A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.794/2010/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év január hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A lopás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kecskeméti Városi Bíróság 23.Fk.991/2008/
- számú ítéletét az fk. I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja, és az I. rendű és II. rendű terhelttel szemben a vagyonelkobzás elrendelését mellőzi. Egyebekben a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot az I. rendű és II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során felmerült 7.900 (hétezer-kilencszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Kecskeméti Városi Bíróság, mint fiatalkorúak bírósága a
- március 29-én kihirdetett és - a polgári jogi igényről rendelkezés kivételével - jogerős, utóbbi vonatkozásában pedig május 10-én jogerőre emelkedett 23.Fk.991/2008/
- számú ítéletével bűnösnek mondta ki az fk. I. rendű terheltet · 3 rb. - két esetben társtettesként elkövetett - lopás bűntettében (Btk.
- §
(1)bek.,
(2)bek. c), d) pont, 2 esetben
(5)bek. b) pont, 1 esetben
(4)bek. b) pont 1. alpont), · 2 rb. bűnsegédként elkövetett egyedi azonosító jel meghamisításának bűntettében (Btk. 277/A. §
(1)bek. a) pont), és · 7 rb. bűnsegédként elkövetett közokirattal visszaélés vétségében (Btk. 277. §
(1)bek.); valamint a II. rendű terheltet · 2 rb. társtettesként elkövetett lopás bűntettében (Btk. 316. §
(1)bek.,
(2)bek. d) pont,
(5)bek. b) pont), · 2 rb. egyedi azonosító jel meghamisításának bűntettében (Btk. 277/A. §
(1)bek. a) pont), és · 7 rb. közokirattal visszaélés vétségében (Btk. 277. §
(1)bek.). Ezért halmazati büntetésül · az I. rendű terheltet 1 év 2 hónapi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett fiatalkorúak fogházbüntetésére ítélte, megállapította, hogy a próbaidő tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll, és vele szemben 5.000 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el; · a II. rendű terheltet, mint többszörös visszaesőt 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte, megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, és vele szemben 5.000 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Egyben az I. rendű és a II. rendű terheltet egyetemlegesen kötelezte B. I. magánfél részére kártérítés címén 316.500 Ft megfizetésére. A jogerős ítélettel megállapított tényállás - felülvizsgálati indítvánnyal érintett részének - lényege a következő. A tényállás személyi része Az I. rendű terhelt rendszeres vagyona nincs. jövedelemmel nem rendelkezik, A II. rendű terhelt alkalmi munkából származó havi jövedelme 50 eFt, vagyona nincs. A tényállás II. pontja
- november 30-án éjszaka J-n az I. rendű és a II. rendű terhelt közösen elhatározott, jogtalan eltulajdonítási szándékkal odament B. I. sértett 300 eFt értékű, az utcán lezártan parkoló, Lada típusú személygépkocsijához. Az I. rendű vádlott a nyitva talált csomagtartón át bemászott a gépkocsiba, az ajtókat kinyitotta, majd a terheltek a kormányzárat eltörték, a gyújtáskapcsolót rövidre zárták és az I. rendű terhelt által vezetett autóval S-re indultak. Útközben a gépkocsi rendszámtábláit levették, azokat valamint a csomagtartóban lévő, a sértett tulajdonát képező 3 db, összesen 16.500 Ft értékű tápot tartalmazó zsákot kidobták. Ezután a gépkocsit a IV. rendű terheltnek 10.000 forintért eladták, a kapott pénzt pedig elfelezték. A sértett 316.500 Ft összegű polgári jogi igényt terjesztett elő, kamatkövetelése nem volt. A bíróság jogi értékelése szerint az I. rendű és a II. rendű terhelt e magatartásával társtettesként megvalósította a nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettét, ami az I. rendű terhelt esetében üzletszerűen elkövetettként is minősül. A magánfél polgári jogi igényt érvényesített, melynek jogalapja és összegszerűsége is bizonyított. Ezért a bíróság - a Ptk.
- §
(1)bekezdése és a Be. 335. §
(1)bekezdés I. fordulata alapján - annak megfizetésére a két terheltet kötelezte. Mindemellett - a Be. 259. §
(1)bekezdése szerint indokolt ítéletből kitűnően - a bíróság a vagyonelkobzás esetében a Btk. 77/B. §
(1)bekezdés a), és 77/C. §
(1)bekezdés a) pontját alkalmazta. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség
- július 1-jén az I. rendű és a II. rendű terhelt javára - a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontját megjelölve terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a vagyonelkobzás törvénysértő alkalmazása miatt, megváltoztatás érdekében. Indokai szerint a bíróság megsértette a Btk. 77/B. §
(5)bekezdés a) pontját, amikor a terheltek kártérítésre kötelezése mellett velük szemben vagyonelkobzást is elrendelt. Ha ugyanis a bíróság a sértett kártérítési igényének helyt ad, akkor a bűncselekményből eredő vagyonnak csak a kártérítés mértékével csökkentett részére lehet vagyonelkobzást elrendelni. Ha pedig a megítélt kártérítés összege eléri, vagy meghaladja az egyébként vagyonelkobzás alá vonható vagyon nagyságát, akkor vagyonelkobzás nem alkalmazható. A Legfőbb Ügyészség Fk.Bf.2039/2010/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt egyetértve annak indokaival alaposnak tartotta, a megtámadott határozat érintett terheltek tekintetében való részbeni megváltoztatását, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezés hatályon kívül helyezését indítványozta. Kifejtette, hogy az eljárt bíróság vagyonelkobzás címén azt a vagyont vonta el (fejenként 5.000-5.000 forintot), amit a terheltek az ellopott gépkocsi eladásából szereztek. A Btk. 77/B. §
(5)bekezdése szerinti korlátozó rendelkezés alapján viszont - amint azt a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma BKv 69. számú véleményének II/1/
- c)és
- g)pontja is tartalmazza - a megítélt polgári jogi igény összegével a vagyonelkobzás mértékét csökkenteni, illetve a vagyonelkobzást mellőzni kell annak érdekében, hogy a vagyonelkobzás ne vonja el az elkövetőnek azt a vagyonát, amiből a kártérítés kielégíthető. A Legfelsőbb Bíróság az ügyben a Be. 420. §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a legfőbb ügyész képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartotta és írásbeli nyilatkozatával egyező, a védő ahhoz csatlakozó, az I. rendű és II. rendű terhelt pedig ezzel egyetértő tartalommal szólalt fel. A felülvizsgálati indítvány alapos. A Be. 416. §-a
(1)bekezdésének b) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását a Btk.
- §-ában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. Felülvizsgálati okot a törvényi meghatározásból is kitűnően - valamely konkrét, mérlegelést nem tűrő szabály megsértése képez. Felülvizsgálatnak van tehát helye, ha az alkalmazott intézkedés önmagában sérti a büntető anyagi jog valamely - mérlegelést nem tűrő - szabályát. A vagyonelkobzás a Btk.
- §
(1)bekezdés 6. pontja alapján intézkedés. A városi bíróság pedig büntető anyagi jogi szabályt sértett, mivel amellett, hogy az I. rendű és II. rendű terheltet a magánfél polgári jogi igénye alapján - kártérítés megfizetésére kötelezte, egyben velük szemben vagyonelkobzást is elrendelt. Kétségtelen, hogy vagyonelkobzást kell elrendelni · a Btk. 77/B. §
(1)bekezdés a) pontja alapján arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, valamint · a Btk. 77/B. §
(1)bekezdés c) pontja alapján arra a vagyonra, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett. Az irányadó tényállás alapján bűncselekményből eredő vagyon a sértett 300 eFt értékű gépkocsija, amit a terheltek megszereztek, majd 10.000 forintért értékesítettek, a kapott vételárat pedig elfelezték. Ehhez képest valóban kötelező a 10.000 Ft, vagyonelkobzás címén való elvonása, bár - eltérően a városi bíróság álláspontjától - nem a Btk. 77/B. §
(1)bekezdés a), hanem az
(1)bekezdés c) pontja alapján. Ugyanakkor az eljárt bíróság az I. rendű és II. rendű terheltet egyetemlegesen, a magánfél részére 316.500 Ft kártérítés megfizetésére kötelezte. E rendelkezésével egyidejűleg viszont figyelmen kívül hagyta - ezáltal megszegte - a Btk. 77/B. §
(5)bekezdésének a) pontját. A szintén kötelező - és mérlegelést nem tűrő - rendelkezés azonban kiveszi a 77/B. §
(1)bekezdésének hatálya alól azt a vagyont, ami a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál. A Btk. 77/B. §
(5)bekezdés a) pontja a vagyonelkobzás teljes tilalmát jelenti. Esetében - a 77/B. §
(5)bekezdés b) pontja szerinti tilalommal ellentétben - a vagyonelkobzás elrendelésének egyik módjára sincs törvényi lehetőség. Az adott vagyon tehát vagyonelkobzás tárgya és számítási alapja sem lehet, vagyonelkobzás szempontjából közömbös vagyon. A Btk. 77/B. §
(1)bekezdésének és
(5)bekezdése a) pontjának más a szempontja. Előbbi a bűnös úton szerzett vagyonra vonatkozó állami igény jogcíme, utóbbi pedig arra a vagyonra vonatkozik, ami a polgári jogi igény alapján megítélt kártérítés fedezete, ekként kielégítés biztosítéka. A vagyonelkobzás állami igényének érvényesítését tehát megelőzi a magánfélnek megítélt kártérítés teljesítése, illetve végrehajtása. A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma - indítványban is hivatkozott - BKv
- számú kollégiumi véleményének II.
- pontja szerint "Ha a bűnös úton elért vagyongyarapodás a polgári jogi igény megítélésével kimerül, akkor nincs helye vagyonelkobzásnak." (BH
- szám). A kollégiumi vélemény indokolása szerint: · "A vagyonelkobzás alkalmazása, illetve mértéke nem veszélyeztetheti vagy korlátozhatja a sértett vagyoni kárának gyors és lehetőség szerint teljes megtérítését. A Btk. 77/B. §
(5)bekezdésének a) pontjából, valamint a Be. rendelkezéseiből egyértelműen kitűnik, hogy a sértett kárának jóvátételéhez nagyobb érdek fűződik, mint a vagyonelkobzás elrendeléséhez." (II/1/a. pont) · "Ha a bíróság a polgári jogi igénynek helyt ad (Be. 335. §
(1)bek.), a vagyonelkobzás mértékét (összegét) megfelelően csökkenti, illetve mellőzi annak érdekében, hogy az intézkedés · ne vonja el az elkövető olyan vagyonát, amelyből a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezésben megállapított kártérítés kielégíthető." (II/1/c. pont) "Egyáltalán nem alkalmazható az intézkedés, ha a megítélt kártérítés összege eléri vagy meghaladja az egyébként vagyonelkobzás alá vonható nagyságot." (II/1/e) pont) Az irányadó tényállás szerint mindkét terhelt vagyontalan. Ehhez képest az adott vagyon kártérítés fedezeti rendeltetése nyilvánvaló, tehát nincs szó arról, hogy kiesne a Btk. 77/B. §
(5)bekezdés a) pontja szerinti vagyonelkobzási tilalom hatálya alól. Ekként a Legfelsőbb Bíróság - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak helyt adott és a megtámadott határozatot a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta. Az I. rendű és a II. rendű terhelt vonatkozásában mellőzte a vagyonelkobzás intézkedés alkalmazását, egyebekben pedig a megtámadott határozatot - e két terhelt tekintetében - a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. A bűnügyi költség viseléséről pedig a Be. 429. §
(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- január
- Dr. Demeter Ferencné s.k. a tanács elnöke, Dr. Márki Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Varga Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő N-né TH