← Magyarország

Kfv.37853/2010/11 – Kúria

Kfv.IV.37.853/2010/11.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Jávor Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala /6701 Szeged, Horváth M. u. 1/b./ - mint a Csongrád Megyei Földhivatal jogutódja alperes ellen ingatlannyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Csongrád Megyei Bíróság

  1. május
  2. napján kelt 14.K.20.552/2010/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 4.K.20.552/2010/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 /húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s R. M-né szegedi lakos tulajdonát képezi a Szeged, II. kerület, zártkert - természetben Szeged - ingatlan. Ezen ingatlan tulajdoni lapjára az elsőfokú közigazgatási szerv a 81649/2006.09.
  6. számú határozatával 2 millió Ft és járulékai erejéig jelzálogjogot jegyzett be S. M. és a felperes - mint jogosultak - javára; majd az 56610/2007.05.
  7. számú határozatával 2 millió Ft és járulékai erejéig a felperesi jogosult javára. S. M. és a felperes - mint jelzálogjogosultak -
  8. február
  9. napján közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatot tettek arról, hogy a javukra bejegyzett jelzálogjoggal biztosított követelés kiegyenlítésére figyelemmel hozzájárulnak ahhoz, hogy az elsőfokú közigazgatási szerv által javukra a perbeni ingatlanra bejegyzett jelzálogjog törlésre kerüljön. Dr. H. F. közjegyző-helyettes - S. M. és a felperes képviseletében eljárva - kérelmet terjesztett elő az elsőfokú közigazgatási szervnél
  10. február
  11. napján, kérve S. M. és a felperes - mint jelzálogjogosultak - javára 2 millió Ft kölcsönösszeg és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásból való törlését. Az elsőfokú közigazgatási szerv a
  12. február
  13. napján kelt 40.635/2008.02.
  14. számú egyszerűsített határozatával S. M. és a felperes javára 81.649/2006.09.
  15. számú határozattal 2 millió Ft és járulékai erejéig, valamint az 56.610/2007.05.
  16. számú határozattal a felperes javára 2 millió Ft és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjog törléséről rendelkezett; arra hivatkozva, hogy a törlés a
  17. február
  18. napján kelt közjegyzői okirat és kérelem alapján történt. A törlést elrendelő határozat a felperes részére is kézbesítésre került, azt a felperes házastársa - a tértvivevény tanúsága szerint -
  19. március
  20. napján vette kézhez. Az elsőfokú közigazgatási határozat a törlés tárgyában fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. Az elsőfokú közigazgatási szerv az 50.055/2008.04.
  21. számú határozatával a Hitel Zrt. - mint jelzálogjogosult - javára a perbeli ingatlanra 27.191,97 CHF és járulékai erejéig jelzálogjogot jegyzett be.
  22. június
  23. napján a felperes tájékoztatás és kijavítás iránti kérelmet nyújtott be az elsőfokú közigazgatási szervhez, amelyben kérte a 46.635/2008.02.
  24. számú határozattal törölt - az 56.610/2007.05.
  25. számú határozattal javára bejegyzett jelzálogjog eredeti rangsorban történő visszajegyzését. Az elsőfokú közigazgatási szerv az 55.336-2/
  26. számú tájékoztatásában elismerte, hogy az említett jelzálogjog tévesen került törlésre, valamint megállapította, hogy a törlést elrendelő elsőfokú közigazgatási határozatot a sérelmet szenvedett felek tértvivevénnyel igazoltan átvették, amely ellen határidőn belül fellebbezés nem érkezett, így az jogerőssé vált. Tájékoztatta továbbá a felperest, hogy a Hitel Zrt. jóhiszemű szerző javára jelzálogjog került bejegyzésre, így a vonatkozó kijavításnak csak ezen érdekelt harmadik személy hozzájárulásával tud eleget tenni, az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  27. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./
  28. § /2/ bekezdése alapján. Ennek megfelelően az elsőfokú közigazgatási szerv nyilatkozattételre hívta fel a Hitel Zrt-t, amely a felhívás alapján úgy nyilatkozott, hogy nem járul hozzá a kijavítási kérelem teljesítéséhez. Az elsőfokú közigazgatási szerv a
  29. augusztus
  30. napján kelt 55.336-2/
  31. számú határozatával a felperes javára a perbeli ingatlanra 2 millió Ft és járulékai erejéig a jelzálogjogot bejegyezte; egyidejűleg a jelzálogjog eredeti rangsorában történő visszajegyzése iránti kérelmet elutasította. A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a 2009, december
  32. napján kelt 30.330-2/
  33. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta; egyidejűleg elrendelte a perbeli ingatlan tulajdoni lapjáról a fellebbezés ténye feljegyzésének törlését. A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és megváltoztatását, a tévesen törölt 56.610/2007.05.
  34. számú határozattal 2 millió Ft és járulékai erejéig a javára - mint jogosult javára - bejegyzett jelzálogjog visszajegyzését kérte eredeti rangsorában, jogszabálysértésre hivatkozással. Előadta, hogy magából a 40.635/2008.02.
  35. számú határozatból is kiderül, hogy a törlés közjegyzői okirat és kérelem alapján történt, így az Inytv.
  36. és
  37. §-a szerinti okirati elv és rangsor elve sérült az elsőfokú hatóság által is elismerten. A téves törlést igazolja az a tény is, hogy a 40.635/2008.02.
  38. számú törlő határozattal került törlésre mind a 81.649/2006.09.
  39. számú, mind az 56.610/2007.05.
  40. számú bejegyző határozat. Kifogásolta azt is a felperes, hogy a közigazgatási szervek nem vizsgálták, hogy a törlésről rendelkező határozat kézbesítése valóban szabályszerűen megtörtént-e; álláspontja szerint jogban járatlan ügyféltől nem várható el az, hogy az egyértelmű kérelme alapján hozott, törlést elrendelő közigazgatási határozat tartalma alapján - annak összetettségére figyelemmel - felismerje azt, hogy nem csupán a kérelme szerinti, hanem további, más, a javára bejegyzett jelzálog is törlésre került. A megyei bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt. Az Inytv.
  41. § /1/ és /2/ bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy a közigazgatási szervek az Inytv.
  42. § /2/ bekezdése alapján helyesen jutottak arra a megállapításra, hogy - mivel az ingatlanra időközben harmadik személy jóhiszeműen jogot szerzett hozzájárulása nélkül a (téves) törlést elrendelő elsőfokú közigazgatási határozat kijavításának nem volt helye. Az eredeti rangsorban való visszajegyzés iránti kijavítási kérelmet elutasító határozat, és az azt helybenhagyó alperesi döntés nem sértette sem a rangsor, sem az okirati elvet. Hangsúlyozta a megyei bíróság, hogy a törlés tárgyában való döntéshozatal és a törlés tárgyában hozott döntés kijavítása tárgyában való döntéshozatal két egymástól elkülönülő eljárási szakasz. A törlést elrendelő elsőfokú közigazgatási határozat kézbesítése tértivevénnyel igazoltan megtörtént, és az ellen a jogszabályban biztosított határidőn belül fellebbezés nem érkezett. Az iratokból megállapíthatóan a törlést elrendelő határozat vonatkozásában a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem sem került előterjesztésre az erre nyitva álló határidőn belül. Így - mivel a törlési eljárás jogerősen lezárult - a felperes kijavítás iránti kérelme elbírálásakor az eljárt közigazgatási szerveknek a rendelkezésre álló tények és adatok alapján az Inytv.
  43. §-a alkalmazásával kellett meghozniuk döntésüket. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti az Inytv.
  44. és
  45. §át, továbbá a Pp.
  46. §-ában, valamint a Ket-nek az iratok kézbesítésére vonatkozó szakaszaiban foglaltakat. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A felperes kérte elbírálását. a felülvizsgálati A felülvizsgálati kérelem kérelem tárgyaláson történő nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból - az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával - helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Legfelsőbb Bíróság is egyetért. A perben rendelkezésre állt iratokból kétségkívül megállapítható volt, hogy az elsőfokú közigazgatási szerv a közjegyzői kérelem és a mellékelt okiratok alapján tévesen törölte a felperes javára az 56.610/2007.05.
  47. számú határozattal 2 millió Ft és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjogot. A téves törlés orvoslására, azaz saját hatáskörben történő kijavításra a földhivatalnak az Inytv.
  48. §-a biztosított lehetőséget; ennek alkalmazásával járt el a felperes kijavítási kérelmének elbírálásakor. Tekintettel arra azonban, hogy időközben az 50.055/2008.04.
  49. számú határozattal a perbeli ingatlanra a Hitel Zrt. javára újabb jelzálogjog került bejegyzésre, a felperes javára a tévesen törölt jelzálogjogot az eredeti rangsorában már visszajegyezni csakis az újabb jogosult - tehát a Hitel Zrt. hozzájárulásával lehetett volna. Ehhez ezen harmadik személy nem járult hozzá, így a jelzálogjog az eredeti rangsorában már bejegyzésre nem kerülhetett. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy közigazgatási perben a bíróság a Pp.
  50. § /1/ bekezdése értelmében kizárólag a keresettel támadott határozatok jogszerűségét vizsgálhatja felül, méltányosságot nem gyakorolhat. Az alperesi hatóságnak a téves törlés korrigálására csakis a jogszabályi keretek között van lehetősége. Ebből következően, a harmadik személy hozzájárulásának hiányában, az eredeti rangsorban való visszajegyzésre már nem volt jogszabályi lehetőség; jogszerűen döntöttek az alperesi hatóságok a felperes ezen kérelmének elutasításáról. Utal arra is a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jelzálogjog törléséről tévesen rendelkező 40.635/2008.02.
  51. számú határozat jogszerűségének felülvizsgálata nem képezte a jelen közigazgatási per tárgyát, így az ezzel kapcsolatosan felhozott felperesi kifogások vizsgálatára sem az elsőfokú bíróságnak, sem a Legfelsőbb Bíróságnak törvényes lehetősége nem volt. A felperes felülvizsgálati kérelembeli előadásával ellentétben megállapítható volt, hogy a körzeti földhivatal a kijavítási kérelem elutasításakor az Inytv. rendelkezései szerint az alapelvek figyelembevételével járt el, sem a rangsor, sem az okirati elv nem sérült. Az Inytv.
  52. § /2/ bekezdése olyan feltételt tartalmaz, amelynek minden esetben érvényesülnie kell, vagyis az ingatlanra időközben jóhiszeműen jogot szerző harmadik személy kijavításhoz való hozzájárulását, vagy a hozzájárulás megtagadását kötelező jelleggel kell figyelembe venni a kijavítás iránti kérelem elbírálásakor. Megjegyzi még azt is a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felülvizsgálati kérelemben megsértettként jelölt Pp.
  53. § a bírósági iratok postai kézbesítéséről rendelkezik, annak a perbeli ügyben semmiféle relevanciája nem volt. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp.
  54. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp.
  55. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
  56. § /1/ bekezdése szerint kötelezte. A tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a 6/
  57. /VI. 26./ IM rendelet
  58. § /2/ bekezdése értelmében köteles. Budapest,
  59. május
  60. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Patyi András sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.