Pfv.VIII.20.107/2011/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Somogyi Orsolya ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperesnek (felperes címe) a dr. Kiss Vilmos ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes (alperes címe) ellen kártérítés megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 3.P.53.275/
- számon megindított, és a Fővárosi Bíróság
- szeptember 10-én 61.Pf.635.025/2010/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében az alperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán a
- június
- napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 200.000 (Kettőszázezer) forint az ÁFA-t is magában foglaló, együttesen megállapított másodfokú-, és felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy az államnak az állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg 284.100 (Kettőszáznyolcvannégyezer-egyszáz) forint le nem rótt másodfokú-, és 284.100 (Kettőszáznyolcvannégyezer-egyszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. A felperes a másodfokú és felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A felperes tulajdonát képező ... forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsi és az alperesi biztosított, ... által vezetett ... forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsi
- szeptember 20án az ... főúton összeütközött, amikor az út szélén parkoló ... a főútra visszahajtva elindult. Az elindulás után 60 méterre a hátulról jövő felperesi jármű az ... hátsó részének ütközött. Az ütközés hatására az ... az ütközési hellyel átellenes oldalon lévő föld bekötő úton a menetiránnyal szemben, míg a ... a főút menetirány szerinti jobb oldali útpadkáján állt meg az ... véghelyzetétől kb. 25,5 méter távolságra haladási irányban. Az alperesi biztosított a helyszínen elismerte a felelősségét a baleset bekövetkeztében. A felperes többször módosított keresetében 4.440.023 forint javítási költség, 280.000 forint értékcsökkenés és 15.708 forint szállítási költség, összesen 4.735.731 forint kártérítés és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A bizonyítékok mérlegelésével azt állapította meg, hogy a felperes nem bizonyította az alperesi biztosított jogellenes és felróható magatartása és a baleset közötti okozati összefüggést. Utalt a felperesnek a baleset lefolyásával kapcsolatos ellentmondó és a kárbejelentővel is ellentétes nyilatkozataira, valamint a perben kirendelt igazságügyi gépjárműszakértő szakvéleményére. A bizonyítékok alapján arra következtetett, hogy nem bizonyított, miszerint az ... féktávolságon belül a főútra hajtott, a felperesi jármű előzési pozícióban volt, az ... a felperesi jármű elé kanyarodott, illetve a szándéka erre irányult. Nem nyert bizonyítást az sem, hogy az alperesi biztosítottnak az a magatartása, hogy az elindulását megelőzően nem tekintett körbe, a baleset bekövetkeztével okozati összefüggésben állna. A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 4.735.731 forintot és kamatait. A tényállást kiegészítve megállapította, hogy az alperesi biztosított a főútra való ráhajtás során nem győződött meg arról, hogy közlekedik-e mögötte más jármű. Az úttesten a felezővonalhoz húzódott, ekkor azonban a felperes már nem tudta az ...-t jobb oldalról kikerülni és a ... bal első részével nekiütközött az ... jobb hátsó részének. Az ... ütközési sebessége 10-15 km/h, a ... gépjárművé maximum 70-74 km/h lehetett. A kiegészített tényállásból arra következtetett, hogy amikor a ... jobb oldalról szándékozott elhaladni az ... mellett, a hatásos kikerülésre már nem volt lehetősége intenzív fékezés mellett sem. Az alperesi biztosított magatartásával megszegte a KRESZ 24.§
(1)bekezdésének, 29.§
(2)bekezdésének és 25.§
(2)bekezdésének a rendelkezéseit (elsőbbségadás, irányjelzés, jobbratartás). A felperes alappal feltételezhette, hogy az ... vezetője balra kíván kanyarodni a dűlőútra, mely magatartásával a felperest megtévesztette. Ezért a felperesnek fékeznie kellett, az ... jobbról való kikerülésére azonban már nem volt lehetősége. Nem volt a felperes terhére róható, hogy nem a megfelelő manővert választva balról próbálta volna megkerülni az alperesi biztosított gépkocsit. A veszélyhelyzetet az alperesi biztosított jogellenes magatartása teremtette meg, ezért Ptk. 346.§
(1)bekezdése, 339.§
(1)bekezdése és a 190/2004. (VI.8.) Kormányrendelet 2.§
(5)bekezdése alapján az alperes helytállási kötelezettsége megállapítható. Az összegszerűség körében a szakértői véleményt elfogadta, és a felperesi gépjármű értékcsökkenését 280.000 forintban határozta meg. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nem vonta mérlegelési körébe a felperes perbeli és a kárbejelentőben tett ellentmondó nyilatkozatait, melyek ellentétben álltak az alperesi biztosított következetes tanúvallomásával is. A szakértői véleményt is figyelembe véve nem bizonyított, hogy az ... gépkocsi vezetője féktávolságon belül átlépte a felezővonalat, illetve balra kanyarodási manővert kívánt volna hirtelen végrehajtani. A szakértői vélemény azt is alátámasztja, hogy a felperes előadásának megfelelő közlekedési szituációban a felperes lassító fékezéssel meg tudott volna állni. Sem az alap-, sem a kiegészítő szakvélemény nem támasztja alá, hogy az alperesi biztosított vétkes, jogszabályba ütköző magatartása okozta a perbeli balesetet. Ebből következően a felperes nem bizonyította, hogy a baleset nem a saját vezetéstechnikai hibájából következett be. Az összegszerűség körében ... szakvéleménye alapján az értékcsökkenés összegét 103.000 forintban kérte megállapítani. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem alapos. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékokat, így a kárbejelentőn tett nyilatkozatokat, az azzal ellentétes felperesi perbeli előadást, tanúvallomást és a szakértői véleményt teljeskörűen mérlegelve állapította meg az irányadó tényállást. Ebből okszerű következtetést vont le arra vonatkozóan, hogy a felperes a véglegesen fenntartott előadását, miszerint a károkozó ... gépjármű féktávolságon belül hajtott a főútra, a felperesi jármű előzési pozícióba került, továbbá hogy az ... hirtelen a felperesi jármű elé kanyarodott, illetőleg ez volt a szándéka, nem bizonyította, és ez az előadás a perben rendelkezésre álló további bizonyítékokkal is ellentétben áll. A felperesi előadásnak megfelelően modellezte a szakértő a baleset bekövetkeztét és azt véleményezte, hogy ilyen közlekedési szituációban a felperes lassító fékezéssel megállhatott volna. Mindebből az elsőfokú bíróság okszerű következtetést vont le arra vonatkozóan, hogy az alperes elismert jogellenes magatartása (figyelmetlenül tért vissza a főútra) és a baleset bekövetkezése között nem állapítható meg az okozati összefüggés. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a felperes módosított előadásának megfelelő elemekkel kiegészítve állapította meg, hogy az ... a felperesi gépjármű féktávolságán belül hajtott fel a főútra, a felperesi jármű előzési pozícióba került, az ... pedig a felperest megtévesztő kanyarodási szándékot jelzett az úttest felezővonalához húzódva. Az első fokú ítéletétől eltérő tényállás megállapítása során a másodfokú bíróság mérlegelési tevékenységéről nem adott számot. Nem ismertette azokat a körülményeket, amelyek miatt az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenységét és annak eredményét megalapozatlannak, illetőleg a felperes módosított előadását az elsőfokú bíróságtól eltérően bizonyítottnak találta. Nem tért ki az elsőfokú bíróság által értékelt ellentmondó bizonyítékok említésére illetve értékelésére sem. Ezért a Pp. 221.§
(1)bekezdésében meghatározott követelményeknek a másodfokú ítélet nem felelt meg. Az ily módon érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas módon megállapított tényállásból vont le a másodfokú bíróság jogkövetkeztetést a veszélyhelyzet kialakítására, a bekövetkezett baleset és az alperesi biztosított magatartása közötti okozati összefüggés fennállására és végeredményben az alperes kártérítési helytállási kötelezettségére. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a felülvizsgálati kérelem indokaival és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok teljes körű, egymással összefüggésben történt értékelésével megalapozott döntést hozott. A másodfokú bíróság azzal ellentétes döntése pedig a bizonyítékok nem megalapozott és indokolt felülmérlegelésén alapszik. Ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Döntésének megfelelően kötelezte a másodfokú és felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest az alperes együttesen megállapított másodfokú- és felülvizsgálati jogi képviseleti díjának megfelelő perköltség, valamint a le nem rótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére és saját megfelelő perköltsége viselésére. Budapest, 2011. június 30. dr. Kiss Mária tanácselnök, előadó bíró s.k., dr. Rédei Anna bíró s.k., dr. Benkő Csilla bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző