A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.7/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év május hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : Az önbíráskodás bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a Nógrád Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nógrád Megyei Bíróság 6.Bf.39/2008/
- számú ítéletét megváltoztatja: a terheltet a terhére megállapított bűncselekmény miatt 6 (hat) hónap börtönbüntetésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtását 2 (kettő) évi próbaidőre felfüggeszti. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 7.600 (hétezer-hatszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Salgótarjáni Városi Bíróság a
- január
- napján kihirdetett 5.B.456/2007/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző önbíráskodás bűntettében. Ezért őt 6 hónapi - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Nógrád Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a
- október
- napján (tanácsülésen) meghozott 6.Bf.39/2008/
- számú ítéletével az elsőfokú határozatot annyiban változtatta meg, hogy a terheltet 2 évre próbára bocsátotta. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az elsőfokú ítélettel megállapított - és a másodfokú bíróság által is irányadónak tartott - tényállás, felülvizsgálati indítvánnyal érintett részének lényege a következő. A tényállás személyi része A terhelt nős, két nagykorú gyermek eltartásáról gondoskodik, munkahellyel, rendszeres jövedelemmel rendelkezik, büntetlen előéletű. A tényállás történeti része A terhelt a bűncselekmény elkövetése során a sértettet bántalmazta, ezzel a sértettnek a jobb arcfél duzzanatával járó sérülést okozott, melynek gyógytartama 8 napon belüli. A terhelt által a bűncselekmény elkövetésével okozott kár részben lefoglalás, részben önkéntes visszaszolgáltatás révén megtérült. A másodfokú bíróság maradéktalanul egyetértett az elsőfokú bíróságnak a terhelt bűnösségére vont jogi következtetésével, a cselekmény jogi minősítésével, valamint azzal, hogy a terhelt esetében kizárólag enyhítő körülmény - a büntetlen előélet és a kár megtérülte - merült fel. Ehhez képest azonban az elsőfokú ítéletben kiszabott büntetést eltúlzottnak találta és a Btk.
- §-ára figyelemmel, a Btk.
- §
(1)és
(5)bekezdése alapján a próbára bocsátás intézkedését alkalmazta. A másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen,
- november
- napján a Nógrád Megyei Főügyészség a terhelt terhére terjesztett elő - a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontját megjelölve felülvizsgálati indítványt a büntető anyagi jog szabályai megsértésével alkalmazott intézkedés miatt, megváltoztatás és törvénynek megfelelő határozat meghozatala érdekében. Az indítvány lényege szerint mivel az eljárt bíróság a Btk. 273. §
(1)bekezdésébe ütköző - 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő - önbíráskodás bűntettében mondta ki bűnösnek a terheltet, így vele szemben próbára bocsátás nem alkalmazható. A Btk. 72. §
(1)bekezdése alapján ugyanis arra csak vétség, vagy 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt van törvényi lehetőség. A Legfőbb Ügyészség BF.123/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt - indokaival egyetértve - fenntartotta, és a másodfokú határozat megváltoztatását, törvénynek megfelelő határozat meghozatalát indítványozta. A Legfelsőbb Bíróság az ügyben a Be.
- §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a legfőbb ügyész képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartva, írásbeli nyilatkozatában foglaltaknak megfelelő, a védő pedig azzal ellentétes tartalommal - a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozva - szólalt fel. A felülvizsgálati indítvány alapos. A Be. 416. §-a
(1)bekezdésének b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a büntetőjog szabályának megsértése miatt törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A próbára bocsátás a Btk. 70. §
(1)bekezdés
- pontja szerint intézkedés, és a Btk.
- §
(1)bekezdése alapján kizárólag vétség, vagy 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt alkalmazható. E törvényi feltétel megléte hiányában, önmagában a Btk. 72. §
(1)bekezdésének zárófordulata szerinti rendelkezés alapján próbára bocsátás nem - a Btk.
- §-ára hivatkozással sem - alkalmazható. A jogerős ítélet a terheltet a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző és 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő önbíráskodás bűntettében mondta ki bűnösnek. Következésképpen jelen ügyben a terhelt próbára bocsátását a törvény kizárja, ezért az intézkedést a másodfokú bíróság a büntető anyagi jog szabályának megsértésével alkalmazta. Ekként a Legfelsőbb Bíróság a Be. 423. §
(4)bekezdés főszabálya alapján a megtámadott másodfokú ítéletet az indítvánnyal érintett részében felülbírálva, a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a törvénynek megfelelően a terhelttel szemben a terhére megállapított bűncselekmény miatt (a Be. 419. §
(1)bekezdése,
- §-a, illetve
- §-a értelmében) a Be.
- §
(2)bekezdésének
- a)pontja alkalmazásával, a Be. 43. §
- a)pontja alapján börtönbüntetést szabott ki. A büntetéskiszabás során - az irányadó tényállást alapul véve enyhítő körülményként a büntetlen előéletet és kisebb nyomatékkal a kár megtérültét értékelte, mivel utóbbi csupán részben a terhelt önkéntességének következménye, viszont súlyosító körülményként vette figyelembe a könnyű testi sérülés okozását. Mindezekre tekintettel határozta meg a börtönbüntetés tartamát, melynek végrehajtását figyelemmel a terhelt személyi körülményeire - a Btk. 89. §
(1)bekezdése alapján, a 89. §
(2)bekezdése szerinti, legalacsonyabb tartamú próbaidőre felfüggesztette. A bűnügyi költség viseléséről pedig a Be. 429. §
(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja, míg az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul. Budapest,
- május
- Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Márki Zoltán előadó bíró, Dr. Varga Zoltán s.k. bíró. s.k. A kiadmány hiteléül: írnok MV