Mfv.II.10.596/2010/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs László ügyvéd által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen kártérítési határozat hatályon kívül helyezése iránt a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 3.M.125/
- szám alatt megindított és másodfokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.20.078/2010/
- számú ítéletével befejezett perében az említett számú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei 3.Mf.20.078/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000,- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az állam javára - felhívásra - 10.000,- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság a 3.M.125/2009/
- számú ítéletével elutasította a felperesnek az alperes kártérítési határozatának hatályon kívül helyezése iránt benyújtott keresetét. Az irányadó tényállás szerint a felperes a perbeli időszakban a ... Rendőrkapitányság ... Alosztályának vezetőjeként századosi rendfokozatban teljesített szolgálatot. A felperes
- június 23-án a ... forgalmi rendszámú gépjárművel K. belterületén 74 km/óra sebességgel közlekedett, ezért a ... Rendőr-főkapitányság az alperest, mint a jármű üzembetartóját
- július 3-ai határozatával harmincezer forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. A határozat tartalmazta, hogy a bírság megfizetése alól az alperes mentesülhet, amennyiben a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül közli a gépjármű tényleges vezetőjének kilétét. Az alperes erre vonatkozó felhívására készített jelentésében az esettel kapcsolatban a felperes csak azt ismerte el, hogy aznap a ... útvonal egy részén ő vezette a gépjárművet, a menetlevél fénymásolatának gyenge minősége miatt azonban irat-betekintési lehetőséget kért, amelyet az alperes
- augusztus 8-án számára biztosított. A felperes - anélkül, hogy a rendelkezésre álló kért okiratokat megtekintette volna -
- augusztus 14-án tett nyilatkozatában elismerte, hogy
- június 23-án 14 óra 5 perckor megsértette a KRESZ szabályait a bírságoló határozatban foglalt tényállás szerint. Miután a ... Megyei Rendőr-főkapitányság elkésettség miatt elutasította az alperesnek a felperes nyilatkozatát tartalmazó, a bírság megfizetése alóli mentesülésre vonatkozó kérelmét, az alperes a közigazgatási bírság átutalását követően a ... számú határozatával harmincezer forint kártérítés megfizetésére kötelezte a felperest. A határozat szerint az alperest a szabálysértési bírság megfizetésével azért érte kár, mert a felperes saját felelősségét illetően rosszhiszeműen járt el, késedelmesen nyilatkozott, abban bízva, hogy az alperes mint üzembentartó fogja megfizetni a bírságot. Az alperes ... számú, a szolgálati panaszt elutasító határozata ellen benyújtott keresetében a felperes a határozat hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a szabálysértésre munkaköri feladatának teljesítésével összefüggésben került sor, az alperes a szolgálati érdek fennállását igazolva ezért mentesülhetett volna a bírság megfizetése alól. Előadta, hogy a megküldött menetlevél másolata alapján nem volt egyértelműen megállapítható, hogy az esemény időpontjában ki vezette a járművet.
- augusztus 8-án szabadságon volt, a szabálysértést később pedig azért ismerte el, mert a következő héten sem tudta megnézni a fényképfelvételt. Az alperes a kereset elutasítására vonatkozó ellenkérelmében fenntartotta a felperes kártérítési felelősségére vonatkozó álláspontját. A munkaügyi bíróság a Hszt.
- §
(1)és
(2)bekezdésére és a
- §-ra utalva nem fogadta el azt a felperesi érvelést, hogy a gépjárművezető személye ne lett volna megállapítható, mivel a szükséges adatok a bírósághoz becsatolt hasonlóan rossz minőségű fénymásolat ellenére is azonosíthatóak voltak. A felperesnek a szabálysértésről értesülve módjában állt volna haladéktalanul nyilatkozni a szolgálati érdek fennállásáról, az alperes azonban éppen a késedelmesen megtett nyilatkozat miatt nem mentesülhetett a pénzbírság megfizetése alól. A
- augusztus 14-én tett elismerő nyilatkozatra tekintettel ezért nem volt jelentősége annak sem, hogy a felperes
- iratbetekintési jogával. augusztus 8-án miért nem tudott élni A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a 3.Mf.20.078/2010/
- számú jogerős ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét azzal az indoklással hagyta helyben, hogy a felperes késedelme és az alperest ért kár bekövetkezése között fennálló okozati összefüggés nem vitatható. Kifejtette, hogy a szabálysértés miatt a közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvény 21/A. §
(1)bekezdése értelmében az általa elkövetett szabálysértés miatt a felperes felelőssége közvetlenül is megállapítható lett volna. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését, valamint azt kérte, hogy keresetének a Legfelsőbb Bíróság adjon helyt. A Hszt. 150. §
(1)bekezdésének sérelmét azért panaszolta, mert az eljárt bíróságok a bizonyítékok téves értékelése útján jutottak arra a következtetésre, hogy vétkesség terhelte az alperest ért kárral kapcsolatban. Álláspontja szerint magatartása megítélése szempontjából közömbös, hogy az alperesnek a bírság megfizetésére vonatkozó határozat nyolc napos határidőt biztosított. Az alperes által hivatkozott késedelem tekintetében még gondatlanság sem terhelte, ezért kárfelelősségére okszerű következtetést levonni nem lehetett. Az alperes felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte. ellenkérelmében a felülvizsgálati A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21. §
(1)bekezdése alapján a gépjármű üzemben tartója akkor mentesül a sebességtúllépés miatt kiszabott szabálysértési bírság alól, ha határidőben igazolja a 21/A. §
(2)bekezdésében felsorolt kimentési okok valamelyikét. Az adott esetben az alperes a bírság megfizetésére vonatkozó kötelezettség alól akkor mentesülhetett volna, ha a gépjárművet ténylegesen vezető személyt a törvény által előírt okirati formában, határidőben megjelöli. Az alperes a menetlevél és a fényképfelvételek megtekintésének lehetőségét a felperes kifejezett kérésére azért biztosította, mivel megelőzőleg tett nyilatkozatában a felperes a szabálysértés elkövetésének tényét nem ismerte el, így az alperes volt kénytelen, mint üzembentartó a bírság megfizetésére. A hivatásos állomány tagja köteles munkatársaival együttműködni, és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy más anyagi károsodását ne idézze elő. (Hszt. 68. §
(1)bekezdés c) pont). Helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy a felperesnek a szabálysértés elkövetésével kapcsolatos nyilatkozatát haladéktalanul meg kellett volna tennie, az irányadó tényállás szerint azonban a felperes a fényképfelvételek megtekintése céljából sem az alperes által felajánlott augusztus 8-ai időpontban, sem az azt követő héten nem jelent meg. A
- augusztus 14-én, az üzembentartó kimentésére nyitva álló határidő lejártát követően megtett teljes elismerő nyilatkozat viszont már nem volt alkalmas arra, hogy azt a bírságot kiszabó ... Megyei Rendőr-főkapitányság az alperes javára figyelembe vehesse. Az alperes kára és a felperes magatartása közötti okozati összefüggés fennállta ezért nem vitatható, a bírság összegét a gépjármű KRESZ szabályt szegő vezetője helyett az alperesnek kellett teljesítenie. A Hszt.
- §
(1)bekezdése értelmében a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A felperes nem hivatkozott olyan szabályra vagy fennálló gyakorlatra, miszerint a szabálysértési bírság megfizetésének mellőzését eredményezné, ha az annak alapját képező eseményre a szolgálat ellátása közben került sor a hivatásos állomány tagja részéről. A felperessel szolgálatot teljesítő G. M. szerint mindketten tisztában voltak azzal is, hogy „K.-n a ... úton szoktak általában sebességet mérni”, éppen emiatt a mellékutakon próbáltak D.-re jutni (3.M.125/2009/
- sorszámú jegyzőkönyv
- oldal
- bekezdés). A perben meghallgatott B. I. őrnagy - a felperes által sem vitatottan megerősítette, hogy a sebességtúllépéssel kapcsolatos közigazgatási bírságot a gépjármű vezetőjének kell megfizetnie, az alperes azt nem vállalja át (3.M.125/2009/
- sorszámú jegyzőkönyv
- oldal 1-
- bekezdések). A felperes vétkessége hiányát arra alapította, hogy a sebesség túllépésére szolgálati érdekből, huzamosabb ideje körözés alatt álló személy elfogására irányuló rendőri intézkedés miatt került sor. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1 /
- (II. 5.) KPMBM együttes rendelet
- §
(2)bekezdésében foglalt megkülönböztető jelzés használata hiányában a szolgálat ellátása önmagában nem adhat alapot arra, hogy a hivatásos állomány tagja helyett a szándékosan elkövethető szabálysértés jogkövetkezményeit a munkáltató viselje, ezért a megkülönböztető jelzés nélküli gépjárművet vezető felperes szándékos kárt okozó magatartása fennállt azzal, hogy a megengedett sebességet túllépte, és helyette az alperes kellett megfizesse a bírságot (Hszt. 150. §
(2)bekezdés,
- §). A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére vonatkozó rendelkezés a Pp. 78. §
(1)bekezdésén alapul, míg a 6/1968.(VI.26.) IM rendelet 13.
(2)bekezdése és 15. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárás illetéke a felperest terheli. Budapest,
- április
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Dr. Földényi Gyuláné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő