Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.127/2011/
- A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Nagy Tamás Ügyvédi Iroda (.....) által képviselt ..... I. r. és ..... II. r. felpereseknek a dr. Koszorú István ügyvéd (.....) által képviselt ..... alperes ellen határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- december 3-án kelt 26.G.41.220/2010/
- számú ítélete ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek, mint együttes jogosultaknak 5.000 (ötezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperesi lakásszövetkezet több mint 3000 lakást kezel, köztük a felperes ½ tulajdonában lévő ..... alatti és a II. r. felperes tulajdonában lévő ..... alatti lakás is. A felperesek nem tagjai az alperesi lakásszövetkezetnek. Az alperes
- november 7-én módosított alapszabálya
- pontja értelmében az alperes szervei a közgyűlés, a részközgyűlés, a küldöttgyűlés és a lépcsőházi önkormányzat, tagértekezlet, az igazgatóság valamint a felügyelőbizottság. Az alperes legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés, a tagok számára való tekintettel részközgyűlések formájában kerül megtartásra. A részközgyűlések közgyűlési és nem közgyűlési jogkörben is összehívhatóak. A részközgyűlés hatáskörébe közgyűlési jogkörben a szövetkezet egyesülése, szétválása, megszűnése elhatározása, a kiválással kapcsolatos vagyonmegosztás tartozik, minden más ügy eldöntése küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. A küldötteket a tagértekezlet öt éves időtartamra választja. A választásra a lakásszövetkezetben tagsággal rendelkezők jogosultak, küldötté kizárólag szövetkezeti tag választható. A küldöttgyűlésen a nem tag tulajdonost a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és beszámoló napirendi pont megvitatása során megilleti a szavazás joga. Ebben az esetben a küldöttgyűlés összehívása határozatképességének megállapítása és a szavazatok számbavétele során a nem tag tulajdonosokat is figyelembe kell venni. A II. r. felperes által indított perben a Fővárosi Bíróság 29.P.24.261/2008/
- számú
- szeptember
- napján kelt jogerős ítéletével az alperes
- március 30-i küldöttgyűlésén meghozott, az igazgatóság beszámolója elfogadásáról, a felügyelőbizottság tevékenységéről, a zárszámadás felülvizsgálatáról szóló jelentés tudomásul vételéről, a
- évi terv költségvetés elfogadásáról szóló határozatait hatályon kívül helyezte. Az alperes igazgatósága a
- március 8-án kelt meghívóval
- március
- napjának 18 órájára zárszámadó küldöttgyűlést hívott össze. A meghívóban három napirendi pontot jelölt meg. 1./ Az igazgatóság beszámolója a szövetkezet tevékenységéről, zárszámadásáról, a
- évi tervekről. 2./ A felügyelőbizottság jelentése a
- évi szövetkezeti tevékenység ellenőrzéséről és a zárszámadás felülvizsgálatáról. 3./ Határozathozatal. A meghívó a felperesek részére
- március 16-án tértivevényes postai küldeményként kézbesítésre került. Az alperesi igazgatóság ezt követően a küldötteknek a küldöttgyűlés előtt a határozati javaslatokat is megküldte. A határozati javaslatok között 5-dikként azt a javaslatot rögzítették, „a küldöttgyűlés elfogadja és megerősíti a
- március 30-ai küldöttgyűlés
- számú határozatát". A
- március 29-i küldöttgyűlésen az I. r. felperes meghatalmazott útján képviseltette magát, szavazati jogát nem gyakorolta. A
- március 29-i küldöttgyűlés 6 határozatot hozott, melyből az
- a következőket tartalmazta „ ..... alatti lakos a
- évi március 30-i küldöttgyűlés határozatai tekintetében távolmaradásra hivatkozva a bíróságnál jogorvoslati igényt jelentett be. Az igényét a határozatok megismerésének hiányára alapozta. A széles körű tájékoztatás és a jogszabálynak megfelelés végett a küldöttgyűlés
- március 30-i határozatait ismételt szavazással kell megerősíteni ..... meghívása mellett. A küldöttgyűlés a
- március
- napján tartott zárszámadó küldöttgyűlésen a
- március 30-i küldöttgyűlés határozatait elfogadta, megerősítette". A felperesek
- május 28-án benyújtott kereseti kérelmükben az Lsztv.
- §-ára alapítva a
- március 29-ei zárszámadó küldöttgyűlés valamennyi határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérték arra hivatkozással, azok az Lsztv. 15., 17.,
- és
- §-aiba ütköztek. Előadták, kizárólag részközgyűlés lett volna jogosult a perbeli határozatokkal érintett költségvetési kérdésekben döntést hozni az Lsztv.
- §
(4)bekezdése és 15. §
(1)bekezdés e) pontja folytán. Ezen túlmenően az
- sorszám alatt meghozott, küldöttgyűlési határozatokat megerősítő határozat tekintetében arra is hivatkoztak, a határozat azért is jogsértő, mert a napirendben nem szerepelt. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását, felperesek perköltségben marasztalását kérte. Előadta, a
- március 29-ei küldöttgyűlés összehívása szabályszerűen történt, a küldöttgyűlésre az alapszabály szerint meghívásra kerültek a nem tag felperesek is, a küldöttgyűlés az Lsztv-nek megfelelő alapszabályi hatáskörében a határozatok hozatalára jogosult volt. A meghívóban külön ugyan nem szereplő, de a küldöttek részére a határozati javaslatban feltüntetett napirendben meghozható volt az
- számú határozat. Az egyebekben a meghívóban közölt
- sorszám alatti határozathozatal tárgykörbe illeszthető volt, a
- évi küldöttgyűlési határozatok ismételt elfogadására lehetőség volt. A Fővárosi Bíróság a
- december 3-án kelt 26.G.41.220/2001/
- számú ítéletével az alperes
- március
- napján tartott küldöttgyűlése
- szám alatt meghozott határozatát hatályon kívül helyezte, a határozat végrehajtását az ítélet jogerőre emelkedéséig felfüggesztette, a felperesek keresetét ezt meghaladóan elutasította és egyetemlegesen kötelezte a felpereseket az alperes részére 29.875 forint perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolásában egyebek mellett az elsőfokú bíróság a
- évi CXV. törvény (a továbbiakban Lsztv.)
- §
(2)bekezdés b),
- c)és
- f)pontjaiban, 15. §
(2)bekezdésében foglaltakra hivatkozva rámutatott, az alperes alapszabálya a tagok számára tekintettel részközgyűlésekről rendelkezett, a 4.2.
- pont értelmében a részközgyűlés közgyűlési jogkörbe tartozó hatáskörébe egyedül a szövetkezet egyesülése, szétválása, megszűnés elhatározása, a kiválással kapcsolatos vagyonmegosztás, azaz a kizárólagos közgyűlési hatáskör került előírásra, minden más ügy eldöntését az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utalta, így az Lsztv.
- §
(1)bekezdés e) pontjában szabályozott költségvetés, éves költségelőirányzat, eredmény-kimutatás, zárszámadás kérdéskörét is. Az alapszabály e rendelkezése az Lsztv. 15. §
(2)bekezdésének megfelel, megfelelt egyebekben küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések szabályozása is. Erre figyelemmel tévesen hivatkoztak arra a felperesek, hogy alperes a perbeli határozatokat küldöttgyűlés keretében nem lett volna jogosult meghozni. Az Lsztv. 44. §
(1)bekezdése értelmében a felperesek, mint nem tag tulajdonosok szavazati jogukat gyakorolhatták a perbeli küldöttgyűlésen is, azzal nem éltek, ez önkéntes elhatározásuk volt. Így a határozatok hatályon kívül helyezésének az Lsztv. 15. §
(1)bekezdés e) pontjára és a 20. 0
(4)bekezdésére történő hivatkozás miatt helye nem volt. Ugyanakkor alappal hivatkoztak a felperesek az 5. számú határozat tekintetében az Lsztv. 16. §
(3)bekezdésében foglaltak megsértésére, amely szerint a közgyűlést (küldöttgyűlést) a napirend megjelölésével kell összehívni, ezzel egyidejűleg a meghívó egy példányát jól látható helyen ki kell függeszteni. A 16. §
(4)bekezdés b) pontja külön újra nevesíti a meghívó kötelező tartalmi elemei körében a közgyűlés napirendje megjelölését. A hirdetmény útján történő összehívást lehetővé tévő alperesi alapszabályi rendelkezés nem volt, annak hiányában alperes a küldöttgyűlést is kizárólag a napirend megjelölésével készült írásbeli meghívó útján hívhatta össze szabályszerűen. A
- március 30-ai hatályon kívül helyezett küldöttgyűlési határozatok ismételt meghozatala azonban a küldöttgyűlés meghívójában a napirendi pontok között nem került feltüntetésre, az alperes érvelésével szemben sem az első két napirend, sem a harmadik, a „határozathozatal" címet viselő napirend körébe nem volt illeszthető. A meghívóban megjelölt napirendi pontok a megjelölteknél tágabban nem értelmezhetőek. Ily módon a március 30-ai döntések ismételt meghozataláról rendelkező
- szám alatt meghozott határozat az Lsztv.
- §
(3)bekezdésébe ütközött. Utalt e körben az elsőfokú bíróság a társasági jogi szigorú gyakorlatra is. A jogsértő határozat végrehajtását felfüggesztette. A perköltségről az elsőfokú bíróság a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján 1/6-5/6-od pervesztesség, pernyertesség arányt meghatározva döntött. Az ítélet keresetnek helyt adó rendelkezésével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést. Az ítélet megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását kérte. Állította, az alperes a felpereseket nem akadályozta a szavazati joguk gyakorlásában, a küldöttgyűlésre a meghívót a felperesek szabályszerűen megkapták. Az 1./ napirend, mivel év megjelölést nem tartalmazott, alkalmas volt arra, hogy annak keretei között a korábbi időszak valamely beszámolóját érintő döntés meghozatalra kerülhessen. A határozati javaslatból mindez kiderült. A II. r. felperes egyébként a korábbi perben felperes volt, az ítéletet ismerte, tudta, hogy az érvénytelenített határozatok közül az érdemi pontokról ismételt érdemi határozatot kell hozni, s erre a soron következő küldöttgyűlésen kerülhet sor, melyet évente egyszer tartanak meg. A 3./ számú napirend a határozathozatal volt, a határozati javaslat tartalmazta a kiegészítést és pontosítást, a küldöttgyűlésen a tájékoztató anyag is rendelkezésre állt és a magyarázat is. Mivel a felperesek csatolták a határozati javaslatot a kereseti kérelemhez, feltehetően tudomást szereztek a küldöttgyűlésen várhatóan meghozandó határozatokról. Az elsőfokú bíróság plusz jelentéstartalommal ruházta fel az Lsztv. 16. §-a rendelkezéseit, amely a napirend tartalmának részletességéről nem ad eligazítást. A más szervezetekre (társaságokra) vonatkozó jogszabályi előírások pedig nem kötelezőek a lakásszövetkezetekre, az alapszabálynak nincs e vonatkozásban figyelembe vehető konkrét rendelkezése. A felperesek az Lsztv. 17. §
(4)bekezdésére hivatkoztak, mely a megismételt közgyűlésre vonatkozik, így a hatályon kívül helyező rendelkezésnek jogszabályi alapja nincs. Utalt arra is, a pénzügyi beszámolóval, zárszámadással összefüggésben meghatározott napirendi ponthoz kapcsolódóan hoztak határozatot, melyet az alperes küldötteinek több mint 2/3-a egyhangúan fogadott el, nem lett volna jelentősége a felperesek nemleges szavazatának. A felperesek az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes perköltségben való marasztalását kérték. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. Az Lsztv. 16. §
(3)bekezdése szerint a közgyűlést - annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően a napirend megjelölésével írásban kell összehívni és ezzel egyidejűleg a meghívó egy példányát jól látható helyen ki kell függeszteni. Ha az alapszabály lehetővé teszi, a közgyűlés hirdetmény útján is összehívható. Az alperes alapszabálya nem tette lehetővé a közgyűlés, küldöttgyűlés hirdetmény útján történő összehívását, ennek folytán az alperes kizárólag a napirend megjelölése mellett írásban küldött meghívóval hívhatta össze szabályszerűen a küldöttgyűlést, s ott pedig a meghívóban megjelölt napirendi pontok keretében lehetett határozatot hozni. A kialakult bírói gyakorlat egyebekben azonosan a társasági jog és szövetkezeti jog körében garanciális okokból a meghívóban szereplő, a napirendi pontok meghatározása tekintetében szigorú feltételeket támaszt. A napirendből egyértelműen megállapíthatónak kell lennie a megtárgyalásra kerülő kérdéseknek. A túlzottan általános megfogalmazással nem tekinti a napirendet közöltnek. Az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra, a perbeli küldöttgyűlési meghívóban feltüntetett napirendi pontok keretébe nem volt illeszthető a 2008. március 30-i küldöttgyűlés döntéseinek ismételt meghozatala, ezen tárgykörre egyik napirendi pontból sem lehetett következtetni, ennek folytán a 2010. március 29-i küldöttgyűlés 5. számú határozata érvényesnek nem tekinthető, hatályon kívül helyezése ezért helytálló. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező alperest a felperesek, mint együttes jogosultak javára a rendelkező részben foglaltak szerint másodfokú perköltség megfizetésére, melynek mértékét a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése és
(5)bekezdése alapján megállapítható ügyvédi munkadíjban határozta meg. Budapest,
- június
- Dr. Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Kiss Sándorné tisztviselő Dr. Rutkai Éva s. k. bíró