Bfv.815/2010/4 – Kúria

(1)bekezdés) vádja alól felmentette, kötelezte magánvádló.1-et és magánvádló.2-öt a terheltek védője részére ügyvédi munkadíj megfizetésére. A Baranya Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a

1. december
2. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 2.Bf.224/2009/
3. számú ítéletével a városi bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy az ügyvédi munkadíj megfizetésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A büntetőeljárás a Pécsi Városi Bíróságon magánvádlók feljelentése alapján indult. A feljelentésben írtak szerint a terheltek a csatolt "bizonyító erejű magánokiratba foglalt állításokat" tették, melyekkel "megvalósították a rágalmazás, hamis vád, hamis tanúzás törvényi tényállásait". A feljelentés mellékleteként csatolt, és feljelentők által sérelmezett beadványban a terheltek alperesként a Pécsi városi Bíróságon 14.P.21.749/
4. szám alatt folyó polgári peres eljárásban a feljelentés tanúsága szerint "hamisan" és "hamisan túlzó" kijelentéseket tettek. A beadvány szerint a II. rendű terhelt a lakcíme szerinti társasház lakóközössége előtt azt a kijelentést tette, hogy "ha őt agyonverve találják, tudják, hogy hol keressék a tettest". Ennek során azt állította a magánvádló.1ről lakótársai előtt, hogy őt életveszélyesen megfenyegette, illetőleg leköpte. A feljelentésként beadott irat ezen túlmenően azt is sérelmezte a terheltek fenti beadványában, hogy az irat azt tartalmazza, miszerint ők, azaz a magánvádlók épületük bekamerázását szomszédai megfigyelésére szereltették fel. Ezen túlmenően az irat sérelmezi a terheltek különböző, a polgári perben tett tényállításait, ezek között azt is például, hogy állításuk szerint a bíró nem tudott arról, hogy a tárgyaláson nem fognak a magánvádlók megjelenni, és emiatt kellett várniuk. A Pécsi Városi Bíróság ítéletében tényként állapította meg, hogy a Pécsi Városi Bíróság előtt 14.P.21.749/
5. számon polgári peres eljárás volt folyamatban magánvádló felperesek, illetőleg terhelti alperesek között közigazgatási határozat felülvizsgálata tárgyában. A polgári per tárgya a Város Közgyűlésének Címzetes Főjegyzője által 11-2809/2007/
6. számon, az ingatlan tulajdonosainak birtokvédelmi kérelme tárgyában hozott határozatának sérelmezése. A kereseti kérelmükben felperesek kérték a bíróságot, hogy a fenti határozatot helyezze hatályon kívül, az alperesek birtokvédelmi kérelmét utasítsa el, az előzetesen végrehajthatónak minősített határozat végrehajtását függessze fel, és az alpereseket perköltségben egyetemlegesen marasztalja. Fenti polgári perben az első fokon eljárt bíróság 14.P.21.749/2007/
7. számú végzésében a pert megszüntette, mely végzés a Baranya Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 1.Pf.20.138/2008/
8. számú,
9. év február hó
10. napján meghozott végzése nyomán jogerőre emelkedett, miután a megyei bíróság a városi bíróság végzését helybenhagyta. A per megszüntetésének oka az volt, hogy szabályszerű idézés ellenére a felperesek a
11. október
12. napjára kitűzött első tárgyalást elmulasztották, az alperesek pedig a fenti mulasztás következményeképpen szüntesse meg. kérték a városi bíróságot, hogy a pert A fenti perben érkezett, a terhelti alperesek beadványa a Pécsi Városi Bírósághoz, ezen, a feljelentéshez mellékelt beadványban tett kijelentéseket sérelmezték a magánvádlók. A sérelmezett tartamú beadvány a következőket tartalmazza: "Alulírott (terhelti) alperesek a fenti ügyiratszám figyelemmel az alábbi észrevételeket tesszük: végzésére 1./ A magánvádlók telke volt T.F.-é is, de ők azt eladták és építettek lakóházat a megmaradt telkükre. A mi sorházunk 10 évvel korábbi évben épült. 2./ A kitűzött tárgyaláson amagánvádlók nem jelentek meg, pedig itthon tartózkodtak, csak a postástól a leveleket nem hajlandóak átvenni. Ezt a kézbesítőtől meg lehet kérdezni. A bíró úr legalább fél órát várt rájuk a tárgyaláson, erre mindketten tanúk vagyunk. 3./ Azt, hogy életveszélyesen megfenyegetett magánvádló.1, és le is köpött engem (II. rendű terheltet), ezt bizonyítja az is, hogy a lakógyűlést összehívtam aznap este, amikor munkából hazajöttem, s közöltem a szomszédokkal, hogyha agyonverve találnak, hol keressék a tettest. 4./ Az ablakom leköpéséről felvett filmet leadtam a bíróságon. 5./ Hogyha hangfelvételt készített magánvádló.1, ki a szinkron? Ugyanis azóta nem merek az észak-nyugati oldalon közlekedni egyáltalán... 10./ Zaklatásunkra köztes kerítéskaput létesített (mármint magánvádló), melyen átjár (mellékelt fotó), bekiabál az ablakon, amikor étkezünk, befényképez. Be vagyunk kamerázva és állandó megfigyelés alatt állunk, mint a bűnözők (mellékelt fotó)... 15.) Annyira rettegünk, hogy az észak-nyugati oldalt nem is merjük használni. Végezetül ismételten szeretnénk hangsúlyozni, hogy a magánvádlók, mint felperesek az elsőfokú tárgyaláson nem jelentek meg, pedig a bíró úr fél órát várt rájuk, továbbra is az a véleményünk, hogy a magánvádlók által tervezett 2,5 m magas kő, illetőleg palából, deszkából létesített zárt kerítés tőlünk minden fényt elvesz, mivel azzal még egy kb. 2 m magas támfalat kívánnak megmagasítani, ezért a sorházunk észak-nyugati oldalán kb. 4,5 m zárt fal keletkezne. Ez a mi sorházunk észak-nyugati megvilágítását teljesen elveszi. Fentiekre figyelemmel kérjük, hogy a megyei bíróság a Pécsi Városi Bíróság fellebbezéssel támadott végzését hatályban tartsa fenn.". A beadványt a terheltek írták alá, mint alperesek. A fenti alperesi beadvány a feljelentésben írtak tanúsága szerint 2,5 hónappal később került a magánvádlók birtokába, erre figyelemmel a velük szemben általuk rágalmazásnak vett kijelentésekről ezen a napon szereztek tudomást. A magánvádlók a bírósághoz érkezett beadványukban terjesztették elő magánindítványukat a sérelmezett kijelentésekre figyelemmel. A Baranya Megyei Bíróság másodfokú ítéletében a városi bíróság ítéletében rögzített tényállást mindenben megalapozottnak találta és az elsőfokú ítéletet az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett bírálta felül. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen magánvádló.1 terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. A magánvádló.1 indítványát a Be.
13. §

(1)bekezdés a) pontjára alapította és arra hivatkozott, hogy a terheltek felmentésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. Sérelmezte emellett és jogorvoslatot igényelt a Baranya Megyei Bíróság ügyében benyújtott elfogultsági kifogása kapcsán a Pécsi Ítélőtábla által hozott döntés tekintetében. A terheltek védője a felülvizsgálati indítványra tett írásbeli észrevételében a felülvizsgálati indítványt az elfogultsági kifogással kapcsolatos részében a törvényben kizártnak tartotta, és elutasítását indítványozta, érdemben a megtámadott bírósági határozatokat mindenben törvényesnek tartotta, és hatályukban fenntartásukat indítványozta. A Legfelsőbb Bíróság nyilvános ülésén a magánvádló.1 a felülvizsgálati indítványában foglaltakat változatlan formában fenntartotta, miként a terheltek védője is a felülvizsgálati indítványra tett írásbeli észrevételeivel egyező tartalommal szólalt fel és a támadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. A magánvádló.1 felülvizsgálati indítványa nem alapos. A magánvádló.1 felülvizsgálati hivatkozásai közül az eljárt bíróságok elfogultságával kapcsolatos utalás az eljárási szabálysértések körében, és ekként a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában meghatározottak tükrében vizsgálandó. Az itt írtak, illetve az itt felhívott Be. 373. §

(1)bekezdés II/b) pont értelmében felülvizsgálati ok, ha a támadott ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. Az érintett ítéletek vonatkozásában ez nem állapítható meg, törvényi kizárási okot ugyanis a magánvádló nem jelölt meg, elfogultságra alapított kifogását pedig - miként arra maga a magánvádló is utalt - a Pécsi Ítélőtábla már elbírálta és e körben végleges, a felülvizsgálati eljárásban felül nem bírálható döntést hozott. A magánvádló.1 ezen túlmenően anyagi jogi szabálysértésre is hivatkozott. Álláspontja szerint az általa felróttak és a bíróság által lényegében meg is állapítottak kimerítik a rágalmazás törvényi tényállásában foglaltakat. A Legfelsőbb Bíróság a magánvádló e kifogásával kapcsolatban megállapította, hogy az eljárt bíróságok törvényes álláspontot foglaltak el akkor is, amikor a rágalmazás bűncselekménye megállapítására az irányadó tényállás alapján nem láttak alapot. A Legfelsőbb Bíróság is utal arra és megerősíti, hogy a bírói gyakorlat huzamos ideje töretlenül egységes abban a kérdésben, hogy - jogellenesség hiányában - nem kerülhet sor a rágalmazás bűncselekményének megállapítására olyan, az egyébként becsület csorbítására alkalmas tényállítások miatt, amelyek polgári bíróság előtt, polgári perben hangzottak el, és amelyek a polgári perrel összefüggőek, az alapjául szolgáló ügyhöz szorosan kapcsolódóak. Mivel a kifejtettekből következően a Legfelsőbb Bíróság magánvádló.1 felülvizsgálati indítványát az általa megjelölt egyik okból sem találta alaposnak, a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be. 426. §-a alapján mindkét terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontja zárja ki. A Be. 418. §

(3)bekezdése alapján minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt. A Be. 421. §-ának

(3)bekezdése rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság mellőzheti. Budapest, 2011. január 20. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Csere Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné