Gfv.X.30.017/2011/8.szám A Legfelsőbb Bíróság a
- számú Ügyvédi Iroda ... által képviselt ... felperesnek a dr.Horváth-dr.Jakab Ügyvédi Iroda ... által képviselt ... alperes ellen változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt a Fővárosi Bíróságon 26.G.41.894/
- számon indult, és a Fővárosi Ítélőtábla
- szeptember 21-én kelt 13.Gf.40.228/2010/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.228/2010/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi. Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja, a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg.0109-910879/
- számon hozott végzésének a cégjegyzék 13/
- rovatára - dr.R. G. ügyvezető képviseleti jogának törlésére - vonatkozó bejegyzést hatályon kívül helyezi ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül, leletezés terhe mellett, rójon le 2000 (Kétezer) Ft hiányzó fellebbezési eljárási illetéket, fizessen meg továbbá a felperesnek 10.500 (Tízezerötszáz) Ft elsőfokú részperköltséget. Az elsőfokú, a másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban felmerült további költségeiket a peres felek maguk viselik. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s: Az alperesi korlátolt felelősségű társaságnak tagjai 50-50 %-os mértékű üzletrésszel a felperes és a házastársa.
- szeptemberében mindketten önálló képviseleti joggal rendelkező, a cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetők is voltak. A felperes házastársa
- szeptember 24-ére, 10 órára, az alperes székhelyére rendkívüli taggyűlést hívott össze. A taggyűlésen a felperes nem jelent meg, ezért házastársa
- október 14-ére, szintén az alperes székhelyére, megismételt taggyűlés megtartása végett a felperes részére, a cégjegyzékbe bejegyzett lakcímére, ajánlott postai küldeményként meghívót küldött.
- október 14-én 9 órakor a felperes az alperes székhelyére bejutni nem tudott. Emiatt jogi képviselőjének irodájában 10 órakor, a felperes távollétében került sor a taggyűlés megtartására. Az 1/2008.(X.14.) számú határozattal a felperes elleni kártérítési per megindításáról, a 2/
- (X.14.) számú határozattal a felperesnek október 25-i hatállyal a társaság ügyvezetéséből való visszahívásáról, a 3/
- (X.14.) számú határozattal a ...., 0152/
- hrsz. alatti székhelynek a ..., A. u. 7/B. szám alatti címre történő áthelyezéséről, a 4/
- (X.14.) számú határozattal a
- és a
- évi könyvelési adatoknak a felperes általi átadására vonatkozó kötelezettségről rendelkezett.
- november 6-án az alperes kérelmet nyújtott be a székhely áthelyezése illetve a felperes ügyvezetői tisztségből való visszahívása következtében beállott adatváltozások bejegyzése iránt a Pest Megyei Bírósághoz, mint cégbírósághoz. A cégbíróság a változásbejegyzése iránti kérelmet az újonnan bejelentett székhely szerint illetékes Fővárosi Bírósághoz, mint cégbírósághoz tette át. A felperes az adatváltozás bejegyzése iránti kérelemre indult eljárás során,
- január 16-án, az alperessel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett. Előadta, hogy csak véletlenül, a korábbi cégeljárásra meghatalmazott jogi képviselő részére tévedésből kézbesített, az áttételt elrendelő végzés jogerőre emelkedését megállapító végzés alapján szerzett tudomást a székhelyváltozás bejegyzése iránti eljárás megindulásáról. Állította: az alperes tagjai taggyűlést nem tartottak, a székhely áthelyezéséről határozatot nem hoztak. Kérte ezért az alperes változásbejegyzési kérelmének elutasítását. A felperes utóbb tájékoztatta arról is a cégbíróságot, hogy a
- október 14-én kelt taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt polgári peres eljárást indított. E keresetét a Pest Megyei Bíróság a
- január 26-én kelt 5.G.40.012/2009/
- számú végzésével, idézés kibocsátása nélkül elutasította, a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)
- §
(3)bekezdésében előírt, a keresetlevél benyújtására nyitva álló, a határozat meghozatalától számított 90 napos jogvesztő határidő elmulasztása miatt. A végzést a Fővárosi Ítélőtábla a
- július végzésével helybenhagyta. 9-én kelt 10.Gf.40.300/2009/
- számú A felperes ezt követően módosította a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmét. Az alperes változásbejegyzése iránti kérelmének elutasítását, a
- szeptember 24-én illetve a
- október 14-én tartott taggyűlések szabálytalan összehívására, ez utóbbi megismételt taggyűlés tényleges megtartásának hiányára hivatkozással kérte. Előadta azt is, hogy az új székhelyként megjelölt ingatlan ½-ed hányadának tulajdonosa, és a székhely használathoz nem járult hozzá. A cégbíróság bizonyítási eljárást folytatott le a
- szeptember 24-i eredeti illetve a
- október 14-i, megismételt taggyűlés megtartásának körülményeire nézve. A becsatolt, ajánlott küldemények postára adását igazoló feladóvevényének adatai illetve az adatváltozás bejegyzése iránti kérelemhez mellékelt taggyűlési jegyzőkönyvek alapján, a
- október 16-án kelt Cg.01-09910879/
- számú végzésével elrendelte az alperes székhelyeként feltüntetett ...., 0152/
- hrsz. valamint a felperes önálló képviseletére vonatkozó adatok törlését; bejegyezni rendelte új székhelyként a ......, A. út 7/B. szám alatti címet, továbbá a létesítő okirat kelteként
- október 14-ét, valamint azt, hogy a székhelyáthelyezés miatt az alperes új cégjegyzékszámot kapott, a Fővárosi Bíróságon mint Cégbíróságon. A cégbíróság egyúttal elutasította a felperes törvényességi felügyeleti eljárásban előterjesztett kérelmét. Határozatának indokolásában kifejtette: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szabályai szerint, a hiánypótlási eljárás lefolytatását követően, az alperes által bejelentett adatok bejegyzésének nem volt jogi akadálya. A cégbíróság a felperes törvényességi felügyeleti eljárás során előterjesztett kérelmét, a Gt.
- §
(2)bekezdésében foglaltak alapján alaptalannak tartotta. Rámutatott: az alperes
- szeptemberében az általa ismert felperesi lakcímre megküldte ajánlott küldeményként a taggyűlésekre szóló meghívókat. A felperes e meghívók átvételének hiányát nem tudta igazolni. A felperes a
- november 10-én benyújtott keresetével a cégbíróság megelőzően ismertetett,
- sorszámú végzésének hatályon kívül helyezését, és törvényességi felügyeleti intézkedésként az alperes által hozott jogszabálysértő határozatok megsemmisítését, új taggyűlési határozat meghozatalának elrendelését kérte. Megismételte az általa kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásban előadottakat. Állította: az adatváltozások bejegyzése alapjául megjelölt taggyűlési határozatok jogszabálysértőek, mert a taggyűlés összehívására a Gt.
- §-ában,
- §
(3)bekezdésében,
- §-ában, a társasági szerződés
- pontjában foglaltak megsértésével került sor. A taggyűlésekre nem kapott meghívót, azok megtartásáról nem volt tudomása, a megismételt taggyűlés székhelyen kívüli megtartásához a tagok előzetesen nem járultak hozzá, nem született az ügyvezetői tisztségből történő visszahívásához szükséges ¾-des szótöbbségű határozat. A felperes hivatkozott arra is, hogy a bejelentett új székhelyen az alperes tevékenységet nem fejt ki, és annak használatához a felperesi tulajdonosi hozzájárulás sem áll rendelkezésre. A felperes jogi álláspontja az volt: a cégbíróság a Ctv.
- §
(1)bekezdése a) pontjában foglaltak ellenére - bár a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását megalapozó körülményekről az eljárása során tudomást szerzett, - hivatalból ilyen eljárást nem folytatott le. A felperes szerint a taggyűlések szabályszerű összehívását a feladást igazoló ajánlott feladóvevény mellett, a küldemény átvételét igazoló tértivevény becsatolásával kellett volna igazolnia az alperesnek. Ez utóbbi hiányában, a hiánypótlási kötelezettség teljesítése nem volt megfelelő, a cégbíróságnak a Ctv. 46. §
(6)bekezdése alapján az adatváltozás bejegyzése iránti kérelmet el kellett volna utasítania. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes kizárólag a keresettel támadott cégbírósági végzésnek az őt érintő részére vonatkozó rendelkezését támadhatja, a Ctv.
- §-a alapján. Az általa hivatkozott okok azonban a hatályon kívül helyezés alapjául nem szolgálhatnak. Taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálatára ugyanis kizárólag a Gt. szabályai szerint, az arra irányuló perben kerülhet sor. A cégbíróságnak az adatváltozás bejegyzése iránti kérelemről a Ctv. mellékleteiben előírt, csatolandó okiratok alapján kell döntenie. Eljárása során a taggyűlés összehívása, a taggyűlési meghívó elküldése, az annak feladását igazoló tértivevény és a feladóvevény nem vizsgálható. Az alperes állította azt is, hogy a Ctv.
- §
(2)és
(3)bekezdése alapján a felperes a bejegyezni kért adatokkal kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás megindítására sem volt jogosult. Állította: a taggyűlés összehívására a Gt.
- §-ának megfelelően, a 15 napos időköz betartásával került sor. A felperes terhére kell értékelni, hogy a megváltozott lakcímét nem jelentette be, küldeményeinek átirányítása végett nem intézkedett. Hivatkozott arra is, hogy az ügyvezető a taggyűlést az alperesi székhelyre hívta össze. A megismételt taggyűlésnek a székhelyen történő megtartására a másik tagnak fel nem róható okból nem kerülhetett sor. Az alperes előadta azt is, hogy a cégeljárás során a székhely használatára feljogosító okiratot nem kell benyújtani, s annak csatolását a cégbíróság sem követelheti meg. Az elsőfokú bíróság ítéletével a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg.01-09910879/
- számú végzését hatályon kívül helyezte. Felhívta a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva hivatalból jegyezze be illetve törölje a hatályon kívül helyezett változásbejegyző végzéssel érintett cégjegyzéki adatokat, és tegyen intézkedéseket a törvényes állapot helyreállítása érdekében. Elrendelte az ítélet jogerőre emelkedését követően a per jogerős befejezésének a cégjegyzékbe való bejegyzését, az ítéletnek a Cégközlönyben való közzétételét. Az elsőfokú bíróság a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. Kötelezte az alperest a felperest megillető perköltség megtérítésére. Határozatának indokolásában akként foglalt állást: a Ctv.
- §
(2)bekezdése értelmében a felperest, mint a változásbejegyzési kérelemre indult eljárás folyamatba léte alatt törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztő felet, kérelmének elutasítása illetve az általa támadott adatváltozások bejegyzésének elrendelése miatt, a cégbíróság valamennyi rendelkezésével szemben megilleti a perindítási jog. A peres eljárás során ezért nemcsak azokat a jogszabálysértéseket vizsgálhatta, amelyeket a cégbíróságnak a változásbejegyzés elrendelésekor észlelnie kellett, hanem a törvényességi felügyeleti kérelem elutasításának a támadott cégbírósági végzésben írt indokait is. Az elsőfokú bíróság a benyújtott okiratok alapján arra következtetett, hogy az alperes a megismételt taggyűlését, amelyen a bejegyzés alapjául szolgáló határozatokat hozta, nem szabályszerűen hívta össze. Hangsúlyozta: a Ctv. 74. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében a felperes törvényességi felügyeleti kérelme alapján a cégbíróságnak a bejegyzési eljárás során vizsgálni kellett, hogy a cég betartotta-e a szervezetére és a működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat. Ennek keretében, a Gt. 7. §
(1)és
(2)bekezdésében foglalt szabályokra is figyelemmel, akkor járt volna el helyesen, ha nem csupán a taggyűlési határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet, hanem a taggyűlési meghívót és annak szabályszerű kézbesítését is vizsgálta volna, a szükséges okiratok becsatolására felhívva az alperest. Ennek hiányában a peres bíróság úgy ítélte, hogy a bejelentett adatváltozások bejegyzése elrendelésének nem volt helye. A Ctv. 66. §
(2)és
(3)bekezdése alapján ezért, a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése mellett felhívta a cégbíróságot a cégjegyzék szükséges kiigazítására, az újonnan bejegyzett cégadatok törlésére, illetve a törölt adatok visszajegyzésére, az alperessel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására. Az elsőfokú bíróság az ítéletében utalt arra, hogy a Ctv.
- számú melléklet I/
- pontjában foglalt, a székhely használatára feljogosító okirat becsatolására vonatkozó kötelezettséget tartalmazó rendelkezés
- január 1-jével hatályon kívül helyezésre került. Ilyen okirat becsatolása hiányában ezért nem lett volna akadálya a bejelentett székhely bejegyzésének. Az elsőfokú bíróság szükségtelennek tartotta a székhely bejegyeztetéséhez a tulajdonostárs rendelkezésre bocsátását is. hozzájáruló nyilatkozatának Kifejtette azt is, hogy jogszabályi alap hiányában nem látott lehetőséget arra, hogy a cégbíróságot kötelezze a taggyűlési határozatok megsemmisítésére. E részben ezért a keresetet elutasította. A felperesi keresetnek helytadó rendelkezésekkel szemben az alperes fellebbezést, a székhely bejegyzéséhez szükségtelen tulajdonostársi hozzájárulásra vonatkozó elsőfokú bírósági indokolással szemben a felperes, csatlakozó fellebbezést terjesztett elő. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette. Fellebbezett részét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest az alperes első- és másodfokú perköltségeinek megtérítésére. Jogi álláspontja az volt: a Ctv.
- §
(3)bekezdése értelmében, mivel a felperes az adatváltozások bejegyzése alapjául szolgáló határozatok felülvizsgálatát a Gt. 45. §
(1)bekezdése szerint polgári peres eljárás keretében kérhette volna, törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére ugyanezen határozatok jogellenességére hivatkozással nem volt jogosult. A Ctv. 77. §
(2)bekezdésében megfogalmazott tilalom ellenére, többször kiegészített törvényességi felügyeleti kérelmének érdemi elbírálására nem volt jogi lehetőség. A cégbíróságnak ezért, a törvényességi felügyeleti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania. Az adatváltozás bejegyzése iránti kérelem elbírálásakor a felperes törvényességi felügyeleti kérelmében megjelölt, az elutasítás megalapozására hivatkozott körülmények vizsgálatának mellőzésével, kizárólag a Ctv. 50. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Ctv. 46. §
(1)bekezdése keretei között eljárva kellett volna a határozatát meghoznia. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a Ctv. 78. §
(2)bekezdése alapján a felperest a perbeli cégbírósági végzés valamennyi rendelkezésével szemben megillette a perindítási jog. Figyelemmel azonban arra, hogy a változásbejegyzési eljárásban a felperesi törvényességi felügyeleti kérelem érdemi elbírálására nem volt jogszabályi lehetőség, a perben eljárt elsőfokú bíróságnak sem kellett érdemben az abban foglaltakat vizsgálni. A másodfokú bíróság szerint, tekintettel arra, hogy a perbeli cégbírósági végzés a felperes képviseleti jogosultságára vonatkozó adatok törléséről is rendelkezett, a Ctv. 65. §
(1)bekezdése alapján e résszel szemben, törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése hiányában is, jogosult volt keresettel élni. Az ítélőtábla emiatt, a Ctv. 65. §
(3)bekezdése alapján vizsgálta, hogy a felperes keresetében megjelölt jogszabálysértések, a Ctv. 50. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Ctv. 46. §
(1)bekezdés keretei között elbírálhatók, észlelhetők voltak-e. Rámutatott: a cégbíróság kizárólag a Ctv. 1-
- számú mellékletében felsorolt, szükséges iratokat szerezheti be. Más okiratok becsatolására a bejegyzést kérőt nem kötelezheti, a bejegyzés elrendelésének jogszabályi feltételeit más okiratok alapján nem vizsgálhatja. A másodfokú bíróság úgy ítélte meg ezért, hogy a felperes által hivatkozott körülmények - miután a kötelezően becsatolt iratokból nem voltak megállapíthatók - az adatváltozások bejegyzését elrendelő cégbírósági végzés hatályon kívül helyezéséről szóló ítéleti döntést nem alapozhatták meg. Mindezekre tekintettel, a keresetet részben elutasító, nem fellebbezett rendelkezést nem érintve, a fellebbezett elsőfokú bírósági ítéleti rendelkezést megváltoztatta, és a felperes teljes keresetét elutasította. A jogerős ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, azzal az indokolással kiegészítve, hogy a felperesi tulajdonosi hozzájárulás hiánya miatt sem volt helye az új székhelybejegyzés cégbírósági elrendelésének. Előadta, hogy az általa támadott határozat a Ctv.
- §-át, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás hivatalbóli lefolytatására vonatkozó kötelezettségét előíró Ctv.
- §
(1)bekezdése a) pontját, illetve
(3)bekezdését sérti. Vitatta, hogy az adatváltozás bejegyzési eljárás során nem volt vizsgálható és észlelhető, hogy az alperes a székhelyén kívül tartott taggyűlésen hozott határozatok alapján kérte az adatváltozások bejegyzését. Vitatta, hogy a cégbíróság nem vizsgálhatta a taggyűlés összehívásának szabályszerűségét, és azt sem, hogy a székhelyhasználathoz az ingatlantulajdonos nem adta hozzájárulását. Utalt arra is, hogy a Gt. 7. §
(2)bekezdése szerint, a hiánypótlási eljárás során, a perbeli meghívónak a felperes részére történt kézbesítését igazoló tértivevényt is be kellett volna nyújtania az alperesnek. Állította: ennek hiányában, a Ctv. 46. §
(6)bekezdése alapján, a bejegyzés iránti kérelmet el kellett volna utasítani. Az alperes a felülvizsgálati hatályban fenntartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiakra tekintettel jogszabálysértő. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a jogerős ítéletben kifejtett azon állásponttal, hogy a felperest a taggyűlési határozatok jogszabályba ütközésére hivatkozással törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére jogosultság nem illette meg, a Ctv. 74. §
(3)bekezdése szerint. A taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálatát ugyanis polgári peres eljárás keretében kérhette volna a Gt.
- §-ban írt feltételek betartása mellett. A törvényességi felügyeleti kérelem előterjesztéshez való joga nem éledt fel azáltal, hogy a perindításra nyitva álló jogvesztő határidőt - állítása szerint önhibáján kívül - elmulasztotta. Törvényességi felügyeleti kérelmének érdemi elbírálására ezért sem az adatváltozás bejegyzésére indult cégeljárás, sem a cégbíróság bejegyző végzésének hatályon kívül helyezése iránti peres eljárás során nem volt jogi lehetőség. A cégbíróság bejegyző végzése a felperes személyét érintően képviseleti jogosultságának megszűnésére nézve - közvetlenül is tartalmaz rendelkezést. E részben ezért, a Ctv.
- §
(1)bekezdése alapján, a felperes keresete elbírálható volt, amint arra az ítélőtábla is utalt a határozatában. A Legfelsőbb Bíróság emiatt azt vizsgálta, hogy a Ctv. 65. §
(3)bekezdésében foglaltak szerint, helytálló-e az a jogerős ítéletében kifejtett álláspont, miszerint a Ctv. 50. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Ctv. 46. §
(1)bekezdése értelmében, a cégbíróságnak a kötelezően becsatolt és rendelkezésre állt, a bejegyzési kérelemhez mellékelt okiratok alapján nem kellett észlelnie olyan jogszabálysértést, amely a felperes képviseleti jogosultsága megszűnésének cégjegyzékbe történő bejegyzését akadályozná. A Legfelsőbb Bíróság a becsatolt iratok alapján azt állapította meg, hogy a
- október 14-én készült taggyűlési jegyzőkönyvből egyértelműen kitűnik, a társaság székhelyére összehívott megismételt taggyűlés megtartására nem kerülhetett sor. Ebből következően azok a határozatok, amelyek a meghívóban feltüntetettől eltérő helyen, a jogi képviselő irodájában születtek, nem tekinthetők a Gt.
- §
(1)illetve
(2)bekezdése szerint meghozott határozatoknak. A felperes ügyvezetői tisztségből való visszavonásáról szóló 2/
- (X.14.) számú határozat alapján emiatt az adatváltozás bejegyzése elrendelésének nem volt helye. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság: az egységesen kialakult és következetes bírói jogértelmezési gyakorlat szerint, a Ctv.
- §
(1)bekezdésének rendelkezései kiterjesztően nem értelmezhetők. A felperes kereshetőségi joggal kizárólag a saját személyét érintő adatok tekintetében rendelkezik. A részben tulajdonában álló ingatlannak székhelyként való bejegyzése miatt a bejegyző végzés megtámadására, a Ctv. 65. §
(1)bekezdése alapján jogi lehetősége nem volt. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtett indokkal a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét részben megváltoztatta. A cégbíróság bejegyző végzésének kizárólag a felperes képviseleti jogosultságának törlését elrendelő rendelkezését helyezte hatályon kívül, míg a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. A peres felek azonos mértékben voltak pernyertesek illetve pervesztesek. A felperes 21.000 Ft kereseti illetéket rótt le, amelyből 10.500 Ft megtérítésére tarthat igényt. A fellebbezési eljárás során az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(3)bekezdés c) pontja alapján, az Itv. 46. §
(1)bekezdésére figyelemmel, az alperesnek 36.000 Ft illetéket kellett volna megfizetnie. A fellebbezésén lerótt 28.000 Ft-ot, hiánypótlási felhívásra további 6.000 Ft-ot. A még hiányzó 2.000 Ft-ot pótolnia kell. Az így adódó 36.000 Ft fellebbezési illetékből 18.000 Ft-ot a felperestől igényelhet. A felperesnek a fellebbezési eljárás során teljesen eredménytelen csatlakozó fellebbezése folytán az általa lerótt 8.000 Ft-ot viselnie kell. A felülvizsgálati eljárás során a felperes rótt le 36.000 Ft eljárási illetéket, amelyből 18.000 Ft-ot az alperestől igényelhet. Az általa fizetendő 18.000 Ft fellebbezési illetékkel szemben ezt az összeget elszámolva hozta meg a Legfelsőbb Bíróság a perköltségviselésről szóló rendelkezését a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint. Budapest,
- július
- Dr.Bodor Mária sk. a tanács elnöke, Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk. előadó bíró, Dr.Török Judit sk. bíró