva. Ebből a szempontból nem vehető figyelembe az a hivatkozás, hogy a ... sem állami szerv volt, mert 1990 előtt a szakszervezeti vagyon is az állami vagyon egyik megnyilvánulási formája volt, figyelemmel a sajátos tulajdoni viszonyokra. Az alperes tevékenységének közfeladatot ellátó jellege abból adódik, hogy részt vesz az állampolgárok pihenőideje megfelelő kihasználásának elősegítésében, ezáltal az állami jóléti intézkedések területén lát el az állam helyett, az állam által felvállalt feladatokat. Az elsőfokú bíróság ebből következően helyesen minősítette az alperest olyan szervezetnek, amely közérdekű adatokat kezel, melyeket a törvényi feltételek fennállta esetén kiadni köteles. A felperes az alperes korábbi tájékoztatása és a megküldött keret megállapodás alapján kérte az adatok kiadását. A keret megállapodás szerint további szerződéseket az FRDÉSZ és ... Kft. kötöttek. Erre a tényre helyesen hivatkozott fellebbezésében az alperes. A felperes közérdekű adatok kiadása iránti kérelmében és keresetében nem kifejezetten az alperes és a szakszervezetek által kötött szerződések kiadását kérte. Az elsőfokú bíróság ezért tévesen kötelezte az alperest az általa és a szakszervezetek, illetve partnerszervezetei által kötött szerződések és megállapodások kiadására. Nem volt figyelembe vehető az alperes azon fellebbezés kiegészítésben foglalt hivatkozása, hogy a kft-től kellett volna a felperesnek az adatok kiadását kérnie. Az alperes ugyanis arra nem hivatkozott sem az elsőfokú eljárásban, sem a fellebbezésében, hogy a kért adatokkal, vagyis a szerződésekkel ne rendelkezne, sőt azok tartalmának ismeretében személyes adatokra és üzleti titokra hivatkozva tagadta meg a kiadásukat. Ebből az a következtetés vonható le, hogy ezen szerződések az alperesnél fellelhetők. Ilyen körülmények között az alperestől, mint az adatok kezelőjétől az adat igényelhető volt. Az Avtv. 2. § 4. pontja alapján, közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől; A felperes által kért dokumentumok, az alperesnek, mint közfeladatot ellátó szervnek a kezelésében vannak, és az abban foglaltak nyilvánvalóan a tevékenységét érintik, figyelemmel arra, hogy a háromoldalú megállapodásnak az alperes is részese volt. A felperes által kér adatok ezért közérdekű adatnak minősülnek. Az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra, hogy az alperes nem bizonyította a perben azt, hogy a kért dokumentumok üzleti titkot tartalmaznak. A másodfokú bíróság sem tudott ilyen tartalomra következtetni, részletes előadás és bizonyítás hiányában. Mivel az alperes egyedüli tulajdonosa a nevezett kft-nek, a társaság tevékenységére kizárólagos befolyása van, saját maga jogosulatlanul nem juthatott üzleti titok birtokába, és nem sérti a társaság jogait sem az iratok kiadásával. Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy az Avtv. 20. §
(4)bekezdése szerint, az alperes a meg nem ismerhető adatokat (különösen a személyes adatokat) felismerhetetlenné teheti. Ez a jog azonban visszaélésszerűen nem gyakorolható. A kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság helyesen döntött az alperes kezelésében levő adatok, közérdekű adatként való kiadásáról, de a kiadandó adatok körét nem megfelelően, illetve nem pontosan jelölte meg, ezért döntését a másodfokú bíróság ebben a vonatkozásban megváltoztatta. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az alperes köteles a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felperes másodfokú perköltségét megfizetni. A perköltség a felperesi képviselőt a Pp. 67. §
(2)bekezdése és a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(2)bekezdésének a) pontja és
(5)bekezdése alapján megillető munkadíjból áll. Az eljárás tárgyi illetékmentes, kötelezettsége nem keletkezett. ezért a feleknek fellebbezési illetékfizetési Budapest,
- június
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke . Kisbán Tamás s.k.. Győriné dr. Maurer Amália s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró