A Pécsi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Bhar.I.106/2011/4.szám. A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi június hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A harmadfokú bíróság az ittas járművezetés vétsége miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Somogy Megyei Bíróság 1.Bf. 88/2011/
- számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a vádlottat a harmadfokú eljárásban felmerült 3.750 (háromezerhétszázötven) forint bűnügyi költség megfizetésére. Indokolás Az első fokon eljárt Kaposvári Városi Bíróság
- november
- napján kihirdetett ítéletével a vádlottat ittas járművezetés vétsége miatt 2 évre próbára bocsátotta. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére, pénzbüntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. A másodfokon eljárt Somogy Megyei Bíróság 1.Bf.88/2011/
- számú
- március
- napján kelt ítéletével a vádlottat az ittas járművezetés vétségének vádja alól felmentette, megállapította, hogy vádlottelkövette az ittas vezetés szabálysértését, ezért 30.000 Ft pénzbírsággal sújtotta, valamint kötelezte a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A megyei főügyészség a másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott terhére, bűnösségének a Btk.188.§
(1)bekezdésébe ütköző ittas járművezetés vétségében történő megállapítása és vele szemben pénzbüntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. A vádlott és védője a másodfokú ítéletet tudomásul vették. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és nyilvános ülésen jelenlevő képviselője útján a másodfellebbezést fenntartotta. Indítványozta a másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a vádlott bűnösségének kimondását ittas járművezetés vétségében és vele szemben pénzbüntetés kiszabását kérte. A vádlott védője fellebbezésének írásban benyújtott indokolásában és a nyilvános ülésen előadott perbeszédében a Somogy Megyei Bíróság felmentő rendelkezésének helybenhagyását, valamint a másod- és harmadfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségek alóli mentesítését kérte. A harmadfokú nyilvános ülésen a felek írásbeli indítványaiknak megfelelő tartalommal szólaltak fel. A harmadfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet - a Be.387.§
(1)bekezdése alapján - az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt bírálta felül, vizsgálva az eljárási szabályok megtartását, valamint a másodfokú ítélet megalapozottságát. Ennek eredményeként olyan eljárási szabálysértést nem észlelt, amely alapot adna akár az első, akár a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésére. A harmadfokú bíróság a Be.388.§
(2)bekezdése alapján az első- és másodfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiakkal egészíti ki. A vádlott
- május
- napján, egy kerékpárokat árusító szaküzletben vásárolta járművét. Az elektromos kerékpárként eladott közlekedési eszköz jótállásában és műszaki leírásában (nyomozati iratok 65-
- oldal) is az szerepelt, hogy elektromos kerékpár. A fenti kiegészítéssel a tényállás teljes. Egyebekben a vád tárgyává tett cselekmény ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges bizonyítékok feltárása maradéktalanul megtörtént. Az egyszerű, sem a vád, sem a védelem által nem vitatott tényállás megállapítása a vádlott beismerő vallomásán, valamint a beismerő vallomást mindenben alátámasztó tanúvallomások, okirati bizonyítékok és szakértői vélemény alapján történt. Ezen bizonyítékok alapján kellően felderített, csaknem hiánytalan tényállás rögzítésére került sor. A megalapozott, iratellenes megállapítást vagy téves ténybeli következtetést nem tartalmazó tényállás - a Be.388.§
(1)bekezdése értelmében - irányadó volt a harmadfokú eljárásban is. -----------------------Az irányadó tényállás rövid lényege szerint a vádlott
- május
- napján vásárolt egy Trd33 elektromos kerékpár elnevezésű közlekedési eszközt, amely elektromos meghajtású, névleges teljesítménye 300 W, maximális sebessége 35 km/h. A jármű emberi erővel nem hajtható, a kerékpárokra jellemző pedállal nem rendelkezik. A vádlott
- október
- napján több ..........i presszóban is fogyasztott szeszes italt. Délutánra ittas állapotba került, 15 óra 50 perc körüli időben ittas állapotban vezette járművét a ........... sétányon. Néhány száz méter megtétele után a rendőrök igazoltatták majd vérvételre előállították. A vádlott vérében a vezetéskor 2,40 ezrelék g/l alkoholkoncentráció volt, ez közepes fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a vádlott által használt közlekedési eszköz gépi meghajtású járműnek minősül, így a vádlott elkövette a Btk.188.§
(1)bekezdésébe ütköző ittas járművezetés vétségét. A másodfokú bíróság ettől eltérő jogi álláspontra helyezkedett. A vádlott által vezetett járművet a KRESZ
- sz. függelék II. fejezet r/
- pontja szerint kerékpárnak tekintette, így a vádlottat az ittas járművezetés vétségének vádja alól felmentette, és megállapította, hogy a vádlott elkövette az ittas vezetés szabálysértését. Tévesen értelmezte a másodfokú bíróság a vonatkozó jogszabályokat, amikor a vádlott járművét kerékpárnak minősítette. A KRESZ függelékének fent hivatkozott pontja egyéb feltételek mellett azt is tartalmazza, hogy a kerékpár olyan legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. Utóbbi feltételnek a TRD 33 megfelel. Azonban, amint az a műszaki leírásból, a vádlott elmondásából, de legfőképpen a járműről készült fényképekről megállapítható: emberi erővel nem hajtható. A másodfokú bíróság helytelen jogi álláspontját arra lehet visszavezetni, hogy nem ismerte fel, hogy a Btk.188.§-ban meghatározott gépi meghajtású jármű és a KRESZ-ben szabályozott gépjármű fogalma nem azonos. Gépjármű az olyan jármű, amelyet beépített erőmű hajt. A jogszabály azonban kifejezetten kiveszi ezek köréből a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet, a segédmotoros kerékpárt és a villamost, holott a büntető törvénykönyv értelmében ezek is gépi meghajtású járművek, amelyeknek a közúton szeszes italtól befolyásolt állapotban vezetése megalapozhatja az ittas járművezetés megállapítását.. Vagyis a Btk. gépi meghajtású jármű fogalma jóval tágabb járműkategóriát ölel fel (Btk. Kommentár HVG ORAC. 476/
- oldal) A vádlott által vezetett jármű, azon túl, hogy megtévesztésig hasonlít a kereskedelmi forgalomban jelenleg kapható modern segédmotoros kerékpárokhoz, de pedállal sem szerelték fel, tehát emberi erővel egyáltalán nem lehet hajtani, ezért kerékpárnak tehát nem minősülhet. Beépített motorja és egyéb jellemzői alapján gépi meghajtási járműnek minősül. Eljárási okokból mégsem szükséges rendelkezésének megváltoztatása. a másodfokú bíróság felmentő A vádlottaz irányadó tényállás szerint ugyanis tévedésben volt az általa használt jármű besorolását illetően. A vádlott egy kerékpárokat árusító szaküzletben, elektromos kerékpár megnevezéssel vásárolta meg járművét. Annak iratai - jótállási jegy, műszaki leírás - is ilyen megnevezést tartalmaztak. Nem lehet a vádlott terhére róni, hogy a jogalkotás - a KRESZ és egyéb szabályok - nem követte a technika változását. Az utóbbi időben megjelent, elektromos motorral hajtott kétkerekű járművek pontos besorolása nem történt meg. Az ilyen járműveket forgalmazó gazdasági társaságok nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy a vásárlókat megfelelően tájékoztassák. Az elektromos kerékpár megnevezés köznapi értelemben megfelel ugyan a jármű valóságos műszaki jellemzőinek, de nem fejezi ki azt, hogy egyben gépi meghajtású járműnek is minősül, így az a Btk.188.§
(1)bekezdése alá vonható. Ezekből a tényekből a vádlott alapos okkal feltételezhette, hogy ezt a járművet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezetve sem követi el az ittas járművezetés vétségét. Erre tekintettel a vádlotta Btk.27.§
(1)bekezdésére figyelemmel a Btk.22. § d) pontja alapján ittas járművezetés vétsége miatt nem büntethető. Ezért a harmadfokú bíróság a vádlottat a Be.6.§
(3)bekezdés c) pontja alapján büntethetőséget kizáró okból tekintette felmentettnek. A felmentés jogcíme tehát eltér a másodfokú bíróság jogi álláspontjától. Ugyanakkor az ittas járművezetés vétsége alóli felmentés mellett helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a vádlott elkövette az ittas vezetés szabálysértését. Azzal a jogszabályi előírással, hogy kerékpárral sem lehet ittas állapotban közlekedni, a vádlottnak is tisztában kellett lennie. A másodfokú bíróság által alkalmazott szankció arányban áll az elkövetett szabálysértés súlyával, ezért annak enyhítése nem indokolt. A fentiekre figyelemmel a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Be.397.§-a alapján helybenhagyta. A Be.385.§-ra figyelemmel a Be.381.§
(1)bekezdése alapján a harmadfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére a vádlottat kötelezte. Figyelemmel arra, hogy a bíróság jogerős döntése alapján a vádlott felelősségét szabálysértés elkövetésében a bíróság megállapította, akkor sincs lehetőség mentesíteni a bűnügyi költség viselése alól, ha felelősségét az eljárás során végig elismerte, a bíróságok döntései ellen nem fellebbezett, tehát az eljárás kizárólag az ügyészség által bejelentett fellebbezések kapcsán jutott jelenlegi szakaszába. P é c s, 2011. június 14. Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke, Dr.Tóth Sándor s.k előadó bíró, Dr.Halász Etelka s.k. bíró A Somogy Megyei Bíróság 1.Bf.88/2011/2. számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bhar.I.106/2011/4. számú végzése folytán 2011. évi június hó 14. napján jogerőre emelkedett. .Makai Lajos s.k. a tanács elnöke