Pfv.VII.20.517/2011/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az ifj. dr. Dobó Sándor ügyvéd által képviselt szám székhelyű felperesnek a dr. Botos Tibor ügyvéd által képviselt szám székhelyű alperes ellen szavatossági igény érvényesítése iránt a Békés Megyei Bíróságon 15.G.40.025/
- szám alatt folyt, és a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.466/2010/
- számú ítéletével befejezett perében az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon alatt a felperes részére 150.000 (Egyszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állam javára, az adóhatóság felhívására 614.000 (Hatszáztizennégyezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : Az alperes a felperessel
- szeptember 30-án kötött vállalkozási szerződéssel elvállalta a ... 20.000 tonnás vasbeton siló megerősítési és felújítási munkáinak elvégzését a
- január 15én kelt árajánlatban, és a 002/
- iktatószámú levélben meghatározott műszaki tartalom szerint I. osztályú minőségben, hiánymentesen 205.000.000 forint + ÁFA egyösszegű átalányárért. A szerződés melléklete tartalmazta, hogy a vasbeton silófalak megerősítésére a cellafalakon található repedések miatt van szükség, amelyeken keresztül a csapadékvíz a tárolótérbe kerül. Meghatározták a felhasználásra kerülő anyagok fajtáját. Az alperes megbízásából a ... Kft.
- októberében a szükséges munkálatokra kiviteli tervet készített, amelynek műszaki leírásában szerepelt, hogy a felperes a siló állapotának tökéletes helyrehozatala érdekében rendelte meg az alperestől a homlokzati cellafalak teljes rekonstrukcióját. A szerkezeti erősítés lényege, hogy a repedések kijavításának a teljes homlokzat rugalmas tulajdonságú anyaggal történő újbóli lefestésének elkészülte után a homlokzati falak tökéletesen megfelelnek az előírásoknak, újabb repedések nem keletkeznek, és a meglévők nem áznak be. A falakon lévő összes repedést le kell zárni, a csapadékvíz bejutásának megakadályozására. Az alperes a kivitelezést
- október 11-én megkezdte.
- április 26-án tájékoztatta a felperest, hogy az árajánlatban megadott homlokzati festék, és a felület áthúzására szolgáló anyag gyártása megszűnt, ezért a vállalkozói díj érintetlenül hagyása mellett SIKAGARD 545 W ELASTOFIL és SIKAGARD 550 W alkalmazására kerül sor három rétegben. A simításra használt PCI Polycret 5 típusú anyagot a teljes felületre felvitték, de nem tapadt megfelelően, ezért az alperes azt az egész felületről leszedte. A SIKAGARD anyagokat az alperes nem a teljes felületre vitte fel. A kivitelezés
- augusztus 30-án befejeződött, a munkálatokat a felperes átvette. Az alperes ekkor írásban nyilatkozott, hogy a munka a kiviteli terv szerint készült el. A felperes ügyvezetője
- március 27-én észlelte, hogy a siló legfelső szintjén a vasbeton falak belső oldalán helyenként foltokban átnedvesedés jelentkezett. Erről az alperest értesítette, aki helyszíni szemlét követően megállapította, hogy egyes helyeken hajszálrepedések, illetve betonhibák következtében foltokban beázási nyomok tapasztalhatók. Az alperes
- március 30-án vállalta, hogy a beázások környezetében a külső oldalon újabb réteg gumitömítést, és két réteg festékbevonatot hord fel megközelítőleg 1-2 m2-nyi területen. Amennyiben nem ez a hiba forrása, felülvizsgálja a tetőszigetelés csomópontjait, és a bádogos szerkezeteket. A felperes
- június 10-én műszaki szakértői véleményt készíttetett. A szakértő a hiba okát a nem megfelelő kitöltő habarcsban, és a habarcs, valamint a fedőbevonatként használt anyag nem megfelelő réteg vastagságában állapította meg. A felperes
- június 28-án felszólította az alperest, hogy a siló teljes külső felületén végezze el - garanciális munka keretében - a vízbefolyások, beázások megakadályozására szolgáló felületkezelést. Az alperes
- július 12-i levelében a felperes igényét tudomásul vette, rögzítette, hogy nem kíván a garanciális felelősség alól „kibújni". Az alperes
- július 18-án jegyzőkönyvben foglaltan elismerte a hibás teljesítését, és vállalta, hogy a hibák kijavítására két héten belül javaslatot tesz. Az alperes a
- augusztus 28-án kelt levelében vállalta a közreműködést a hiba okának feltárásában úgy, hogy a kiválasztott cellák felső 8 m-es szakaszán új bevonatot készít a meglévő bevonat vizes tisztítását követően egy réteg SIKAGARD 545 W ELASTOFIL és két réteg SIKAGARD 550 W ELASTIC homlokzatbevonat felhordásával. Miután újabb beázások jelentkeztek, az egyes hibák felmerülését követően az alperes hibakereső jelleggel javítási munkákat végzett. A felperes
- február 21-én előzetes bizonyítás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő a ... Városi Bíróságon. Az eljárt szakértő megállapította, hogy az alkalmazott anyagok nem megfelelő rétegvastagságban kerültek felhordásra, ez okozta a beázásokat. Rámutatott, hogy a felújítás akkor I. osztályú, ha beázás nem keletkezik. Indokoltnak tartotta a teljes felület bevonását a felső silórészen már alkalmazott módszerrel. Idő közben
- májusában a kijavítási munka első fázisa átadásra került, ezt követően a második szakasz munkálatait is elvégezték, felülről lefele haladva, összesen 20 méteres részen történt meg a kijavítás. A második szakaszt
- június 6-án adták át. Az alperes a szükséges javításokat vállalta a jövőben felmerülő hibák tekintetében is. A felperes
- augusztus 23-án felszólította az alperest, hogy a korábban alkalmazott javítási móddal a siló többi részén is végezze el a kijavítást garanciális munkaként. Az alperes megrendelte a „garanciális javításhoz" szükséges anyagokat és szerződést kötött a ... Kft-vel a munka elvégzésére. A szerződés szerint „a szerződésben meghatározott munka vita tárgyát képezi, amelyben valószínűleg a bíróság hoz jogerős döntést, ezért a felek a befejezési határidőt
- október 31-ben határozzák meg". Az alperes
- szeptember 1-i levelében nem zárkózott el az esetleges újabb beázások kijavítása elől. Úgy nyilatkozott, hogy amennyiben újabb beázás jelentkezik, a garanciális javítás eddig alkalmazott technológiával a javítást folytatja, „mindaddig, míg beázás tapasztalható". A felperes módosított keresetében hibás teljesítésen alapuló szavatossági igény jogcímén arra kérte kötelezni az alperest, hogy a kijavítást
- december 31-ig végezze el a siló felső 20 m-es részén elvégzett utólagos munkálatok és a szakértői vélemény kiegészítése 6.
- pontja szerint úgy, hogy a kijavított résztől lefele haladva a talpazatig a teljes felületet egy réteg SIKAGARD 545 W töltő anyaggal, és két réteg SIKAGARD 550 W bevonóanyaggal saját költségén vonja be. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen a felperes követelésének elévülésére hivatkozott. Másodsorban vitatta a hibás teljesítését, arra hivatkozott, hogy a szerződéses kötelezettségének I. osztályú minőségben eleget tett. A bíróság jogerős ítéletében kötelezte az alperest, hogy a ... 20.000 tonnás vasbeton siló
- sorszámú szakvéleményben írt hibáit az abban foglalt szempontok szerint (6.
- pont) hat hónapon belül javítsa ki. A bíróság megállapította, hogy a szerződésben az alperes vízzáró szigetelés készítését vállalta. Szakértői vélemény alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a SIKAGARD rendszer helytelen alkalmazásával hibásan teljesített. A jogerős ítélet értelmében a felperes igénye nem évült el, mivel a felperes a kijavítás iránti igényét
- nyarán bejelentette az alperesnek, aki elismerte a hibás teljesítés tényét, és minden alkalommal amikor beázás történt vállalta, majd el is végezte a kijavítást. Az alperes mindvégig - még a fellebbezési szakban is végzett javításokat, és többször jelezte a felperes felé, hogy kijavítás iránti igényének önként eleget kíván tenni. A bíróság az aggálytalannak ítélt szakértői vélemény alapján meghatározta a kijavítás célszerű módját. Ennek során figyelembe vette a Legfelsőbb Bíróság GKT 77/
- számú állásfoglalásában írtakat. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk.
- §
(1), 306. §
(1), 308. §
(1), 308/A. §
(1), 326. §
(2)bekezdését, a Pp. 3. §
(3), 141. §
(6), 164. §
(1)és 221. §
(1)bekezdését. Érvelése értelmében a felperes a szavatossági igénye érvényesítésével elkésett. A bírói gyakorlatra hivatkozva kifejtette, hogy az elévülés nyugvása csak a hiba felismeréséig állapítható meg, ezért a felperesnek a beázás
- március 27-én történt észlelését követően a keresetét három hónapon belül be kellett volna adnia a bírósághoz. Szerinte a felperesre legkedvezőbb esetben is
- szeptember 26-ig nyújthatta volna be a felperes a keresetét. Arra hivatkozott, hogy osztható szolgáltatást nyújtott, és két cella esetében már a három éves jogvesztő határidő is eltelt. Kiemelte, hogy a kárenyhítési kötelezettsége keretében végezte a javításait
- nyarán kelt levele óta, és nem garanciális kötelezettségként. Előadta, hogy a hibás teljesítését csak a
- július 18-án kelt jegyzőkönyvben ismerte el, ezt követően ilyen nyilatkozatot nem tett. Sérelmezte, hogy a bíróság az általa végzett javításokra tekintettel jutott arra a következtetésre, hogy a felperes követelése nem évült el. Szerinte mivel az elévülési idő nyugvását követően történt meg a hiba felismerése, már nincs jelentősége ezt követően a felek közötti levelezésnek, alperesi magatartásnak, mivel ez a három hónap már nem megszakítható, és újabb nyugvásról sem beszélhetünk. Arra hivatkozott, hogy a felperes nem bizonyította a kizárólagos okozati összefüggést az általa végzett munka és a fennálló hiányosság között. Kiemelte, hogy a szakértő is megállapította, hogy a szerződésnek és a szerződésmódosításnak megfelelően a silók felületi bevonását elvégezte. Kifejtette, hogy a szakértő a lehetséges beázási okként a korábbi kivitelezéskor történt technológiai hibát jelölte meg, amelyért azonban felelősség nem terheli. Előadta, hogy a szerződés szerint a SIKAGARD 545 W ELOSTOFIL termékből csak 40 m2 felületre vállalta a munkát. Ebben a tekintetben sem teljesített hibásan, mivel a szerződésben vállalt területre rávitte az anyagot, míg a támüregek injektálását nem vállalta. Szerinte mivel a silót nem ő betonozta, nem ő építette, a siló betonfalának minősége miatt nem állapítható meg a felelőssége. Idézte a szakértő azon kijelentését, miszerint „kétségtelen, hogy az alperes egy meghatározott műszaki tartalmat vállalt, és azt teljesítette". Szerinte a felperes nem bizonyította minden kétséget kizáróan a hibás teljesítését. Érvelése értelmében nem vállalt garanciális kötelezettséget a 30 éves siló felújításkor a teljes cseppmentességre. Előadta, hogy a kiviteli terv nem az ő részéről tett jognyilatkozat, hanem egy peren kívüli harmadik személyé. Szerinte az, hogy a statikai tervre a munkák átadásakor ráírta, hogy a kivitelezési munkák a statikai tervnek megfelelnek, csak azt jelenti, hogy a tervben írtak szerint végezte el a homlokzati falak szerkezeti megerősítését, a statikai kiviteli terv azonban a szerződésnek nem volt része, mivel a szerződést követően készült el. Érvelése értelmében nem támasztható ugyanolyan szigorú elvárás egy használt, 30 éves siló részleges, nem teljeskörű felújítása során, mint amilyet egy új siló építése esetén lehet támasztani a kivitelezővel szemben. Sérelmezte, hogy a bíróság a felperes keresetének megfelelően kötelezte és a kijavítás módját is meghatározta. Szerinte csak a hibák kijavítására szólhat a kötelezése, és beázás híján nem lehet talpazatig történő bevonást előírni az összes cellára. Kiemelte, hogy aránytalan költséggel járó kijavítást nem lehet a terhére meghatározni. Miután a jelen esetben nem az egyes silóknál konkrétan megjelölt hibák kijavítása folyik, hanem a felperes kérelmének megfelelően az összes siló teljes újra bevonásáról van szó olyan technikával, amely sem a szerződésben, sem a költségvetésben nem szerepel, az ilyen fajta kötelezés jogszabálysértő. Szerinte a másodfokú bíróság az indokolási kötelezettségének elmulasztásával úgy változtatta meg az elsőfokú ítélet rendelkező részét, hogy az a jelenlegi formában nem egyértelmű. Kifogásolta, hogy a bíróság a szerződést átalányáras szerződésként minősítette. Arra hivatkozott, hogy a szerződés alapjául szolgáló
- január 15-én kelt árajánlat a per tárgyát képező külső felújítási munkák esetében egyértelműen tételes elszámolást jelöl meg. Szerinte az árajánlat csak a külső felújítási munkák esetében írja azt, hogy átalányáras elszámolási formában történik az elszámolás. Előadta, hogy a külső felújítási munkáknál a tételes elszámolás pontonként darabra m2-re tételes anyag és díjelszámolás mellett határozza meg az árakat. Ennek egy módosítása történt
- április 26-án, ahol a TIBEPLAST AC 20 tömítőmassza, valamint a SIKAGARD 550 W bevonat készítésének az egységárai változtak. Átalánydíjas szerződés esetén értelemszerűen nincs szükség az átalánydíjon belül semmilyen termék kicserélése esetén a szerződésmódosításra, vagy egységárak megrendelő részéről történő jóváhagyására. Szerinte ez a két dokumentum is bizonyítja, hogy a külső felújítási munkák estében tételes elszámolásról volt szó. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A felek által kötött szerződés
- oldalán a
- pontban a felek egyértelműen megállapították, hogy a szerződés összege 205.000.000 forint + ÁFA egyösszegű átalányár, ezért alaptalanul sérelmezte az alperes a felülvizsgálati kérelmében a szerződés átalányáras szerződésként történt minősítését. A szerződés
- pontja szerint az alperes jogosult volt a szerződésben részletezett ütemnek megfelelően részszámlát kibocsátani. A bírói gyakorlat értelmében azonban önmagában a szolgáltatást nem teszi oszthatóvá a részszámla kiállításának lehetősége, vagy az, hogy az építési munka csak több ütemben végezhető el. A felek a teljesítés és az ellenérték megfizetése szempontjából egységes szerződést kötöttek, ezért alaptalanul hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az egyes cellákra vonatkozó szavatossági igények elévülésének kezdő időpontja az egyes „mérföldkövek" átadásától kezdődött. Az átadás-átvételtől számítottan pedig a felperes a bíróság által helyesen megállapított hároméves jogvesztő határidőn belül előterjesztette keresetét. Helytállóan idézte az alperes a felülvizsgálati kérelmében az elévüléssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket, és a bírói gyakorlatot, ugyanakkor figyelmen kívül hagyta a perbeli tényállás sajátosságait így alaptalanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében a felperes igényének elévülésére. A műszaki átadás-átvétel időpontjától számított 6 hónapon túl
- március 27-én észlelte a felperes ügyvezetője, hogy a siló legfelső szintén a vasbeton falak belső oldalán helyenként foltokban átnedvesedés jelentkezett. Az alperes
- július 12-én felperes jogi képviselőjéhez intézett levelében közölte, hogy „nem kívánunk a garanciális felelősség alól kibújni". A
- július 18-án kelt jegyzőkönyvben a hibás teljesítés tényét elismerte, és kötelezettséget vállalt arra, hogy a hibák kijavítására „a mai naptól számítva két héten belül javaslatot tesz". A
- július 30-án kelt levelében megerősítette, hogy a fellépett hiba okát fel akarja tárni, és a beázásokat meg kívánja szüntetni. Megerősítette abbéli szándékát, hogy a kialakult helyzetet a ... Kft-vel, valamint K. I. igazságügyi szakértővel közösen „megoldjuk". Ebben a levelében mindaddig, amíg a feladattal megbirkózik a felperes „szíves türelmét, megértését" kérte. A
- augusztus 28-i levele szerint a hiba okának feltárásában továbbra is közre kívánt működni. Részletezte, hogy milyen munkák elvégzését tervezi, majd
- október 11-én leírta, hogy
- szeptember
- és október 10-e között milyen munkákat végzett, és kérte a felperest, hogy segítse „hibakereső munkánkat". B. B. az alperes ügyvezetője a
- sorszámú jegyzőkönyvben foglaltan előadta, „
- július 6-án adtuk át a második kijavított szakaszt ...
- március 16-án egy SMS-t kaptam a felperesi ügyvezetőtől arra vonatkozóan, hogy beázott a siló, hatósági tanú jelenlététben ezt dokumentálják. Erre én azt válaszoltam, hogy küldd meg az adatokat, folytatjuk a kijavítást". A perbeli tényállásra figyelemmel tévesen hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a felperesnek - az egyébként helyesen megjelölt jogszabályokra és a bírói gyakorlatra tekintettel - a
- március 27-én észlelt beázást követően három hónapon belül bírósághoz kellett volna fordulnia, mivel az alperes a hibát elismerte, állami kényszer nélkül a hiba kijavítását elvégezte. Térben és időben elkülönülten jelentkeztek a beázások, így a hibákat a felperes különböző időpontban észlelte, azonban nem mulasztott igényérvényesítési határidőt, mivel az alperes a javításokat elvégezte, így a perindítás szükségessége nem merült fel. A felek levelezése és a felek képviselőinek nyilatkozatai alapján megalapozottan állapította meg a bíróság, hogy az alperes minden alkalommal, amikor beázás történt vállalta, majd el is végezte a kijavítást. Miután az alperes mindvégig végzett javításokat, és többször jelezte a felperes felé, hogy kijavítás iránti igényének önként eleget kíván tenni - a bírói gyakorlatra is helytállóan hivatkozva - jogszabálysértés nélkül állapította meg a bíróság, hogy a szavatossági határidő elévülése nem állapítható meg. A bírói gyakorlatnak megfelelően (BH 1979.377.) a hibás szolgáltatás díjtalan, bár nem teljes kijavítása a szerződésszegés elismerését jelenti. A perben rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, és az aggálytalan szakértői vélemény alapján jogszabálysértés nélkül jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy az alperes hibásan teljesített. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a szakértő nyilatkozatából kiragadott mondatokkal kívánta érvelését alátámasztani. Dr. D. Zs. szakértő azonban a
- sorszámú jegyzőkönyvbe foglaltan kijelentette, „az elkészült mű nem felel meg a szerződéses célnak". A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megalapozottan állapította meg, hogy az alperes vízzáró szigetelés készítését vállalta. Miután a beázások az alperes munkavégzését követően újra és újra megjelentek, jogszabálysértés nélkül jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy az alperes részéről hibás teljesítés történt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésének (az ún. felülmérlegelésnek) pedig nincs helye (BH 1999.44.). A felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben a bíróság a bírói gyakorlatnak megfelelően határozta meg a kijavítás módját. A másodfokú bíróság az indokolási kötelezettségének a szükséges mértékben eleget tett, és a jogerős ítélet rendelkező részéből egyértelműen megállapítható az alperes kijavítással kapcsolatos kötelezettsége. A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, míg a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésének megfelelően a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték viselésére. Budapest,
- július
- Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró