Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.257/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sahin Tóth Csaba ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Hubert Mária ügyvéd által képviselt alperes ellen fuvardíj megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- november
- napján kelt 8.G.40.251/2010/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A ...
- június 24-én árut rendelt az alperestől; az ennek alapján
- július 15én -
- július 27-i fizetési határidővel - kiállított áruszámlán az EXW ... paritás került feltüntetésre. A megrendelt árut az alperes a fenti áruszámlával együtt a saját telephelyén
- július 15-én ...ba történő fuvarozásra átadta a felperesnek; a ... sorszámú nyomtatványon adott megrendelés szerint a felperes 389 kg súlyú árut vett át fuvarozásra azzal, hogy a „címzett fizet". A fuvarozásra átvett árut a felperes - légi úton történő fuvarozást követően rendben kiszolgáltatta a ... címzett részére, akit nyilatkoztatott arról, hogy a fuvardíjat mint költséget vállalja-e; a címzett
- július 20-i válaszlevelében közölte, hogy a költségeket nem vállalja, ezért a felperes
- július 24-én
- augusztus 13-i esedékességgel 1.081.333 forintos - fuvardíjat és üzemanyag pótdíjat tartalmazó - számlát állított ki az alperes felé. A fenti számlát az alperes
- augusztus 17-én kelt levelével visszaküldte azzal, hogy a fuvar a vevő kérésére, az ő ügyfélszámára hivatkozással lett megrendelve, így a számla vélhetően tévesen került kiállításra. A felperes
- november 17-én kelt levelében teljesítésre szólította fel az alperest, eredménytelenül;
- december 21-én fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő; az eljárás az alperes ellentmondása folytán perré alakult. A felperes a keresetében 1.081.333 forint fuvardíj és annak
- augusztus 14-től a kifizetésig járó, a Ptk. 301/A. §-a szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy közöttük légi úton történő árufuvarozásra szerződés jött létre, ezt támasztja alá a fuvarlevél, valamint az, hogy részére az árut az alperes fuvarozásra átadta. Állítása szerint szerződésszerűen teljesített, az árut a címzettnek rendben, igazoltan kiszolgáltatta, annak figyelembevételével, hogy a megállapodásuk utánvét alkalmazására nem vonatkozott. A címzett a költségvállalástól elzárkózott, így függetlenül attól, hogy a megrendelésen a „címzett fizet" megjelölés szerepelt, az általános szerződési feltételek 19.
- pontja szerint beállt az alperes díjfizetési kötelezettsége, utóbbi a Ptk.
- §
(1)bekezdésében foglaltakból is következik. Állította a felperes, hogy a díjigényét a hatályos nemzetközi díjtáblázata alapján kalkulálta, számítását a
- szeptember 15-én beérkezett előkészítő iratában részletezte. Az alperes érdemi ellenkérelmében jogalap hiányában a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a ... megrendelése alapján került sor az áru fuvarozásra történő átadására, a megrendelésen szereplő alperesi alkalmazotti aláírás ennek tényét és nem a jogviszony létrejöttét igazolja, fuvarozási szerződés hiányában megalapozatlan a felperes általános szerződési feltételek alkalmazására vonatkozó okfejtése. Előadta, hogy a ...-val EXW ... paritással kötött szállítási szerződést, a felperest a vevő jelölte ki és a fuvardíjat is vállalta teljesíteni, erről a felperesnek tudomása volt, tekintve, hogy az áruval együtt a kísérőszámlát is átvette, melyen kifejezetten szerepelt ezen paritás. Utóbbi lényege, hogy az eladó a saját üzemében teljesít, az áru átadásától kezdve minden kárveszély a vevőre száll át, aki egyúttal minden költséget és kockázatot, így a fuvarköltséget is viseli. Nem vitatta, hogy a címzett részére a felperes az árut rendben kiszolgáltatta, ezt igazolja az erre vonatkozó nyilatkozata, mely álláspontja szerint az EXW paritás alkalmazását is alátámasztja. Ugyanakkor a fenti megállapodásuk ismerete okán érthetetlen, hogy a költségvállalásról őt a felperes miért nyilatkoztatta. Utalt arra is, hogy a fuvarköltség összege meghaladja a fuvarozandó áru számlaértékét, ez is azt támasztja alá, hogy EXW paritás alapján szerződtek. Az elsőfokú bíróság
- november
- napján kelt 8.G.40.251/2010/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 1.081.333 forintot és annak
- augusztus
- napjától a kifizetésig számított késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt kamatát, valamint 132.380 perköltséget. Ítélete indokolásában megállapította, hogy a peres felek között a Montreali Egyezmény hatálya alá tartozó, a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerinti légi fuvarozási szerződés jött létre; a fuvarlevélen szerepelt, hogy a küldemény szállítása a feladói példány hátoldalán található fuvarozási feltételek szerint történik, így az okirat aláírásával az alperes a Ptk. 506. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Ptk. 205/B. §
(1)bekezdése szerint a fuvarozási feltételeket elfogadta. A Ptk. 506. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Ptk. 497. §
(3)bekezdése nem volt irányadó, tekintve, hogy utánvétben a felek nem állapodtak meg, így a felperes az árut a címzettnek kiszolgáltathatta, függetlenül attól, hogy a címzett nem vállalta a fuvarozási költségek megfizetését. A fuvarozási feltételek 19.1. pontja szerint a feladó arra az esetre, ha a címzett megtagadja a fuvardíj kifizetését, kötelezettséget vállalt a fuvardíj megfizetésére, így a Ptk. 499. §
(1)bekezdése szerint a fuvardíjat megfizetni tartozik. Utalt az elsőfokú bíróság arra is, hogy a BH 1996.51 számú eseti döntés értelmében, ha a címzett a fuvardíj megfizetésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a fuvarozó nem zárható el attól, hogy az őt megillető díjat a vele szerződéses jogviszonyt létesítő féltől követelje, ebből következően az alperes tartozik helytállni a fuvardíjfizetésre kötelezettként megjelölt címzett mulasztásáért. Azzal ugyanis, hogy a felperes a fuvarozási szerződésben a címzettet mint költségviselőt megjelölte, külön megállapodás hiányában nem zárta ki a fuvardíj-fizetési kötelezettség tekintetében a saját helytállását. Tekintve, hogy a perben adat ezen külön megállapodásra nem merült fel és utánvétben nem állapodtak meg, a felperes keresete megalapozott. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. Fenntartotta azon védekezését, hogy a felperessel fuvarozási szerződést nem kötött, a felperest megrendelője, a ... jelölte ki fuvarozóként még évekkel ezelőtt, így ezen társaság és a felperes között állt fenn fuvarozási jogviszony. Az alperes feladata arra korlátozódott, hogy a telephelyén a szállítandó árut átadja a megrendelő megbízottjának, azaz a felperesnek, tekintve, hogy a vevő és közte EXW paritással jöttek létre a szállítási szerződések. Erről a felperes is tudomással bírt az áruszámlából, másrészt a fuvarlevélen is fel volt tüntetve, hogy a címzett a díjfizető. Fuvarozási szerződés létrejötte hiányában alaptalan a felperes általános szerződési feltételeire hivatkozás, továbbá állította, hogy az árut anélkül vette át, hogy a felperes a rendelkezésére bocsátotta volna a szerződési feltételeit, emellett a fuvarlevél hátoldalán lévő tájékoztatás egyrészt olvashatatlan, másrészt az árut kiadó raktáros azt elolvasás után sem tudta volna értelmezni. Hivatkozott arra is, hogy annak több pontja, így a 3., 19.
- pontja a felperes részére előnyt biztosít, valamint ellentétben áll az ... előírásaival is. Az EXW paritásból következően a teljesítés helye a gyártó telephelye, és a vevő visel minden költséget és kockázatot, így értelemszerűen a fuvarköltséget is. A ... az alperes megkeresésére akként nyilatkozott, hogy az árufuvarozás rendben, ezen paritás alapján megtörtént, így érthetetlen az a felperesi előadás, miszerint felszólításra a ... a fuvarköltség kifizetését megtagadó választ adott volna. Jelen esetben a fuvarköltség átvállalása szóba sem jöhet, a ... EXW paritás alapján szerződött, az alperes ennek megfelelően teljesített, és ezen paritást a vevője írásban megerősítette. A felperes fellebbezési ellenkérelmében, helyes indokai alapján, az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság a fuvarozási szerződés létrejöttét, a becsatolt okirati bizonyítékok alapján helyesen vont következtetést arra, a fuvarlevélen szerepelt, hogy a küldemény szállítása a fuvarlevél feladói példányának hátoldalán olvasható fuvarozási feltételek szerint történik, valamint az alperes a fuvarlevél aláírásával elfogadta azok alkalmazását. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy utánvétben nem állapodtak meg, így a felperes szerződésszerűen és jogszerűen járt el, amikor a küldeményt a címzettnek kiszolgáltatta, ez a körülmény egyébként sem volt vitás. A címzett a fuvardíj kifizetését megtagadta, ezt a felperes okirattal igazolta, helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, abban az esetben, ha a fuvardíj megfizetésére vonatkozó kötelezettségének a címzett nem tesz eleget, a fuvarozó nem zárható el attól, hogy az őt megillető díjat a vele szerződéses jogviszonyt létesítő féltől követelje, mely az alperes. Az alperes fellebbezése nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság az ítéletében a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges mértékben feltárta, és helytálló az abból levont jogi következtetése is. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelő értékelésével, helytállóan állapította meg, hogy a peres felek között árufuvarozási szerződés jött létre, melyre - tekintve, hogy az árut légi úton, országhatáron túli rendeltetési helyre kellett eljuttatni - irányadó a Ptk. 506. §
(1)bekezdésén keresztül az
- évi XXVIII. törvénnyel becikkelyezett, a Nemzetközi Légifuvarozásra vonatkozó, többször módosított
- évi Varsói Egyezmény, valamint a
- évi VII. törvénnyel becikkelyezett, a Montrealban,
- május 28án kelt, a nemzetközi légifuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítéséről szóló Egyezmény. A fenti Varsói és Montreali Egyezmény
- cikk
- pontja azonos jogi szabályozása szerint a légi-fuvarlevél vagy az áru átvételi elismervénye - főbizonyítékként, ellenkező bizonyíték hiányában - a szerződés megkötését, az áru átvételét és az abban említett fuvarozási feltételeket igazolja. A perbeli áru légifuvarozásra történő alperesi átadását és annak felperesi átvételét kétségmentesen igazolta a becsatolt ... sorszámú nyomtatvány; a fenti jogszabályi rendelkezésből következően az alperest terhelte a védekezésében előadottak bizonyítása, így annak igazolása, hogy az okirat nem a szerződés megkötését támasztja alá, illetőleg az abban említett fuvarozási feltételek nem irányadók; az alperes ezen kötelezettségének az alábbiak szerint nem tett eleget. Az alperes védekezésében helytálló tartalommal meghivatkozott EXW (Ex Works) klauzula nemzetközi szállítási szerződéseknél szabályozza az eladó és a vevő jogait, szokvány és nem jogszabály, kizárólag akkor lép életbe, ha azt a szerződő felek elfogadják. Ebből következően a hivatkozott klauzula az egymással nem vitásan, okirattal is igazoltan szállítási szerződést kötő ... és az alperes jogviszonyában bír relevanciával; a szokvány alkalmazásában történő megállapodásuk okán kerülhetett sor arra, hogy az alperes a perbeli árut „címzett fizet" utasítással adta át a felperesnek fuvarozásra. A fenti utasítás azonban a peres felek közötti fuvarozási jogviszonyban nem minősül többnek, mint speciális számlázási utasításnak, melyre a ... elnevezésű blanketta (a továbbiakban: blanketta) 19.
- pontjában foglaltak irányadók, mely szerint: „Önök speciális számlázási utasítást adhatnak nekünk, vagy megállapodhatnak a küldemény címzettjével vagy más harmadik féllel, hogy az fizeti díjunkat és/vagy a küldeménnyel kapcsolatosan az oldalunkon felmerülő, illetve ránk kiszabott bárminemű vámot, adót, bírságot, vámbiztosítékot, értékbecslési díjat, költséget, pótdíjat és büntetést. Amennyiben a címzett vagy más harmadik fél megtagadja a fuvarozásért felszámított díjunk kifizetését, vagy a fenti költségeink megtérítését, Önök vállalják a fizetés megtagadásáról szóló értesítésünktől számított 7 napon belül ezen összegek kifizetését." A fenti szerződési rendelkezés utolsó fordulata szerinti feltétel teljesülését a felperes okirattal igazolta; csatolta a ... címzett fuvardíj kifizetésének megtagadására vonatkozó,
- július 20-án kelt írásbeli nyilatkozatát. A fellebbezésben előadottakkal szemben ezen nyilatkozattétel jogszerűsége a ... és a felperes közötti szállítási jogviszonyban lenne vizsgálható, a peres felek közötti fuvarozási jogviszonyban kizárólag annak tartalma, a díjfizetés megtagadásának ténye bír jelentőséggel, utóbbi ugyanis megalapozza a felperes alperessel szembeni fuvardíj-igényét, figyelemmel arra is, hogy alaptalan az alperes általános szerződési feltételek alkalmazásának kizártságára vonatkozó fellebbezési érvelése is. Az alábbiak szerint helyesen vont következtetést az elsőfokú bíróság a Ptk. 205/B. §
(1)bekezdésében foglalt jogszabályi feltételek teljesülésére, arra hogy az alperes a felperes szerződéskötéskor hatályos blankettája alkalmazását elfogadta. A Ptk. 205/B. §
(1)bekezdése szerint az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Ezen jogszabályi rendelkezés szerint két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy az általános szerződési feltétel a szerződés részévé váljon; egyfelől az általános szerződési feltétel tartalma megismerhető kell, hogy legyen, másfelől a másik félnek azt el kell fogadnia. A ... sorszámú nyomtatvány hátoldalán a felperes fent hivatkozott elnevezésű blankettája rövid változata szerepel, azonban tájékoztatást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy annak teljes változata a felperes - pontos címmel megjelölt székhelyén, - pontosan megjelölt - honlapján, illetőleg kérésre a legközelebbi kirendeltségén hozzáférhető. Ezen tájékoztatás - a fellebbezésben előadottakkal szemben - olvasható, a nyomtatvány aláírásából következően az alperes az abban foglaltakat tudomásul vette. Annak, hogy a nyomtatvány aláírójának az alperesnél raktárosi feladatköre volt és a szerződési feltételek értelmezése számára nehézséget okozott volna, az alperes érdekkörébe eső, fuvarozási jogviszony létrejöttét nem érintő körülmény figyelemmel a Ptk. 220. §
(1),
(2)bekezdésében foglaltakra -, arra pedig, hogy annak 3., 19.
- pontja a felperes részére előnyt biztosít, az alperes ugyancsak kizárólag a fellebbezésében hivatkozott, arra kifejezett jogot nem alapított, a szerződés megtámadására vonatkozó, konkrét jognyilatkozatot nem tett, így az ekörbeni fellebbezési okfejtése nem foghat helyt. Mindezért az elsőfokú bíróság helytállóan adott helyt - a
- szeptember 15-i előkészítő iratban részletezett számítás szerint - összegében is megfelelő felperesi keresetnek; az alperes a fuvardíj összegére csupán annyiban tért ki, hogy az meghaladja az áru értékét, ezen körülmény azonban a fenti kifejtettek okán a jogvita elbírálása szempontjából ugyancsak nem bír jelentőséggel. Tekintettel arra, hogy a fellebbezésben előadottak eltérő tényállás megállapítására, illetőleg eltérő jogi következtetés levonására nem adtak alapot, a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság helytálló ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a felperes jogorvoslati perköltsége megfizetésére, mely a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdésében foglaltak alkalmazásával, mérlegeléssel bruttó 30.000 forint jogi képviseleti díjban került megállapításra. ...,
- június
- . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke Levek Istvánné dr. s. k., Dr. Felker László s. k., előadó bíró A kiadmány hiteléül tisztviselő bíró