Pf.20665/2011/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése szerinti szellemi alkotás jogellenes felhasználásával megvalósított jogsértés megállapítását, abbahagyásra és eltiltásra kötelezést kért a Ptk. 84. §

(1)bekezdése alapján, továbbá 906 200 forint kártérítés és kamata megfizetésében kérte marasztalni az alperest. Másodlagosan a szerzői jogról szóló 1999. és LXXVI. törvény (Szjt.) 94. §

(1)és

(2)bekezdéseire hivatkozva kérte a szerzői jogsértés megállapítását és gazdagodás visszafizetésére kötelezését. Az alperes a kereset elutasítását kérte, vitatva, hogy a kreatív koncepció szellemi alkotás, és állította, hogy nélkülözi az újdonságot és eredetiséget, mivel az ajánlat mindössze az alperesi igényeket tartalmazta egy power point prezentációban megjelenítve. Az elsőfokú bíróság a perbeli szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a felperes által készített koncepció megalapozta ugyan az alperesi honlap arculatát, de a termék végleges formába öntése további jelentős grafikai, valamint számítástechnikai fejlesztést igényelt volna, amelyet nem a felperes hozott létre. Mivel a piacképes végleges terméket, a felhasználók által az interneten elérhető honlapot nem a felperes alakította ki, nincs tehát szó olyan szellemi alkotásról, amely a Ptk. 86. §

(3)bekezdése szerint társadalmilag széles körben felhasználható. A szerzői jogra alapított másodlagos kereseti kérelmet az elsőfokú bíróság azért találta alaptalannak, mert az Szjt. 1. §

(6)bekezdése alapján az ötlet nem tárgya a szerzői jogi védelemnek. A felperesi koncepció azonban az ötlet szintjén maradt, végleges alkotást a felperes nem készített el. Mindezek alapján a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen, elsődlegesen annak megváltoztatását és a keresete szerinti döntést kérve a felperes élt fellebbezéssel. Másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság téves tényállást állapított meg, amiből téves jogi következtetést vont le és hiányosan bírálta el a keresetet. Kifogásolta, hogy indokolásában nem fejtette ki, hogy a tényállást mely tanúvallomások, okiratok és tárgyi bizonyítékok figyelembe vételével állapította meg, melyeket rekesztett ki abból és az ítélet ténybeli tévedéseire is hivatkozott. Továbbra is fenntartotta azt a véleményét, hogy az ajánlatba foglalt kreatív koncepciója a Ptk. 86. §

(1)bekezdése értelmében szellemi alkotás, amelyet a szakvélemény sem kérdőjelezett meg. A szellemi alkotását az alperes engedély nélkül, üzleti haszonszerzés céljából gazdasági tevékenysége során felhasználta, honlap-tervezete és a létrejött honlap összkoncepciója és struktúrája nagymértékű hasonlóságot mutat. Az alkotása egyedi jellege abban állt, hogy a második világháborús tematika és a perszonalizált DM üzenetek alkalmazása együttesen történik, az alperesi tevékenységhez igazítva. Az átadott koncepció kellően kidolgozott volt és a végtermékbe ágyazottan megjelent, annak felhasználása az alperes részéről jogosulatlan volt. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult, lényegében annak helyes indokai alapján. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság döntésével és lényegében indokaival is a másodfokú bíróság egyetértett. A Ptk. 86. §-ának

(1)bekezdése értelmében a szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. A

(2)bekezdés szerint a védelmet - e törvény rendelkezésein kívül - az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokontevékenységekre a szerzői, az iparjogvédelmi, valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg. A

(3)bekezdés alapján a törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. A felderített tényállás alapján az elsőfokú bíróság megfelelően jutott arra a következtetésre, hogy a felperesi társaság által készített ajánlat, amelyet a felperes kreatív koncepciónak nevezett, nagyobb részben az alperes felvetésein, illetve mások által a honlap-szerkesztés és az utazási ajánlatok során már használt megoldásokon alapul, és az ötlet szintjén maradt. Amint azt a szakvélemény is kifejtette a felperesi koncepció nem tartalmaz olyan egyedi ötletet, ami önmagában eszmei értéket képvisel, a termék végleges formába öntése, a piacképes termék létrehozása még további jelentős grafikai és számítástechnikai fejlesztést igényelt volna. Az adott esetben a végleges termék a felhasználók által az interneten elérhető honlap és azt nem a felperes hozta létre. Nincs tehát olyan szellemi alkotás vagy szerzői mű, amely a Ptk. vagy az Szjt. alapján védelem alatt állna, amelynek jogosulatlan felhasználására hivatkozva jogsértés megállapítása és jogkövetkezmények alkalmazása kérhető. Az elsőfokú ítélet helyes indokaihoz a fellebbviteli bíróság hozzáfűzi, hogy a felperes keresetében sorrendiséget állított fel, elsődlegesen a Ptk. 86. §-ára alapította kérelmét és csupán másodlagosan hivatkozott az Szjt-re. A Ptk. 86. §-a azonban csak mögöttes rendelkezés, a szellemi alkotások elsődleges védelmét a speciális jogszabályok határozzák meg, így jelen esetben a szerzői jogról szóló törvény az irányadó. Az Szjt. 1. §-ának 6) bekezdése szerint az ötlet, elgondolás nem lehet tárgya szerzői jogi védelemnek. Ennek az az indoka, hogy a védelem az egyéni-eredeti jellegű formában elkészült műre vonatkozik. Az ötlet azonban - bár szellemi produktum - nem ölt még olyan formát, nem olyan kidolgozott, hogy abban a szerző egyéni-eredeti alkotó tevékenysége felismerhető lenne és ezért védelmet igényelne. Kizárólag az elkészült végleges termék esetén vizsgálható, hogy az ötlet vagy ötletek és a honlap kivitelezése alkotó tevékenység eredménye-e. Ugyanez vonatkozik a Ptk. 86. §-ának

(3)bekezdésére alapított igényre is, amely a más jogszabályok által védett szellemi alkotásokkal kapcsolatban kettős feltételt támaszt. Egyrészt megkívánja, hogy társadalmilag széles körben felhasználható, alkalmazható legyen, másrészt, hogy rendelkezzen az újdonság erejével, tehát ne legyen elterjedt, már közkinccsé vált megoldás. Az adott esetben az alperesi elgondoláson alapuló és igényeihez igazodó, azt kibontó, a kivitelezésre szóló ajánlás, ötlet nem éri el a szellemi alkotás szintjét, a felperes nem hozott létre széles körben felhasználható terméket, mert még ha megállapítható is, hogy megoldásai felfedezhetők a véglegesen elkészült termékben, a honlapot kétségkívül más, nevezetesen az Allison cég készítette el. Ugyanakkor alappal sérelmezte a felperes, hogy a határozat indokolásában elírás történt, mert a témában saját honlapot ő nem készített. Megállapítható, hogy az ítélet

1. oldalának
2. bekezdése tévesen került megfogalmazásra, mert a szakvéleményből kivett érvelés helyesen nem a felperesi honlapról, hanem az általa rendelkezésre bocsátott
3. májusi alperesi honlapról tartalmaz megállapítást. Azonban ennek az ügy érdemi elbírálása szempontjából nincs jelentősége, mert az eljárt bíróság egyértelműen az alperesi honlap és a felperesi ajánlat körében vizsgálódott és jutott arra az okszerű következtetésre, hogy az ajánlat formában megfogalmazott kreatív koncepció nem tekinthető szellemi alkotásnak, az az ötlet szintjén maradt. Kétségtelen az is, hogy az elsőfokú ítélet indokolása nem tartalmazza teljes körben a lefolytatott bizonyítás anyagát, de az szintén nem minősül azt eljárás megismétlését indokoló szabálysértésnek, mivel az elsőfokú bíróság döntően a szakvélemény alapján jutott arra a helyes következtetésre, hogy védendő szellemi alkotás hiányában a felperes keresete alaptalan. Mindezek alapján a másodfokú bíróság sem a döntés megváltoztatására, sem a határozat hatályon kívül helyezésére nem látott okot, ezért a Pp.
4. §-ának

(2)bekezdése alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ennek folytán a Pp. 78. §-ának

(1)bekezdése szerint a felperes köteles megfizetni az alperesnek a másodfokú eljárással felmerült perköltségét, ami a jogi képviseletét ellátó ügyvéd általános forgalmi adóval növelt munkadíját foglalja magában. Ennek megállapításánál a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII. 22.) IM rendelet

1. §-ának alkalmazásával járt el. ,
2. június
3. Dr. Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Pullai Ágnes s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Dr. Békefiné dr. Mózsik Tímea s.k. bíró