Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.329/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Várgedő Lajos ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Perédi Tamás jogtanácsos által képviselt alperes ellen szerződés létre nem jöttének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- október 6-án kelt 15.G.40.119/2006/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a Fővárosi Ítélőtábla az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 200.000 (kétszázezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A ... cégjegyzékszámon bejegyzett felperes képviseletében
- november 8-i hatállyal változás történt: ... képviseleti joga megszűnt, ... lett a társaság önálló cégjegyzési jogosultsággal rendelkező képviselője.
- december 17-én ... - magát a felperes képviselőjeként kiadva ... számú, 10 millió forint összegű Széchenyi-Kártya programhoz kapcsolódó vállalkozói folyószámla-hitelszerződést kötött az alperessel, melynek alapján a hitel egy általa nyitott bankszámlára folyósításra és onnan felvételre került. A felperes képviseletében ...
- február 11-én kelt levelében tájékoztatta az alperest, hogy a fenti szerződés közöttük nem jött létre, azt álképviselő kötötte, a szerződést nem hagyja jóvá, nem ismeri el hatályosnak, ezért a hitelszerződés a felperest nem kötelezi. Az alperes a folyószámla-hitelszerződést törlesztési kötelezettség elmulasztása miatt felmondta, és
- november 2-án kelt levelében felszólította a felperest 10 millió forint tőke, valamint 95.911 forint hiteldíj 5 napon belüli kifizetésére, továbbá tájékoztatta, hogy a Bankközi Adósnyilvántartó Rendszerben (BAR) a felmondás rögzítésre kerül. A felperes
- november 22-i válaszlevelében - hivatkozva a
- február 11-i levelében foglaltakra - a szerződés érvényes létrejöttét és ennek okán fizetési kötelezettségét változatlanul vitatta. A felperes
- január 26-án beérkezett kereseti kérelmet terjesztett elő, melyben a Pp.
- §-a alapján annak a megállapítását kérte, hogy a
- december 17-én aláírt ... számú, Széchenyi-Kártya programhoz kapcsolódó álképviselői jognyilatkozattal a peres felek között nem jött létre szerződés, ennek okán a felperes teljesítéssel az alperesnek nem tartozik. A keresetében arra hivatkozott, hogy ... a Ptk.
- § szerint álképviselőként járt el, tekintve, hogy a jognyilatkozat megtételének időpontjában sem ügyvezetője, sem tagja nem volt a felperesnek, eljárását a felperes - a
- február 11-i levelében foglaltakból kitűnően - utóbb nem hagyta jóvá. A hitelösszeget ... vette fel, a saját céljára költötte el, a jognyilatkozat megtételére nem a felperes érdekében és nem a cégjegyzékbe bejegyzett törvényes képviselője részéről került sor, így a szerződés a felperest nem kötelezi. Az alperes érdemi ellenkérelmében jogalap hiányában elsődlegesen a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a hitel igénylésekor a felperes valós cég volt, a nyilvános cégadatok
- november 18-i kivonta nem tartalmazott adatot arra vonatkozóan, hogy a cégnél változás van folyamatban. Másodlagosan a per tárgyalásának a felfüggesztését kérte a felperes volt ügyvezetőjével szemben a ...-i Rendőrkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya előtt .... szám alatt folyó eljárás jogerős befejezéséig, melyben az alperes sértettként lépett fel. Utalt arra is, hogy a perbeli folyószámla-hitelszerződés megkötése, illetőleg a hitel folyósítása kapcsán - tekintve, hogy az előírások maradéktalan betartására került sor - belső vizsgálat nem történt. Az elsőfokú bíróság
- október 6-án kelt 15.G.40.119/2006/
- számú ítéletében megállapította, hogy az alperes és az álképviselő által
- december
- napján aláírt, az 1-... számú Széchenyi-Kártya programhoz kapcsolódó jognyilatkozattal a felperes és az alperes között nem jött létre szerződés és ebből kifolyólag a felperes nem tartozik teljesítéssel az alperesnek. Kötelezte az elsőfokú bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 500.000 forint perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 600.000 forint eljárási illetéket. Ítélete indokolásában a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján megállapította; a felperes az általa csatolt okiratokkal bizonyította, hogy a jognyilatkozat aláírására ... a felperes nevében nem volt jogosult, és eljárását utólag nem hagyta jóvá. Ebből következően a Ptk. 221. §
(1)bekezdése szerint az álképviselő által tett jognyilatkozattal a felek között szerződés nem jött létre, a szerződés alapján az alperes a felperessel szemben követelést nem támaszthat. A per tárgyalásának felfüggesztésére irányuló kérelmet a Pp. 152. §
(1)bekezdése szerint nem találta alaposnak, a ...-i Rendőrfőkapitányság megkeresésre adott válaszából megállapította, ... álképviselői minőségének megítélése nem képezte az alperes által hivatkozott büntetőeljárás tárgyát, a per eldöntése nem függött olyan előzetes kérdéstől, amely a büntetőeljárás hatáskörébe tartozott volna. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását, elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan a per tárgyalásának a felfüggesztését kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes képviseletében ...
- november 18-án a szükséges okiratokkal - köztük cégkivonattal - együtt nyújtott be Széchenyi-Kártya igénylést a ...-i Kereskedelmi és Iparkamaránál. A rendelkezésre állt cégkivonat szerint a felperes képviseletére
- június 1-től ... volt jogosult, és a cég ügyében el nem bírált módosítást nem tüntettek fel. Az alperes a hitel elbírálásakor és a hitelösszeg folyósításakor az előírások maradéktalan betartásával járt el, olyan tényről, amely nem szerepelt a cégadatok között, nem is tudhatott. Másodlagos fellebbezési kérelme szerint az ügy elbírálása előzetes kérdéstől függ; egyfelől ... feljelentést tett a ...-i Rendőrkapitányság előtt - ezen ügy a korábban hivatkozott büntetőügyhöz egyesítésre került -, továbbá törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kezdeményezte, mindkét eljárást megindító beadványa szerint nem állt szándékában a társaság eladása. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. A kereseti kérelmébe foglalt tényelőadása és arra alapított jogi álláspontja változatlan fenntartása és megismétlése mellett hivatkozott a tárgyalás felfüggesztése iránti kérelem alaptalanságára. Az alperes által az első fokú eljárás során megjelölt büntetőeljárás ugyanis nem ... feljelentése alapján, hanem ellene és társai ellen folyik a hitel jogosulatlan felvétele okán. Az alperes a fellebbezésében újabb büntetőeljárásra hivatkozott, a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint ezen előadása nem vehető figyelembe, emellett tudomása szerint nincs folyamatban ... feljelentése alapján büntetőeljárás, a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet a bíróság elutasította. Álláspontja szerint az alperes kellően nem tájékozódott a cégadatok iránt, saját előadása szerint is a megyei gazdasági kamara révén beszerzett céginformációkat használta fel, így nem hivatkozhat arra, hogy a cégnyilvántartásban bízva járt el a szerződéskötéskor. Utalt arra is, hogy a per adatai szerint ... a hitelkérelem beadása után,
- decemberében nyitott az alperesnél folyószámlát, az alperes sem a bankszámla megnyitásakor, sem a hitel folyósításakor nem ellenőrizte a képviseleti jogát. Az alperes fellebbezése nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság ítéletében a tényállást kellően feltárta, és helytálló az abból levont jogi következtetése is. A felperes Pp.
- §-a alapján előterjesztett negatív megállapítási keresete elbírálása során az elsőfokú bíróság helytállóan azt vizsgálta, hogy ... a felperes nevében nyilatkozattételre jogosult volt-e, fennállt-e a felperes által hivatkozott álképviselet, ha igen, az álképviselő eljárása utólagosan jóváhagyást nyert-e, illetve ennek hiánya a keresetben kért jogi következtetés levonására ad-e alapot. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság fenti körben kifejtett jogi álláspontját a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiak szerint egészíti ki. A keresetben vitatott jognyilatkozat megtételének időpontjában hatályos
- évi CXLIV. tv. (Gt.)
- §
(2)bekezdése szerint vezető tisztségviselő a korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető. A Gt. 39. §
(1)bekezdése szerint a gazdasági társaságot a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az elsőfokú bíróság a közhiteles cégnyilvántartás felperesre vonatkozó adataira figyelemmel helyesen állapította meg ... képviseleti jogának a hiányát, ugyanis a jognyilatkozat megtételét megelőzően, 2004. november 8-án vezető tisztségviselői megbízatása megszűnt, így a felperes nevében eljárásra nem volt jogosult, részéről a Ptk. 221. §
(1)bekezdése szerinti álképviselet valósult meg. Az álképviselet fennállása független attól, hogy a jognyilatkozatot tevő személy képviseleti jogának hiányát az alperes az eljárása során nem észlelte, arról csak utólag értesült, sem ez, sem annak esetleges oka a fenti jogi tényen nem változtat. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy ... eljárása utólagos felperesi jóváhagyást nem nyert, így az álképviselő cselekménye a peres felek viszonylatában sem jogot, sem kötelezettséget nem keletkeztetett, a Ptk. 205. §
(1)bekezdésében foglalt törvényi feltételekre figyelemmel helyesen vont jogi következtetést az elsőfokú bíróság arra, hogy közöttük szerződés nem jött létre, és a felperest teljesítési kötelezettség nem terheli. Helyesen mellőzte az elsőfokú bíróság a per tárgyalásának felfüggesztését is, teljeskörűen osztotta a Fővárosi Ítélőtábla az e körben elfoglalt jogi álláspontját, az érdemi ellenkérelemben hivatkozott büntetőeljárás kimenetelétől függetlenül a jogvita elbírálható volt. Az alperes a tárgyalás felfüggesztésére alapot adó körülményt a fellebbezésében sem igazolt; egyfelől nem bizonyított, hogy ... feljelentése alapján előkérdésnek minősülő büntetőeljárás lenne folyamatban, másfelől a felperes által csatolt cégbírósági határozat szerint a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasították, így e körben eljárás nincs is folyamatban. Tekintettel arra, hogy a fellebbezésben előadottak sem eltérő tényállás megállapítására, sem eltérő jogi következtetés levonására nem adtak alapot, a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes jogorvoslati perköltsége megfizetésére, mely a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdésében foglaltakra figyelemmel megállapított, általános forgalmi adót is tartalmazó jogi képviseleti munkadíjból áll. Budapest,
- november
- . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke Levek Istvánné dr. s. k., előadó bíró Dr. Rédei Anna s. k., bíró