DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Gf. III. 30.778/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Danka Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: Dr. Danka János ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek-, a Dr. Bacsa Judit Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: Dr. Bacsa Judit ügyvéd) ügygondnok által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
- szeptember
- napján kelt, 4.G.15-10-040.112/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Dr. Bacsa Judit ügygondnok részére a másodfokú eljárásban 5000 (Ötezer) Ft ügygondnoki díjat állapít meg, amelynek a 15 napon belül történő megfizetésére a felperest kötelezi. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A Cg. ... számú cégjegyzékbe
- január
- napján bejegyzett alperes Kft-nek két tagja van, K.Gy., aki a szavazatok 51 %-át biztosító üzletrésszel rendelkezik, és a szavazatok 49 %-ával rendelkező felperes. A cégjegyzék adatai szerint
- június
- napjától
- június
- napjáig a társaság két, együttes cégjegyzésre jogosult ügyvezetője P.Gy. és T. Iné R.O. Az alperes hatályos, legutoljára
- június
- napján módosított társasági szerződésének 8.
- pontja szerint, ha az
- évi CXLIV. törvény (régi Gt.) nem rendelkezik egyhangú vagy ¾-es szótöbbséggel történő határozathozatalról, akkor a taggyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza. A társasági szerződés 12.) pontja a társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekre az
- évi CXLIV. törvény rendelkezéseinek alkalmazását írta elő. T.Iné ügyvezető
- október
- napján bejelentette a cégbíróságra, hogy a
- június
- napján tartott taggyűlésen a táraság tagjai őt visszahívták ügyvezetői tisztségéből, P.Gy. pedig
- június
- napján lemondott ezen megbízatásáról. A Kft. a 3/
- számú taggyűlési határozattal új ügyvezetőt választott, azonban a megválasztott S.J. a megbízást nem fogadta el. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a bejelentés alapján hivatalból,
- október
- napján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az alperesi céggel szemben, és az ennek keretében meghozott Cgt. 15-09-022606/
- számú végzésével felhívta a céget a törvényes működés 30 napon belül történő helyreállítására, egyidejűleg összehívta a Kft. legfőbb szervét a társaság székhelyére
- május
- napjának
- órájára. A megismételt taggyűlés időpontjaként
- május
- napjának
- óráját tűzte ki. A napirendi pontok között megjelölte a társasági szerződés módosítását, valamint új ügyvezető választását. A társaság a megismételt taggyűlést
- május
- napján
- órakor megtartotta, azon mindkét Kft. tag képviselője útján vett részt, illetve a felperes személyesen is megjelent. A taggyűlésen meghozott 2/
- számú taggyűlési határozattal, 51 %-os szavazattöbbség mellett a társaság
- május
- napjával visszahívta ügyvezetői tisztségéből T. Iné ügyvezetőt. A ... számú határozattal egyhangúlag arról döntöttek a Kft. tagok, hogy elfogadják P.Gy.
- június
- napjával bejelentett lemondását az ügyvezetői megbízatásról. Az 5/
- számú taggyűlési határozattal a társaság 51 %-os szavazattöbbséggel döntött arról, hogy
- május
- napjától 5 évi időtartamra P.A.L. ... szám alatti lakost választja meg ügyvezetőnek. A
- május
- napján megtartott taggyűlésen elhatározott adatváltozások cégbejegyzését mind a mai napig nem kérte a társaság a cégbíróságon. A felperes a
- június
- napján benyújtott keresetében kérte az alperesi társaság ... számú taggyűlési határozata hatályon kívül helyezését, valamint - tartalma szerint - az .... számú határozat hatálytalanságának a megállapítását. Keresete indokaként arra hivatkozott, hogy az alperesi társaság működésére még mindig az
- évi CXLIV. törvény rendelkezései az irányadók, mivel a társaság a
- évi IV. törvény (új Gt.) hatályba lépését követően nem módosította a társasági szerződését. Erre tekintettel a
- május
- napján megtartott taggyűlésen is a határozatokat az
- évi CXLIV. törvény
- §-ában írt szavazati aránnyal hozhatta volna meg. A társaság érdekei szempontjából méltánytalannak tartotta a K.Gy. által javasolt ügyvezető megválasztását arra tekintettel is, hogy az új ügyvezető személye a társaság további működését nem garantálja. Utalt arra, hogy a társaság ügyvezetésével felmerült költségeket eddig kizárólag a felperes biztosította T.Iné ügyvezető tevékenységének ideje alatt, ezt azonban az új ügyvezető részére nem vállalja a felperes. A társaság további működése ezért nincs garantálva, figyelembe véve azt is, hogy a másik tag lakóhelye külföldön van. Hivatkozott arra is, félő, hogy az új ügyvezető a másik tag érdekében áron alul értékesíti a társaság tulajdonát képező ingatlant. Az alperesi cég nem megfelelő működését jelzi az a tény is, hogy a
- május 31-én elhatározott adatváltozások cégbejegyzése iránti kérelem még nem lett benyújtva a cégbírósághoz. Az alperes a kereseti kérelem elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta megalapozottnak, és ítéletével elutasította azt. Az alperes részére kirendelt ügygondnoknak 25 000 Ft ügygondnoki díjat állapított meg, melynek megfizetésére a felperest kötelezte. Ítélete indokolásában elsőként azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján nem találta bizonyítottnak azt a felperesi hivatkozást, hogy az új ügyvezető személye a társaság, illetve a felperes méltányos érdekeit sértené. Erre a megállapításra az adott alapot, hogy az alperes működése T.Iné és P.Gy. vezető tisztségviselők ügyvezetője mellett sem felelt meg a társasági törvény és a cégtörvény rendelkezéseinek, mivel a társaság a törvényben írt határidőben nem módosította a társasági szerződését a
- évi IV. törvénynek megfelelően. Az ügyvezető személyére vonatkozó kifogásai tekintetében a felperes egyéb bizonyítékokra nem hivatkozott. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a keresettel támadott taggyűlési határozatokat a cégbíróság törvényességi intézkedése folytán megtartott taggyűlésen, mindkét tag jelenlétében hozta meg, a határozatok tárgya a cégbíróság által megjelölt napirendi pontok között szerepelt. A taggyűlés megtartása ezért szabályszerű volt. A megtámadott határozatok jogszerűségének vizsgálata körében a felperes kereseti hivatkozásának megfelelően az elsőfokú bíróság azt vizsgálta meg, hogy a határozathozatal során a társaságnak a
- évi IV. törvény, vagy a korábbi, a gazdasági társaságokról szóló
- évi CXLIV. törvény rendelkezéseit kellett-e betartania. A régi Gt.
- §
(1)bekezdése az ügyvezető visszahívásához a taggyűlés legalább ¾-es szótöbbséggel hozott határozatát kívánta meg, míg a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 20. §
(6)bekezdése szerint a legfőbb szerv határozatait - ha a törvény, vagy a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza meg. A 2007. évi LXI. törvénnyel módosított 2006. évi IV. törvény 336. §
(2)-
(3)és
(4)bekezdéseiben foglalt átmeneti rendelkezések értelmezésével az elsőfokú bíróság arra a jogi következtetésre jutott, hogy a szerződésmódosításnak nem minősülő, de a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyvezető választás/visszahívás tárgyában hozott perbeli taggyűlési határozatok jogszerűségét a
- évi IV. törvény rendelkezései szerint kell elbírálni, függetlenül attól, hogy az alperes módosította-e a társasági szerződését. Mivel az új Gt. által megkívánt szavazatarány a határozatok meghozatalakor megállapítható volt, ezért a felperes alaptalanul hivatkozott a határozatok jogszabálysértő voltára. A pervesztesnek minősülő felperest a Pp.
- §
(2)bekezdése, és a 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes részére a Pp.
- §-a alapján kirendelt ügygondnok díjának a megfizetésére. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását, és kereseti kérelme szerint a perbeli taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Fenntartotta azt, az elsőfokú eljárásban következetesen képviselt álláspontját, hogy mindaddig, amíg a társaság el nem határozza a társasági szerződésének a
- évi IV. törvény hatálya alá történő helyezését, addig a társaság életére - különösen az ügyvezető választás kérdésében hozott határozatokra - az
- évi CXLIV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Mivel e törvény szerint az ügyvezető visszahívásához legalább ¾-es szótöbbséggel meghozott taggyűlési határozat szükséges, ezért a keresettel támadott taggyűlési határozat nem tekinthető jogszerűnek. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy még, ha a társasági szerződés kifejezett módosítása nélkül is
- július
- napjától kezdődően valamennyi gazdasági társaságra a
- évi IV. törvény rendelkezéseit kellene alkalmazni, ebben az esetben is az új törvény rendelkezéseinek alkalmazása csak azokra az előírásokra vonatkozik, amelyek kogens jellegűek. A taggyűlés hatáskörére, a taggyűlési határozatok meghozatalának módjára vonatkozó rendelkezések nem kogens előírások, ezért a kogencia nem zárja ki azt, hogy a társasági szerződésben a törvényi rendelkezésektől szigorúbb szabályok kerüljenek előírásra és alkalmazásra. Mivel az alperesi társaságnak a korábban hatályban lévő társasági szerződése az ügyvezető visszahívására nézve ¾-es szótöbbséggel előírt határozatot rendelt alkalmazni, ezért nincs akadálya annak, hogy ahol az új törvény egyszerű szavazati többséget ír elő, ott a társasági szerződésben a tagok ennél szigorúbb szabályokat állapítsanak meg. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, és a másodfokú eljárásban az ügygondnoki díj megállapítását kérte. a Az ítélőtáblának a Pp. 256/A. §
(3)bekezdése szerinti tájékoztatására az alperes nem kérte az ügyben tárgyalás tartását, a felperes pedig a megadott határidőn belül nem nyilatkozott, ezért az ítélőtábla a Pp. 256/A. §
(4)bekezdése alapján - utalva a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f.) pontjára - a fellebbezést tárgyalás tartása nélkül bírálta el. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a perbeli jogvita elbírálásához szükséges körben a tényállást a kellő mélységben feltárta, a vonatkozó jogszabályokat helyesen értelmezte, érdemben helyes döntését a megfelelő jogi indokolással ellátta. Az alperesi gazdasági társaság
- június
- napján kelt társasági szerződésének az elsőfokú bíróság ítéletében ismertetett 8.
- pontja szerint a taggyűlés a határozatait, ha az
- évi CXLIV. törvény nem rendelkezik egyhangú, illetve ¾-es szótöbbségről, a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza. A szerződés 12.) pontja a társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekre az
- évi CXLIV. törvény rendelkezéseit rendelte alkalmazni. A gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.)
- §
(2)bekezdése abban az esetben tette kötelezővé a cégjegyzékbe már bejegyzett gazdasági társaságok társasági szerződésének a módosítását, ha a társaság társasági szerződése a
- évi IV. törvény eltérést nem engedő rendelkezésébe ütközik. Nem terhelte ez a módosítási kötelezettség azokat a gazdasági társaságokat, amelyek társasági szerződése általános hivatkozásként a gazdasági társaságokról szóló
- évi CXLIV. törvényre utalt, ezen jogszabály alatt
- július
- napját követően a
- évi IV. törvényt kellett érteni. A
- évi IV. törvény
- §
(4)bekezdése szerint
- július
- napját követően a cégjegyzékbe a törvény hatálybalépését megelőzően már bejegyzett társaságoknak is a
- évi IV. törvényt kellett alkalmazniuk függetlenül attól, hogy bejelentették-e a cégbíróságnak azt, hogy a társasági szerződésüket az új jogszabály rendelkezéseihez igazították, illetve, hogy ténylegesen módosították a társasági szerződésüket a Gt.
- §
(2)bekezdésének megfelelően. Az elsőfokú bíróság tehát helytállóan állapította meg azt, hogy az alperes működésére a perbeli határozatok meghozatala során a 2006. évi IV. törvény rendelkezéseit kellett alkalmazni. A 2006. évi IV. törvény 20. §
(6)bekezdése szerint a legfőbb szerv a határozatait - ha a törvény, vagy a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza meg. Ezzel szinte azonos rendelkezést tartalmazott az alperes társasági szerződésének 8.
- pontja is, miszerint az alperes taggyűlése is általános szabályként a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozta meg a határozatát, kivéve, ha az
- évi CXLIV. törvény egyhangú, vagy ¾-es szótöbbséget írt elő. A
- évi IV. törvény
- §
(3)bekezdése szerint
- július
- napjától kezdődően, ahol a társasági szerződés a
- évi CXLIV. törvényre utal, azon a
- évi VI. törvényt kell érteni, vagyis az alperes társasági szerződése 8.
- pontjának
- július
- napjától az a helyes tartalma, hogy a taggyűlés a határozatait, ha a
- évi IV. törvény nem rendelkezik egyhangú, illetve ¾-es szótöbbségről, akkor a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza meg. A
- évi IV. törvény pedig a társasági szerződésmódosításnak nem minősülő ügyvezető választás/visszahívás tárgyában hozott határozathoz nem kíván meg minősített szótöbbséggel hozott határozatot. Mivel az alperes társasági szerződésének 8.
- pontja nem úgy szólt, hogy az ügyvezető megválasztása/visszahívása vagy bármely más taggyűlési határozat meghozatala ¾-es szótöbbséggel történhet meg, ezért az alperes társasági szerződése rendelkezéseit alkalmazva sem volt jogi lehetőség a keresettel támadott taggyűlési határozatok jogszabályba ütközésének a megállapítására. Az ítélőtábla mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló többször módosított
- évi III. törvény (Pp.)
- §-ának
(2)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem volt eredményes, ezért a másodfokú eljárással felmerült költségeit maga viseli, és a Pp. 78. §-ának
(1), és a 76. §
(2)bekezdése alapján őt kötelezte az ügygondoknak a másodfokú eljárásban felmerült, 5000 Ft összegben megállapított ügygondnoki díja megfizetésére. Debrecen,
- február hó
- napján Dr. Madarász Anna sk a tanács elnöke, Cogoiné Dr. Boros Ágnes sk előadó bíró, Szilágyiné Dr. Karsai Andrea sk bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó