Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.148/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Rakonczainé dr. Mészáros Gabriella ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Ugrin Orsolya ügyvéd által képviselt alperes ellen bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- január
- napján kelt 28.G.41.493/2010/
- számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.500,(Tizenkettőezer-ötszáz) Ft másodfokú költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesi társaság kilenc taggal alakult, tagjai azonos mértékű, 1.000.000,- Ft névértékű üzletrésszel rendelkeztek. A társasági szerződés 6.
- pontjában rögzítették, hogy az ügyvezetés az üzletrész átruházására vonatkozó bejelentéstől számított legfeljebb
- napra taggyűlést köteles összehívni, melyen napirendként az üzletrész feletti döntést kell meghatározni. A taggyűlés dönt arról, hogy elsődlegesen a tagok vásárolják meg az üzletrészt oly módon, hogy a tagok között egyenlő arányban az üzletrész felosztásra kerül, vagy amennyiben ezt a lehetőséget a társaság elveti, a társaság vásárolja meg azt saját üzletrésznek. A döntés meghozatalához a taggyűlés 100 %os határozata szükséges. A tagok száma
- január 28-án kettővel bővült, ezáltal a társaság törzstőkéje 11.000.000,- Ft-ra nőtt.
- szeptember 1-jén egy további tag lépett be, szintén 1.000.000,- Ft névértékű üzletrésszel növelve a törzstőkét, amely így 12.000.000,Ft-ra emelkedett. A felperes
- április
- napján bejelentette az alperesnek, hogy az üzletrészét értékesíteni kívánja. Az ügyvezető
- május
- napjára taggyűlést hívott össze, amelyen a V. Kft. tag kivételével valamennyi tag megjelent. A jelenlévő tagok az eredeti taggyűlés időpontját követő két órával a megismételt taggyűlést tartották meg, amely a jelenlévők számától függetlenül határozatképes volt. Ezen a taggyűlésen egyhangú szavazással született az 1/
- (05.11.) taggyűlési határozat, amely szerint a felperes 1.000.000,- Ft névértékű üzletrésze felosztásra kerül 9 db 90.000,- Ft névértékű és 1 db 100.000,- Ft névértékű üzletrészre. A részüzletrészek átruházásra kerülnek oly módon, hogy a P. Kft. 100.000,- Ft névértékű, míg a társaság többi tagja egy-egy 90.000,- Ft névértékű üzletrészt vásárol meg névértéken. A megvásárolt részüzletrészekkel a tagok üzletrésze megnő. A vételárat a vevők az eladó által megjelölt bankszámlára 15 napon belül banki átutalás útján kötelesek egy összegben megfizetni. A vevők kijelentették, hogy mint a társaság tagjai a társasági szerződés rendelkezéseit ismerik, azt magukra nézve a továbbiakban is kötelezőnek tekintik. A társaságból kilépő tag tagsági jogai a mai napon megszűnnek, a vevők a megvásárolt részüzletrésszel kapcsolatos társasági jogokat a mai naptól gyakorolják. A társaságból kilépő taggal történő elszámolás a társasági szerződés, illetve a tagok között fennálló szerződések szerint történik. Végül rögzítette a határozat, hogy az üzletrész átruházás tekintetében a tagok külön üzletrész átruházási szerződést nem kötnek, jelen határozatot a társasági szerződés szerint magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A folytatódó taggyűlésen a felperes már nem vett részt. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítője írták alá, és jogi képviselő ellenjegyezte. A cégbíróság a
- május
- napján benyújtott változásbejegyzési kérelem alapján a tagváltozást - hiánypótlási eljárást követően - a
- július
- napján kelt Cg.01-09-902905/
- számú végzésével
- május 11-i hatállyal a cégjegyzékbe bejegyezte. A közzétételre
- július
- napján került sor. A felperes a Fővárosi Bírósághoz
- augusztus
- napján benyújtott keresetében a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. A keresetét arra alapította, hogy a
- évi IV. törvény (Gt.)
- §
(2)bekezdése értelmében az üzletrész átruházására kötött szerződést írásba kell foglalni, és mivel a taggyűlést követően erre nem került sor, az üzletrészek tulajdonjoga nem szállt át a társaság többi tagjára. Álláspontja szerint a taggyűlési jegyzőkönyvből a cégbírságnak észlelnie kellett volna azt, hogy az üzletrész átruházásáról külön írásbeli szerződés nem készül, így a jegyzőkönyv, illetve a taggyűlési határozat nem volt alkalmas a tagváltozás bejegyzésére. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a taggyűlési határozat számítási hibát tartalmaz, mivel csak tíz részre osztotta fel az üzletrészt, ami által a felperesnek még 90.000,Ft névértékű üzletrésze maradt, és ez ellentétes a Gt. 114. §
(4)bekezdésével, amely az üzletrész minimum összegét 100.000,- Ft-ban határozza meg. Végül előadta, hogy két tag kivételével a vételárat a társaság tagjai nem fizették meg. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a változásbejegyzési kérelemhez valamennyi, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletében felsorolt okiratot benyújtották. Az üzletrész adásvételi szerződések benyújtása nem kötelező. A taggyűlési határozat tartalmára és a Ptk. 218. §
(1)bekezdésére figyelemmel az üzletrész átruházás attól függetlenül létrejött, hogy nem született külön üzletrész átruházási szerződés megnevezésű okirat, mivel a jelenléti ív és a taggyűlési jegyzőkönyv tartalma együttesen alkalmasak a kívánt joghatás kiváltására. A felperes nem kérte a taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálatát, továbbá az általa hivatkozott számítási hiba csupán elírás, amely javítható. Az elsőfokú bíróság a
- január
- napján kelt 28.G.41.493/2010/
- számú ítéletében a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000,- Ft + áfa, összesen 50.000,- Ft perköltséget. Határozata indokolásában megállapította, hogy a
- május 11-i taggyűlési jegyzőkönyv a Gt. vonatkozó előírásainak megfelel, hitelesen igazolja a taggyűlésen történt eseményeket. Az 1/
- (05.11.) számú határozat tartalmazza a tagok döntését a felperes üzletrészének felosztásáról, az átruházás módjáról, a vételárról, a vételár megfizetésének módjáról és idejéről, és az sem kétséges, hogy az eladói oldalon a felperes, a vevői oldalon a társaság tagjai állnak. A Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint, ha jogszabály vagy megállapodás írásbeli alakot rendel, legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. Rámutatott arra, hogy a Gt. 127. §
(2)bekezdése az üzletrész átruházását írásbeli szerződéshez köti, de nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy ilyen tartalmú írásbeli megállapodás taggyűlési jegyzőkönyvbe foglaltan jöjjön létre. Az üzletrész adásvételi szerződés sajátosságaira és a társasági szerződés 6.
- pontjában foglaltakra figyelemmel a felperes üzletrészéről a taggyűlésnek kellett döntenie. A döntés értelmében az üzletrész felosztását követően a tagok vásárolták meg a felosztott üzletrészt oly módon, hogy egy tag 100.000,- Ft névértékű, a többi tag 90.000,- Ft névértékű üzletrészhez jutott. A Ptk.
- §
(1)bekezdésében írt lényeges tartalmai elemek a taggyűlési jegyzőkönyvben fellelhetők, az üzletrész adásvételi szerződésre előírt írásbeliség követelménye ily módon teljesült. A jegyzőkönyv a szerződést kötő felek személyét, a vétel tárgyát, a vételárat, a vételár megfizetésének idejét és módját tartalmazza, a vevő és az eladók adatai a társasági iratok alapján egyértelműen megállapíthatók. A cégbíróság hatásköre nem terjed ki az üzletrész adásvétel tárgyában létrejött megállapodás teljeskörűségének, illetve érvénytelenségének vizsgálatára. Az üzletrész adásvételi szerződés becsatolása nem kötelező. A Ctv.-ben előírt mellékletek, köztük a társasági szerződés és a tagjegyzék alapján a felperes cégjegyzékből való törlésének semmilyen jogszabályi akadálya nem volt, a taggyűlési határozatban észlelt számítási hiba pedig bármikor kijavítható. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatásával a keresetnek helyt adó döntés hozatalát és az alperes első- és másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. Érdemben arra hivatkozott, hogy az adásvételi szerződés magánokirat, amelyet nem hozhat létre a felek egybehangzó nyilatkozata helyett a taggyűlés határozata, a vételárról és annak kifizetési határidejéről való döntés sem tartozik a taggyűlés hatáskörébe, arról a feleknek kellett volna megállapodniuk az üzletrész adásvételi szerződésben. A taggyűlési jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és egy jelenlévő tag képviselője írta alá hitelesítőként. A jelenléti ív tagok részéről történő aláírásának ebből a szempontból nincs jelentősége, mivel azt a tagok még a taggyűlés megkezdését megelőzően írják alá, annak célja a taggyűlésen való részvétel igazolása, nem pedig a taggyűlésen utóbb hozott határozatok aláírása, jóváhagyása. A Gt. 127. §
(2)bekezdése formakényszert rögzít, amelynek a taggyűlési jegyzőkönyv nem felel meg. Azzal kapcsolatosan, hogy az elsőfokú bíróság az üzletrész 9 db 90.000,- Ft és 1 db 100.000,- Ft névértékű üzletrészre történő felosztását elírásnak tekintette, előadta, hogy amennyiben az elírás is, annak kijavítása a hiánypótlási eljárás során nem történt meg. Egyebekben fenntartotta az elsőfokú eljárásban részletesen kifejtett jogi álláspontját annak hangsúlyozásával, hogy bár az üzletrész adásvételi szerződést nem kellett csatolni a változásbejegyzés iránti kérelemhez, azonban a cégbíróságnak a taggyűlési jegyzőkönyv tartalmából észlelnie kellett volna a taggyűlési határozat hibáját, illetve azt, hogy nem készül adásvételi szerződés, mivel erre a taggyűlési jegyzőkönyv egyértelműen utalt. Végül előadta, hogy jelen jogvita alapját ténylegesen a peres felek közötti elszámolási vita képezi, az, hogy az alperes ígérete ellenére nem számolt el a felperessel annak ellenére, hogy maga a taggyűlési határozat is utal a felperes egyéb igényeire. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és érdemben helytálló jogi következtetéssel utasította el a keresetet. A Ctv. 65. §-ában szabályozott, a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per a
(3)bekezdés rendelkezései értelmében ún. kontrollper, ahol a kereset tartalmát és a peres bíróság vizsgálódási kereteit lényegében a cégeljárás keretei, korlátai határozzák meg. Jelen perben a bíróság a cégbíróság eljárását vizsgálja felül, azt, hogy az adott eljárásban az irányadó jogszabályok és a kérelem alapjául szolgáló okiratok alapján jogsértő-e a változásbejegyző végzés. A felperes keresete alapján azt kellett tehát a bíróságnak vizsgálnia, hogy a cégbíróságnak a kérelem mellékletét képező taggyűlési jegyzőkönyv, illetve az abban foglalt határozat azon tartalma alapján, hogy az üzletrész átruházás tekintetében a tagok külön szerződést nem kötnek, el kellett volna-e utasítania a tagváltozás bejegyzésére irányuló kérelmet. A felperes az alakiság megsértésére hivatkozott és arra, hogy azt a cégbíróságnak hivatalból észlelnie kellett volna. A Ptk. 217. §
(1)bekezdése szerint a jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés − ha jogszabály másként nem rendelkezik − semmis. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet arra vonatkozó megállapításával értett alapvetően egyet, hogy a cégbíróság hatásköre nem terjed ki az üzletrész átruházás tárgyában létrejött szerződés érvénytelenségének vizsgálatára. A Ctv. 46. §
(1)bekezdése értelmében a cégbíróság megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az I-II. számú mellékletben felsorolt kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Csak e körben rendelhet el hiánypótlást a 46. §
(3)bekezdése alapján és alapíthatja az elutasító végzését a hiánypótlás nem megfelelő teljesítésére. Az üzletrész átruházási szerződés csatolása a
- szeptember
- napjától hatályos Ctv.
- számú melléklet II.
- pontja alapján nem kötelező melléklete a tagváltozást tartalmazó változásbejegyzési kérelemnek, az gyakorlatilag nem is csatolható, mivel a kérelemhez kizárólag a Ctv. 1., illetve
- számú mellékleteiben taxatíve felsorolt okiratok mellékelhetők. A fenti rendelkezésekből következik, hogy olyan okirat vizsgálatára nem terjedhet ki a cégbíróság hatásköre, amely nem képezi a kérelem mellékletét. Helyesen járt el ezért a cégbíróság akkor, amikor e körben nem adott ki hiánypótlásra szóló felhívást, hanem a taggyűlési jegyzőkönyv vonatkozó részét figyelmen kívül hagyta. A fellebbezésben írtakkal annyiban értett egyet a másodfokú bíróság, hogy álláspontja szerint sem tekinthető a rendelkezésre álló taggyűlési jegyzőkönyv a Gt.
- §
(2)bekezdésében előírt írásbeli szerződésnek, ezért az elsőfokú ítélet erre vonatkozó megállapítását mellőzi. Az érdemi döntésre azonban ennek nincs kihatása, mivel ennek vizsgálata a fentebb kifejtettek értelmében nem képezheti jelen per tárgyát. A fellebbezés másik hivatkozása kapcsán, amely szerint a hiánypótlási eljárás során a taggyűlési határozatban ejtett számítási hiba kijavítására nem került sor, rámutat a másodfokú bíróság, hogy a fent hivatkozott Ctv. 46. §
(1)bekezdése alapján a számítási hiba jogszabálysértésnek nem tekinthető, és annak érdemi korrekciója megvalósult a változásbejegyzési kérelemhez benyújtott tagjegyzékkel és egységes szerkezetű társasági szerződéssel, amelyek már helyesen tartalmazzák a felosztott üzletrészeket, továbbá a hiánypótlási eljárás keretében benyújtott V. Kft. nyilatkozatával, így a felperes tulajdonában nem maradhatott a törvényi minimumot el nem érő mértékű üzletrész. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - részben kiegészített, illetve módosított indokolással helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a másodfokú bíróság a felperest az alperes ügyvédi munkadíjból álló másodfokú költségének megfizetésére. Annak mértékét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)és
(6)bekezdései alapján mérlegeléssel állapította meg azzal, hogy az ügyvédi munkadíj az általános forgalmi adót tartalmazza. Budapest,
- év június hó
- napján Dr. Mika Ágnes sk. a tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő . Kurucz Zsuzsánna sk. bíró