A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.1.126/2010/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év március hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A garázdaság vétsége miatt K.Z. ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kiskőrösi Városi Bíróság 4.B.180/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s K.Z. terheltet a Kiskőrösi Városi Bíróság a
- június 15-én kelt és jogerőre emelkedett 4.B.180/2010/
- számú ítéletével garázdaság vétsége miatt 30 napi tétel, napi tételenként 2500 forint összegű, összesen tehát 75.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság által megállapított tényállás a következő. A terhelt
- június 3-án 13 óra 15 perc körüli időben a TESCO Áruház vásárlóterében, a húsos pult előtt előzetes szóváltást követően T.J. sértettet a bal láb lágyékrészénél megrúgta. A jogerős ítélet ellen a terhelt védője a Be. 416.§
(1)bekezdés a) pontjára hivatkozva nyújtott be felülvizsgálati indítványt. A felülvizsgálati indítvány szerint a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét, ugyanis a tényállásban rögzített magatartás nem volt közösségellenes, így a bűnösség megállapítására sem kerülhetett volna sor. A terhelt mindössze egy alkalommal rúgta meg az őt az áruház parkolójában korábban szándékosan provokáló sértettet. Az eljárás adataiból az állapítható meg, hogy a terhelt nem volt tudatában annak, hogy magatartása sértheti a köznyugalmat. A terhelt cselekményét egy közlekedési veszélyhelyzet kapcsán, a parkolóban kialakult és az áruházban folytatódó vita motiválta, így az áruház rendje, vásárlóinak nyugalma nem volt veszélyeztetve. Ennek megfelelően a terhelt felmentését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség a BF.3316/2010. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta, ezért a megtámadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt. A nyilvános ülésen a védő felülvizsgálati indítványát kiegészítette azzal, hogy a terhelt cselekménye legfeljebb könnyű testi sértés vétségének megállapítására lehetne alkalmas, azonban a sértett a büntetőeljárás során nem terjesztett elő joghatályos magánindítványt, ezért a terhelt felmentését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség képviselője a nyilvános ülésen az átiratban írtakkal egyezően szólalt fel. A felülvizsgálati alaptalan. indítvány részben törvényben kizárt, részben A felülvizsgálati indítvány azon hivatkozása, miszerint a cselekmény előzménye a parkolóban kialakuló veszélyhelyzet és az azt követően kialakuló sértetti provokáció volt, felülvizsgálat alapját nem képezheti, ugyanis a Be. 423.§
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárás során a bíróság által jogerősen megállapított tényállás az irányadó. Az ítélet azonban olyan tényeket nem rögzített, amelyekre a felülvizsgálati indítvány hivatkozott, márpedig a rendkívüli jogorvoslat keretében felvetett jogkérdések kizárólag a jogerős tényállás alapján válaszolhatók meg, így etekintetben a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt. A felülvizsgálati indítvány részében pedig alaptalan. a bűnösség megállapítását sérelmező A Btk. 271.§
(1)bekezdése szerinti garázdaság megállapításának valóban három konjunktív feltétele van, mégpedig a kihívóan közösségellenes magatartás, a cselekmény erőszakos jellege, és megbotránkozás vagy riadalom keltésére való alkalmassága. A Be. 423.§
(1)bekezdése szerint irányadó tényállás alapján egyértelműen megállapítható, hogy a terhelt cselekménye mindhárom feltételt kimerítette. A társadalmi együttélés szabályait semmibe véve, nyilvános helyen a sértettel szemben olyan erőszakos magatartást tanúsított a terhelt, amely valóban alkalmas volt a megbotránkozás vagy riadalom keltésére. A felülvizsgálati indítvány jogi álláspontjának alátámasztásául a BH. 1988/
- számú eseti döntésre hivatkozott, azonban ez téves, mivel a két tényállás nem azonos. A hivatkozott eseti döntésben valóban szerepe volt a motivációnak, azonban ott a terhelt egy jogellenes cselekmény megakadályozása érdekében, jogos védelmi helyzetben tevékenykedett, amely önmagában kizárta a cselekmény jogellenességét, így a bűnösség megállapítására sem kerülhetett sor. Ugyanez vonatkozik a felülvizsgálati indítványban megjelölt, a BH. 1990/
- szám alatt közzétett jogesetre, hiszen az irányadó tényállás szerint a jogtalan támadást elhárító magatartás nem minősíthető egyúttal kihívóan közösségellenes magatartásnak. Ezzel szemben kihívóan közösségellenes a társadalmi együttélési szabályokat semmibe vevő, azokkal nyíltan szembe helyezkedő, provokatív, kötekedő, agresszív magatartás. A terhelt erőszakos cselekménye, - a sértett lágyékon rúgása - maradéktalanul megfelelt e feltételeknek, és mivel alkalmas volt másokban megbotránkoztatás vagy riadalom kiváltására, az elsőfokú bíróság a büntető anyagi jogszabályok helyes alkalmazásával állapította meg a terhelt bűnösségét garázdaság vétségében. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy amennyiben a cselekmény kihívó közösségellenessége nem lett volna megállapítható, úgy a terhelt magatartásával a Btk. 180.§
(2)bekezdésében meghatározott tettleges becsületsértés vétségét valósította volna meg. Ehhez képest az alapügyben eljárt bíróság által a törvényi minimumban megállapított pénzbüntetés, a megváltozott minősítés esetén sem minősülne törvénysértő büntetésnek. Nem alapos a védő azon hivatkozása, miszerint az esetlegesen könnyű testi sértés vétségének minősülő cselekmény miatti büntethetőséget a magánindítvány hiánya zárná ki. T.J. sértett a nyomozás során, még a bűncselekmény elkövetésének napján történt kihallgatásakor úgy nyilatkozott, hogy magánindítványt terjeszt elő a terhelttel szemben, s kéri a büntetőeljárás lefolytatását és a terhelt megbüntetését könnyű testi sértés vétsége miatt is (nyomozati iratok 9. old.). A sértett ezen nyilatkozata minden tekintetben megfelel a Be. 173.§
(1)bekezdésében írt törvényes követelményeknek, ezért a magánindítvány hiánya a minősítés esetleges megváltoztatása esetén sem zárná ki a terhelt büntethetőségét. A kifejtett indokokra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423.§-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3.§-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 416.§
(4)bekezdésének b) pontja zárja ki. Az ismételt indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418.§-ának
(3)bekezdésén alapul. Budapest,
- március
- Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: írnok MV