Mfv.II.11.178/2009/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Fülöp Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt megindított és a Miskolci Munkaügyi Bíróság 5.M.1437/2008/
- számú ítélete ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Miskolci Munkaügyi Bíróság 5.M.1437/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 25.000 /huszonötezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az állam javára külön felhívásra 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : Az alperes a felperes által üzemeltetett 0-24 órában nyitva tartó panzióban
- június 13-án 21 óra 40 perc és 22 óra 40 perc között munkaügyi ellenőrzést tartott, ahol F. I. munkavállaló bemutatta a
- június havi munkaidő-nyilvántartást. A munkavállaló jegyzőkönyvi nyilatkozata szerint a bejegyzések nem minden tekintetben fedik a valóságot. A bemutatott jelenléti íven H. H. munkavállaló részéről az utolsó bejegyzés a 8 órás munkakezdés
- június 11-én, ezt követően az ellenőrzés időpontjáig bejegyzés nem szerepelt. M. M. munkavállaló tekintetében
- június 2-ától június 5-éig találtható bejegyzés. Szombat, vasárnapi napokon munkavégzésre utaló bejegyzés feltüntetésre nem került. Az ellenőrök fényképpel rögzítették a vizsgált dokumentumok tartalmát, és összehasonlították a bevételi pénztárbizonylatok keltének dátumát a jelenléti ív adataival. Az ellenőrzés ideje alatt a felperes eseményről. távollévő képviselője telefonon értesült az A felperes
- június 16-án panasszal fordult a felügyelőséghez, amelyben arra hivatkozott, hogy a magukat a munkaügyi felügyelőség ellenőrének kiadó személyek ismeretlen tartalmú, jogosulatlan ellenőrzést folytattak. Sérelmezte az intézkedés lefolytatásnak időpontját és az eljárás módját. A szerinte jogosulatlan gazdasági adatszerzés miatt kárigény-fenntartással élt. Kérte, hogy az eljárást haladéktalanul szüntessék meg. Az alperes Felügyelősége
- június 17-én - a felperes részére
- június 24-én kézbesített - értesítésében munkaügyi eljárás megindításáról tájékoztatta a felperest, amely a június 13-án lefolytatott munkaügyi ellenőrzésre utalt. A felperes képviselője
- június 20-án 8 órakor megjelent az elsőfokú hatóság m.-i irodájában, ahol tájékoztatták az ellenőrzés megállapításairól. A felperes a munkaügyi nyilvántartások bemutatását mindaddig megtagadta, amíg a panasz tárgyában nem döntöttek. Az elsőfokú hatóság igazgatója a felperes panaszára a
- július 04-én kelt levelében válaszolt. Az alperes Igazgatója
- június 31-én kelt határozatával a felperessel szemben 500.000 forint munkaügyi bírságot szabott ki, és kötelezte, hogy tartsa be a munkaidő adatainak nyilvántartására vonatkozó törvényi előírást. A határozat az ellenőrzés helyszínén fellelhető dokumentumok alapján megállapította, hogy
- június hónapban a munkáltató három fő munkavállaló által teljesített munkaidőről nem vezetett a valóságnak megfelelő nyilvántartást. A határozat bírságnövelő tényezőként vette figyelembe a munkáltató ellenőrzést hátráltató magatartását, valamint a munkaügyi nyilvántartások bemutatásának megtagadását. Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt. Arra hivatkozott,
- június 20-án a törvényességi panaszának kivizsgálása céljából jelent meg az alperesnél, A közigazgatási eljárás során ezután érdemben már nem hallgatták meg, majd
- augusztus 11-én annak ellenére kézbesítették a
- július 31-ére datált elsőfokú határozatot, hogy panaszának elbírálására még nem került sor. Sérelmezte a Ket.
- §,
- §,
- §
(1)-
(2), 91. §
(1)-
(2)és 91. §
(3)bekezdése, valamint 92. §
(4)bekezdésében foglaltak megszegését. Arra hivatkozott, hogy hétvégén és éjszaka kizárólag a felperesi képviselő és a tulajdonos végez munkát. F. I. csupán azért tartózkodott az ellenőrzés helyszínén, mert a tulajdonos egy üzleti megbeszélésről nem ért vissza időben. Az alperes a fellebbezést elutasította és az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indoklásában részletesen indokolta, hogy a felperes eljárási kifogásait miért tartja indokolatlannak. Megállapította, hogy az elsőfokú hatóság tévesen értékelte bírságnövelő tényezőként a munkáltató eljárás során tanúsított magatartását, álláspontja szerint azonban a kirótt összeg ennek figyelmen kívül hagyásával is arányban áll a jogsértés tárgyi súlyával. A felperes keresettel élt a másodfokú közigazgatási határozat ellen. Keresetében kérte a határozat megsemmisítését, az eljárás megszüntetését, költségeinek és az eljárással okozott kár megtérítését is. Továbbra is vitatta az eljárás jogszerűségét. Fenntartotta,
- június 20-án mindenekfelett azt kívánta elérni, hogy panaszára választ kapjon. Arra hivatkozott, hogy a pénzügyi zárások keletkezésének dátuma a munkavállaló munkaidejére nézve nem hordoz információt. A Miskolci Munkaügyi Bíróság 5.M.1437/2008/
- számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. Nem találta magalapozottnak a felperes eljárásjogi kifogásait és megállapította, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján a hatóság jogszerűen járt el, amikor a hiányosan vezetett munkaidő-nyilvántartásra alapítottan hozta meg a határozatát. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül, illetve keresetének adjon helyt. Arra hivatkozott, hogy a munkaügyi bíróság ítélete megalapozatlan, mert kizárólag a hatóság által előadott tényállást állapította meg, és abból téves és jogszabályellenes következtetést vont le. A bíróság figyelmen kívül hagyta az ellenőrzés lefolytatására és annak dokumentálására vonatkozó eljárási szabályokat, amit megalapozatlanul indokoltak azzal, hogy F. I. a munkáltató képviseletében volt jelen. A jelenlévő munkavállaló később visszavonta és az eljárás során következetesen tagadta az ellenőrzés során az alperes ellenőrei által „fenyegetéssel kicsikart” írásos tanúvallomását, ezért annak felhasználása megalapozatlan. A felperes szerint a
- június 20-án tartott megbeszélés alkalmával a munkaügyi eljárás még meg sem indult, ezért az alperes a munkáltató részéről alaptalanul várta tőle a nyilatkozatot, illetve a bizonyítékok bemutatását. Sérelmezte, hogy panaszát az elsőfokú munkaügyi határozat meghozatalát követően a határozat elleni fellebbezési határidő lejárta után kézbesítették. Fenntartotta, hogy panaszjoga gyakorlása az Alkotmány kifejezett rendelkezésén nyugszik. A munkaügyi bíróság - erre hivatkozással tett - a nyilatkozatát tévesen értékelte akként, hogy a hatósággal való együttműködést teljeskörűen és véglegesen megtagadta volna. Az eljárás lépéseinek kronológiája és a perben becsatolt alperesi iratok alátámasztják, hogy az alperes valójában nem vette figyelembe a munkáltató védekezésére, és semmilyen eljárási jogszabályt nem tartott szükségesnek betartani. Mindebből arra következtetett, hogy a határozatban megtestesülő szankció alkalmazására azért került sor, mert élt a panasztétel alkotmányos jogának gyakorlásával. Sérelmezte, hogy a munkaügyi bíróság az általa felajánlott bizonyítékokat nem vizsgálta, azok vizsgálatára, véleményezésére az alperest sem kötelezte. A határozatban írt három munkavállaló egyike sem dolgozik hétvégenként, mert ilyenkor a tulajdonosok végzik ezt a munkát. A jelenléti íven rögzített adatok ellenőrzésére alkalmatlan a bevételi pénztárbizonylatok dátumának vizsgálata. A munkaügyi ellenőrzés során nem volt az eljáró hatóság birtokában valamennyi, a munkaidőre vonatkozó irat, a bírósági eljárás során pedig ugyan rendelkezésre állt volna, de ezek értékelését a bíróság nem tartotta indokoltnak. Elismerte, hogy M. M. a jelenléti ívek vezetésére vonatkozó szabályokat nem tartotta be, azonban ez nem róható a munkáltató terhére, továbbá a munkavállalónak hátránya nem keletkezett. Emiatt a megállapított jogsértés és a kiszabott büntetés mértéke nem áll arányban. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását és a Miskolci Munkaügyi Bíróság ítéletét hatályában fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- § /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A perbeli határozatban foglalt eljárás szabályossága és a kötelezés alapját képező tények tekintetében a bíróság bizonyítást folytatott le. A közigazgatási határozat meghozatala során a Ket. szabályainak megsértése akkor vezethet a megtámadott határozat ítélettel történő hatályon kívül helyezésére, ha a jogszabálysértés jelentős, a döntés érdemére kihat, valamint a bírósági eljárásban nem orvosolható. Az Alkotmány
- §-a értelmében mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé, a panasz intézménye azonban független az aktuálisan folyó jogi eljárástól és az ott érvényesíthető jogorvoslati lehetőségektől. Téves ezért a felperesnek a panasz elbírálásának prioritására való hivatkozása. A panaszjog gyakorlása nem mentesít a párhuzamosan folyó eljárásban felmerülő kötelezettségek elmulasztásának következményei alól, ezért a munkaügyi bíróság helytállóan állapította meg azt, hogy az alperes a felperes nyilatkozata, adatszolgáltatása hiányában is a rendelkezésére álló adatokra jogszerűen alapította határozatát. A felperes az egyéb sérelmezett eljárásjogi kifogásaival kapcsolatban a másodfokú közigazgatási határozatban részletes és megalapozott tájékoztatást kapott. A munkaügyi bíróság ezekkel kapcsolatban helytállóan állapította meg, hogy az eljárási jogszabálysértések nem állnak fenn. Az alperes F. I. munkavállalót az eljárás során egyértelműen tanúként kezelte, ennek ellenkezőjére nincs adat. A Ket. hatósági ellenőrzésről szóló 87-
- §-ai szempontjából annak van jelentősége, hogy az ellenőrzés lefolytatása során jelen van-e ügyfél vagy annak alkalmazottja, csak ezek hiányában szükséges az ellenőrzés dokumentálására vonatkozó szigorúbb garanciális szabályok alkalmazása. A keresettel támadott bírságoló határozat a munkaidő-nyilvántartás hiányos vezetésén alapul, megállapításai a munkaügyi ellenőrzés idején feltárt tényeken nyugszanak. A Pp.
- §-a alapján a bíróság okszerűen mérlegelte F. I.-nak a közigazgatási eljárásban illetve a per során tett nyilatkozatait, továbbá nincs adat arra sem, hogy a felperes utasítása vagy belső szabályzatai alapján a felperes dolgozóinak a pénzügyi dokumentumokat a keletkezésüktől eltérő dátummal kellett elkészíteniük. A tényállás felderítése során alappal mellőzte a munkaügyi bíróság a felperes által hivatkozott - utóbb már szabályosan kitöltött - jelenléti ívek vizsgálatát, és helyesen állapította meg, hogy nincs jelentősége e körben a felperesnél rendszeresített belső pénzügyi szabályzatok tartalmának, vagy annak, hogy a határozatban megjelölt munkavállalókon kívül a tulajdonos illetve más munkavállaló is ellátja-e az adott munkakört. Mivel a munkaügyi bíróság a bizonyítás során nem állapított meg az alperes határozatának jogalapját jelentő tényektől elérő vagy azokkal ellentétes adatokat, ezért megalapozatlan a felperes felülvizsgálati hivatkozása a közigazgatási bírság összegének mérséklése tekintetében is. Fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján a Miskolci Munkaügyi Bíróság 5.M.1437/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- §-a alapján kötelezte a felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére; a felperes illetékfizetési kötelezettsége az illetékekről szóló,
- évi XCIII. törvény
- § és
- §
(3)bekezdés d) pontján alapul. Budapest,
- szeptember
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Földényi Gyuláné s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő