DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf. III. 20.681/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Bakos Geyza ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek-, a személyesen eljáró alperes neve (alperes címe) alperes ellen közös tulajdon megszüntetése iránt indított perében, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- március
- napján kelt, 23.P.20.289/2010/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy az államnak külön felhívásra - az abban foglalt időben és módon - fizessen meg 19 800 (Tizenkilencezer-nyolcszáz) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Az elsőfokú bíróság a
- sorszámú ítéletével a peres feleknek a ...-i ... hrsz. alatt felvett, természetben ... szám alatt található 1350 m2 térmértékű „lakóház, udvar" megnevezésű ingatlanon fennálló közös tulajdonát az ingatlan árverésével megszűntette azzal, hogy az árverést üres, beköltözhető állapot alapulvételével kell lefolytatni. Az elsőfokú bíróság a legkisebb vételárat 27 000 000 Ft-ban állapította meg, melyből a felperest 11 000 000 Ft, az alperes 16 000 000 Ft illeti meg. A legkisebb vételárat meghaladó áron történő értékesítés esetén a többletként befolyt vételár 11/27-ed része a felperest, 16/27-ed része az alperest illeti meg. Az elsőfokú bíróság kötelezte a feleket, hogy személyenként az államnak külön felhívásra, a felhívásban megjelölt módon és időben, a közölt bevételi számlára fizessenek meg személyenként 330 000 Ft feljegyzett eljárási illetéket. Az alperes nem ellenezte a kereseti kérelem teljesítését, az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmével egyezően határozott a közös tulajdon megszüntetéséről. Az elsőfokú eljárás során a felperes illetékfeljegyzési jog kedvezményben részesült, tulajdoni hányadának értéke szerint a pertárgy értéke 11 000 000 Ft volt. Az elsőfokú bíróság a feljegyzett 660 000 Ft eljárási illeték megfizetésére a feleket egymás között egyenlő arányban kötelezte, tekintettel arra, hogy a közös tulajdon megszűntetése mindkettőjük érdekében áll. A felperesnek az alperessel szemben perköltségigénye nem volt. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezett, melyben az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását - az elsőfokú ítélet 330 000 Ft feljegyzett eljárási illeték megfizetésére kötelező rendelkezésének a mellőzését - kérte arra hivatkozással, hogy kereseti kérelme teljes egészében (mind a jogalap, mind az összegszerűség tekintetében) eredményre vezetett, így a költségekben nem marasztalható, az illetékfeljegyzési joga kapcsán őt terhelő illeték az állam terhén marad. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az ítélőtábla a felperes fellebbezését a Polgári perrendtartásról szóló többször módosított
- évi III. törvény (Pp.) 256/A. §
(1)bekezdésének b.) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást a fellebbezéssel érintett körben helyesen állapította meg, abból helytálló következtetésre jutott, melyek cáfolatára a felperes fellebbezésében foglaltak nem voltak alkalmasak. Az elsőfokú eljárás során a felperes nem illetékfeljegyzési jog kedvezményben részesült, melynek joghatásai különböznek a személyes költségmentesség joghatásától. Az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. §
(1)bekezdésének rendelkezése szerint, akit illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. A Pp. 86. §
(3)bekezdése előírja azt is, hogy az illetékfeljegyzési jog nem érinti az ellenfél javára megítélt perköltséget, továbbá a végrehajtási eljárás során a felek által lerótt illetéket és előlegezett költségek megtérítésének kötelezettségét. Az idézett rendelkezésből az következik, hogy míg személyes költségmentesség esetében a Pp. 86. §
(2)bekezdésének rendelkezése szerint a fél mentesül a le nem rótt illeték viselése alól, addig az illetékfeljegyzési jog kedvezményében részesült fél esetén a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában rendelkezik. A költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet (R.) 13. §
(2)bekezdése úgy rendelkezik, hogy költségmentesség hiányában a meg nem fizetett illeték, és az állam által előlegezett költség megfizetésére a feleket kell kötelezni abban az arányban, amelyben a perköltség viselésére is kötelesek lennének (Pp. 78.-83. §, 290. §
(4)bekezdése). A perbeli esetben a felperes közös tulajdon megszűntetése iránt terjesztett elő keresetet az alperes ellen. Kereseti kérelmében a közös tulajdon megszüntetésének módjaként az árverési értékesítést jelölte meg, melynek elrendelése szükségképpen feltételezi a bíróság döntését. Az egységes bírói gyakorlat szerint közös tulajdon megszüntetése esetén - ahogyan erre a Legfelsőbb Bíróság is rámutatott a PK
- számú állásfoglalás meghaladottá nyilvánításáról és a közös tulajdon megszüntetésének egyes kérdéseiről szóló 1/
- (V.19.) PK vélemény VIII/g. pontjában - a perköltség viselésének általános szabálya az, hogy a készkiadások megosztása mellett mindegyik fél viseli a saját költségét. Az ettől való eltérés főleg akkor indokolt, ha arra a felek magatartása okot adott. Ezen rendelkezés perrendtartásbeli indoka abban áll, hogy a közös tulajdon megszüntetése mindegyik tulajdonostársnak az érdekét szolgálja. Mivel az alperes magatartása az általános költségviselés szabályaitól eltérést nem indokolt, az elsőfokú bíróság helyesen döntött akkor, amikor a felperes illetékfeljegyzési joga folytán feljegyzett 660 000 Ft kereseti illeték megfizetésére a feleket egyenlő arányban hívta fel. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét pedig a Pp.
- §-ának
(2)bekezdésének rendelkezése szerint indokai szerint helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az ítélőtábla a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdésének figyelembevételével, a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján a felperest kötelezte a fellebbezése folytán feljegyzett fellebbezési eljárási illeték megfizetésére. A fellebbezési eljárási illeték számítása az Itv. 39. §
(1)bekezdése, és az Itv.
- § a.) pontján alapul. Az alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel. Debrecen,
- január hó
- napján Dr. Madarász Anna sk a tanács elnöke, Szilágyiné Dr. Karsai Andrea sk előadó bíró, Cogoiné Dr. Boros Ágnes sk bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó