Gfv.X.30.019/2011/7.szám A Legfelsőbb Bíróság a Szécsi Ügyvédi Iroda ... által képviselt ... felperesnek a dr.Varga István ügyvéd ... által képviselt .... alperes ellen fegyelmi határozat felülvizsgálata iránt a Békés Megyei Bíróság előtt 5.P.20.004/
- számon indult és a Szegedi Ítélőtábla
- október 18-án kelt Pf.III.20.372/2010/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság Ítélőtábla Pf.III.20.372/2010/
- számú ítéletét fenntartja. a Szegedi hatályában Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 12.500 (Tizenkettőezer-ötszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s: A felperes az alperes vadásztársaság tagja. H. F. és H. A. vadásztársainak panaszára indult fegyelmi eljárás során, a fegyelmi bizottság határozatával, a felperes egyéni vadászati jogát egy év időtartamra a vadásztársaság területén felfüggesztette. A határozat indokolása szerint, a felperes
- október 24-én, vadászata közben balesetveszélyes helyzetet idézett elő. Gépkocsijával a saját vadászati körzetét elhagyta, a szomszédos körzetben vadászók vadászatát megzavarta. A határozatot, a felperes jogorvoslati kérelmét megvizsgálva, a
- január 5-én tartott közgyűlés jóváhagyta. A felperes az általa elkövetett fegyelmi vétséget elismerte, azonban sérelmezte az alkalmazott fegyelmi büntetést. Nehezményezte azt is, hogy míg vele szemben balesetveszély okozása miatt is fegyelmi eljárás indult, addig - hallomása szerint - a
- december 7-én, H. F. által okozott baleset kivizsgálására nem került sor. A
- január 5-i, a fegyelmi büntetését jóváhagyó közgyűlési határozat meghozatalát követően ezért az említett baleset kivizsgálása érdekében az alperes részére írásbeli bejelentést tett. A bejelentése folytán az alperesi vadásztársaságnál indult, illetve az általa kezdeményezett rendőrségi eljárás során meghallgatott tanúk egymással ellentétes vallomásai alapján, a szembesítések eredménytelensége miatt nem volt megállapítható, hogy
- december 7-én H. F. valóban okozott-e vadászbalesetet, H. A. vadásztársát valóban arcon lőtte. Az alperes vadásztársaság elnöke
- február 2-án fegyelmi eljárást kezdeményezett a felperessel szemben. Az ennek során eljárt fegyelmi bizottság javaslata alapján, a
- április 25-én tartott közgyűlésen határozat született a felperesnek a vadásztársaságból történő kizárásáról. Az indokolás szerint: a felperes azzal, hogy alaptalanul vadászbaleset okozásával vádolta meg társait, az alperes fegyelmi szabályzatának
- §
(1)bekezdés e) pontjába ütköző fegyelmi vétséget követett el, azaz a vadásztársaság békéjét, harmonikus működését intrikus magatartásával veszélyeztette. A határozat utalt arra is, hogy az alperes a bejelentésével a korábbi fegyelmi ügyének kedvezőbb elbírálását kívánta elérni, továbbá, hogy a magatartása a fegyelmi szabályzat 3. §
(1)bekezdés g) pontjában írt fegyelmi vétséget is megvalósította. Ez utóbb említett szabállyal ellentétesen, ugyanis a személyi sérüléssel járó vadászati balesetet a vadásztársaság vezető szerveinek vagy az illetékes szakhatóságnak nem jelentette be. A felperes a kizárásáról szóló közgyűlési határozat megsemmisítése végett keresetet nyújtott be. A fegyelmi eljárás rendjének szabályozatlansága miatt, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Etv.) 6. §
(1)bekezdésébe ütközőnek tartotta a támadott határozatot. Hivatkozott a döntés igazságtalanságára, méltánytalanságára is. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a támadott határozat az abban megállapított tényállásra alapítva, nem törvénysértő. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott. Az alperes
- április 25-én kelt, a felperes kizárásáról rendelkező közgyűlési határozatát megsemmisítette. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Határozatának indokolásában kifejtette: az Etv.
- §
(1)bekezdése értelmében a társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. A bíróságnak a társadalmi szervezet határozatának felülvizsgálatakor a társadalmi szervezet autonómiájára, önkormányzó jellegére és arra kell figyelemmel lennie, hogy a tagok maguk határozzák meg a működés rendjét. Ők döntenek arról, hogy mely mulasztást minősítenek fegyelmi vétségnek, annak megvalósulása esetén indítanak-e fegyelmi eljárást, és milyen szankciót alkalmaznak. A másodfokú bíróság szerint, az Etv. 10. §
(1)bekezdése alapján indított perben csak akkor semmisíthető meg a támadott határozat, ha az törvénysértő, vagy a szervezet belső szabályzataiba ütközik. A keresettel támadott határozat felülvizsgálata során ezért csak olyan magatartásokat értékelhetett amelyek a fegyelmi eljárás tárgyát képezték. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a felperesnek, az alperes fegyelmi szabályzata 3. §
(1)bekezdés g) pontja alapján, kötelessége volt bejelentést tennie a tudomására jutott vadászbalesetről. Megállapította továbbá, hogy e bejelentésre a felperes megelőző fegyelmi büntetését jóváhagyó közgyűlési határozat kihirdetése után került sor. Nem tartotta emiatt bizonyítottnak, hogy a felperes e bejelentéssel a fegyelmi büntetésének enyhítését kívánta elérni. A másodfokú bíróság a fegyelmi szabályzat 3. §
(1)bekezdés g) pontja alapján, a tagot terhelő bejelentési kötelezettségre tekintettel úgy ítélte, hogy a felperes e cselekedetével nem tanusított intrikus, az alperes működési rendjének megzavarását előidéző magatartást. Miután az alperes a közgyűlésen nem a valóságnak megfelelő tényállást állapította meg, helytelenül következetett a felperes terhére megállapítható fegyelmi vétség elkövetésére. A fegyelmi határozat ezért törvénysértő. Az ítélőtábla egyetértett abban is az elsőfokú bírósággal, hogy a jelen perben nem arról kellett állást foglalni, hogy történt-e vadászbaleset. Azt kellett vizsgálni, hogy a felperesnek volt-e oka, hogy bejelentést tegyen, intrikus magatartással veszélyeztette-e a vadásztársaság békéjét. Rámutatott, emiatt eljárási jogszabálysértést az elsőfokú bíróság nem valósított meg, amikor a vadászbaleset bekövetkeztével kapcsolatos további bizonyítási indítványnak, az alperes kérése ellenére, nem adott helyt. Utalt arra is a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú ítélet tartalmazta a bizonyítási indítvány mellőzésének indokát is. Álláspontja szerint, az elsőfokú bíróság egyébként a fegyelmi bizottság előtt és a büntetőeljárásban előadottakat megerősítő tanúk peres eljárásban történt meghallgatásával a jogvita eldöntéséhez szükséges bizonyítást lefolytatta. Ennek alapján megállapítható volt, hogy a felperes az eljárás során meghallgatott tanuktól hallott a
- december 7-i vadászbalesetről. A másodfokú bíróság szerint tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a vadászbalesetről való hallomást követően meg nem tett, haladéktalan bejelentést a felperesnek felrótta. Rámutatott: az alperes fegyelmi szabályzata nem tartalmaz időpontot a bejelentésre vonatkozóan, így a késedelmet a fegyelmi ügyben eljárt szervek sem vizsgálták, és a határozat indokolása sem tartalmaz erre utalást. A másodfokú bíróság tévesnek tartotta azt az alperesi fellebbezési érvelést is, amely a felperes tagsági jogviszonya megszűntetésének alapjaként a vadászbaleset késedelmes bejelentése mellett, a korábban terhére rótt fegyelmi vétségekre is hivatkozott. A másodfokú bíróság szerint nem tartozott hatáskörébe a fegyelmi büntetés súlyosságának értékelése. Az Etv.
- §-a alapján indult perben ugyanis törvénysértés esetén, kizárólag a támadott határozat megsemmisítéséről rendelkező ítélet hozható. Arra nincs jogi lehetőség, hogy a bíróság a fegyelmi vétség elkövetését megállapítsa, és az aránytalanul súlyos fegyelmi büntetést mérsékelje. Hangsúlyozta: a felperes a fegyelmi eljárás során terhére rótt magatartásával fegyelmi vétséget nem követett el, és a fegyelmi büntetésről szóló határozatot ezért meg kellett semmisíteni. Az alperes a jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen kérte annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság, vagy a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett, az elsőfokú ítélet megváltoztatásával, a kereset elutasítását indítványozta. Előadta, hogy a jogerős határozat a Pp. 206 §
(1)bekezdését sérti, mert az eljárt bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül mérlegelte. Tévesen állapította meg, hogy a felperes az alperes fegyelmi szabályzata
- §-ának rendelkezéseit nem sértette meg. Az alperes sérelmezte azt is, hogy az eljárt bíróságok a szükséges bizonyítási eljárást sem folytatták le. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban fenntartását indítványozta. Vitatta az alperes által megjelölt jogszabálysértéseket. Hangsúlyozta, a peres eljárás során szükségtelen volt annak kiderítése, hogy történt-e valójában
- december 7-én vadászbaleset. Utalt rá, hogy az ügyben eljárt széleskörű bizonyítást lefolytató nyomozó hatóságnak sem volt módja e kérdés tekintetében állást foglalni. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a támadott határozat nem jogszabálysértő. A jogvita eldöntéséhez szükséges tényállást az eljárt bíróságok feltárták. A rendelkezésre álló bizonyítékokat, a Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelően, okszerűen mérlegelték. A peres iratok között fellelhető, a Gy. Városi Ügyészség B.1157/2009-
- számú határozata illetve a S. Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának 04080/260-52/2009/bü. számú, nyomozás megszűntetéséről szóló határozata alapján megállapítható, hogy 16 tanú meghallgatása ellenére, a vallomásaikban tapasztalható ellentmondások, az elrendelt szembesítések eredménytelensége miatt, az azóta eltelt időre, a H. A. keletkezett sérülések begyógyulására tekintettel ma már kétséget kizáróan nincs mód annak megállapítására, hogy a felperes által jelölt napon történt-e vadászbaleset vagy sem. Az említett határozatokból kitűnik, hogy a tanúk közül voltak, akik állították, H. F. meglőtte H. A. A felperes terhére ezért nem róható, hogy hitelt adva a vadásztársai szavának, a fegyelmi szabályzat
- §
(1)bekezdés g) pontjában előírt kötelezettségnek megfelelően, az általa hallott vadászbalesetről az alperes elnökéhez írt levelében bejelentést tett. E magatartása nem minősülhet intrikusnak, a vadásztársaság működési rendje zavarásának. A Legfelsőbb Bíróság nem tartotta okszerűtlennek azt a másodfokú bírósági következtetést sem, hogy nem nyert bizonyítást az sem, hogy a felperes a bejelentésével a vele szemben megelőzően indult fegyelmi eljárás során hozott fegyelmi büntetést kívánta volna enyhíteni. Az általa hallott vadászbalesetről ugyanis tájékoztatást csak e megelőző fegyelmi büntetést jóváhagyó közgyűlési határozat kihirdetése után tett. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett abban is a másodfokú bírósággal, hogy arra vonatkozó előírás hiányában, fegyelmi vétségként a felperes terhére az sem állapítható meg, hogy a vadászbalesettel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének megkésve tett eleget. Ilyen magatartás nem is képezte a fegyelmi eljárás tárgyát. A késedelemre a fegyelmi határozat sem utalt. A Legfelsőbb Bíróság szerint, az Etv. 10. §-a alapján előterjesztett felperesi keresetnek helytadó, a támadott perbeli határozat megsemmisítését tartalmazó, elsőfokú ítélet helybenhagyásáról szóló jogerős ítélet nem jogszabálysértő. A felperes a terhére rótt magatartásával, fegyelmi vétséget nem követett el. Vele szemben fegyelmi büntetésként, a tagsági viszonyának megszűntetésével járó kizárás alkalmazásának nem volt helye. A Legfelsőbb Bíróság, ezért az alperes által megjelölt eljárási szabály megsértése nélkül hozott jogerős ítéletet, a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján, hatályában fenn tartotta. A Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdés értelmében, az alperes köteles a felperes jogi képviseleti munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét megtéríteni. Budapest,
- június
- Dr.Bodor Mária sk. a tanács elnöke, Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk. előadó bíró, Dr.Csőke Andrea sk. bíró