Kfv.III.38.091/2010/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Zimányi Zsolt ügyvéd által képviselt B. D. felperesnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal alperes ellen tartózkodási engedély meghosszabbítása tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fejér Megyei Bíróság
- július
- napján kelt 21.K.20.984/2010/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
- július
- napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei Bíróság 21.K.20.984/2010/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000.- /azaz húszezer/ forint elsőfokú- és 20.000./azaz húszezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra további 3.500./azaz háromezerötszáz/ forint kereseti- és 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A felperes koszovói állampolgárként
- augusztus
- napján a Magyar Köztársaság Külképviseletén, Pristinában kereső tevékenység céljából tartózkodási engedélyre jogosító vízum iránti kérelmet nyújtott be, melynek eredményeként az elsőfokú hatóság
- augusztus
- napján engedélyezte a magyarországi tartózkodást. A felperes a vízumkérelmén és a tartózkodási engedély kiadásához szükséges, aláírásával ellátott adatlapon is magyarországi szálláshelyként az O., B. krt.
- szám alatti ingatlant jelölte meg. A felperes a pristinai Főkonzulátus által kiállított tartózkodási engedély felvételére jogosító vízummal
- szeptember
- napján érkezett a Magyar Köztársaság területére, és az elsőfokú hatóság
- tartózkodási engedélyt. szeptember
- napján kiadta a A felperes tartózkodási engedély iránti eredeti kérelméhez csatolta a lakásbérleti szerződését is, melyet a felperes munkáltatója kötött a bérbeadókkal. A
- szeptember
- napján kelt tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem adatlapjához pedig mellékelt egy szállásbejelentő lapot, amelyen a fenti tartózkodási hely került megjelölésre, és amit a felperesen kívül T. B. felesége T. B. is, mint szállásadó aláírt. T. B. magyar állampolgár
- december
- napján bejelentést tett az elsőfokú hatósághoz előadva, hogy ő, mint az O., B. krt.
- szám alatti ingatlan 1/2-ed arányú tulajdonosa nem járult hozzá ahhoz, hogy az ingatlanba bárki is bejelentkezzen, melynek eredményeként az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a férj T. B. helyett is a feleség T. B. írta alá a bérleti szerződést és a szálláshely bejelentő lapot. A bejelentés alapján indult idegenrendészeti eljárás során T. B. felesége, T. B. és a felperes meghallgatása alapján megállapítható volt, hogy a felperes más koszóvói állampolgárokkal együtt valójában nem lakott a magyarországi szálláshelyként megjelölt O., B. krt.
- szám alatti ingatlanban. Az elsőfokú hatóság 106-6-8910/2/2009-T. számú
- december
- napján kelt határozatával a felperes tartózkodási engedélyét visszavonta és kötelezte a felperest a Magyar Köztársaság területének elhagyására. A határozat indokolásában a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény /a továbbiakban: Harm.tv./
- § /1/ bekezdésére és
- § /1/ bekezdésének b/ pontjára hivatkozott. Rögzítette, hogy a felperes tartózkodási engedélyének megszerzése érdekében lakásbérleti szerződést és szálláshely bejelentő lapot csatolt, és azokon hamis adatot, valótlan tényt közölt. Az alperesi másodfokú hatóság 106-T-1124/2/
- számú
- február
- napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása szerint az elsőfokú hatóság által lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapítást nyert, hogy a felperes sosem lakott az érintett ingatlanban.
- december
- napján már K., Sz. u. 1/B. szám alatt lakott, korábban az O., I. u.
- fsz.
- szám alatti ingatlanban kapott szállást, mindehhez képest nemcsak, hogy nem az O., B. krt.
- számon nem lakott, hanem a szálláshelyének megváltozását is csak az elsőfokú hatóság helyszíni ellenőrzését követően jelentette be. A Fejér Megyei Bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy felperes helyesen hivatkozott a Harm.tv.
- § /1/ bekezdésére. A felperes részére
- augusztus
- napján engedélyezte a hatóság a magyarországi tartózkodást, továbbá a tartózkodási engedély iránti kérelem elbírálásánál a konzuli megjegyzések között szerepel, hogy a kérelemhez csatolták a lakásbérleti szerződést, ugyanakkor a lakásbérleti szerződés jelen eljárásban már nem volt beszerezhető. Ugyanakkor az alperes nem vitatta azt a felperesi állítást, hogy azt a felperes munkáltatója írta alá, s nem felperes, és ezért felperes nem szolgáltatott hamis adatot. Az engedély megadására a lakásbérleti szerződés alapján került sor, azt pedig nem a felperes írta alá, ezért a Harm.tv.
- § /1/ bekezdésének b/ pontja nem volt alkalmazható, illetőleg a valótlan tény, hamis adat szolgáltatása nem volt felperesnek felróható. Az a körülmény pedig, hogy felperes ténylegesen nem a B. krt.
- szám alatt lakott, illetve később K.-ra költözött és a lakcímének megváltoztatását nem jelentette be, nem olyan szabályszegések, amelyek a Harm.tv.
- §-ának /1/ bekezdése hatálya alá esnek, így ezek nem alapozzák meg a felperes részére kiadott tartózkodási engedély visszavonását. Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és felperes keresetének elutasítását. Az alperes továbbra sem vitatta azt, hogy a bérleti szerződést a felperes munkáltatója írta alá, ugyanakkor álláspontja szerint a felperes soha sem tartózkodott a szálláshelyeként megjelölt ingatlanban, ekként tényként rögzíthető, hogy a tartózkodási engedély megszerzése érdekében olyan adat került benyújtásra, amely valótlan. Nem vitatható, hogy felperes adatszolgáltatását a tartózkodási engedély megszerzése érdekében teljesítette, ezért a Harm.tv.
- § /1/ bekezdésének b/ pontja alkalmazható. Nincs jelentősége annak, hogy felperes tudott-e a bérbeadó valós szándékáról, vagy a bérbeadó aláírása miként került a bérleti szerződésre. Az alperesnek nem kellett vizsgálnia azt az eljárása során, hogy a valótlan, illetve hamis adat szándékosan vagy gondatlanul került-e feltüntetésre. A felperes a támadott ítéletben foglaltakkal ellentétben a Harm.tv.
- § /1/ bekezdésének b/ pontjában foglalt tényállást a valótlan adattartalmú okiratok benyújtásával megvalósította. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában fenntartását annak helyes indokai alapján. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a tartózkodási engedélyét a felperes a magyar külképviseleten megszerezte, ahol nem szolgáltatott hamis adatot vagy tényt. Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos. A Harm.tv.
- § /1/ bekezdésének e/ pontja szerint három hónapot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, aki egyebek mellett rendelkezik a Magyar Köztársaság területén szálláshellyel vagy lakóhellyel. Tartózkodási engedélyt pedig a Harm.tv.
- § /1/ bekezdése alapján az kaphat, aki eleget tesz a Harm.tv.
- § /1/ bekezdésének a/ pontjában, valamint c/-i/ pontjában foglaltaknak. A Harm.tv.
- § /1/ bekezdésének b/ pontja értelmében a tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását - ha e törvény másként nem rendelkezik - meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt. A Legfelsőbb Bíróság tényként állapította meg, hogy a felperes tartózkodási engedélyt kért, kérelmében és a csatolt okiratokban szálláshelyként az O., B. krt.
- számot jelölte meg, azonban ezen a címen sosem lakott. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nincs annak jelentősége, hogy a felperes a munkáltatója által kötött bérleti szerződésre tekintettel abban a hiszemben volt-e, hogy az O., B. krt.
- számban fog lakni. Akkor ugyanis, amikor Magyarországra érkezett és kiderült, hogy a B. krt.
- szám alatt a bérleti szerződés ellenére bármely okból nem lakhat illetve nem fog lakni, a hatóság felé azt nyomban be kellett volna jelentenie. Ennek hiányában csak az állapítható meg, hogy a felperes olyan lakóhelyet jelölt meg tartózkodási engedély megszerzése érdekében, ahol bérleti szerződése ellenére soha nem lakott és ekként a kérelemben megjelölt lakcím valótlan adatnak minősült. Ebben az esetben pedig a Harmtv.
- § /1/ bekezdésének b/ pontja alkalmazható, ezért az alperes és az elsőfokú hatóság határozata jogszerű volt. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
- §-ának /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és egyben a felperes keresetét elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségről a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
- §-ának /1/ bekezdése és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003./VIII.22./ IM rendelet
- §-ának /3/ bekezdése alapján döntött. A Legfelsőbb Bíróság az illetékről az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-ának /3/ bekezdése,
- §-ának /1/ bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
- §-ának /2/ bekezdése alapján határozott, figyelemmel arra is, hogy a felperes az elsőfokú eljárásban az illetéket lerótta. A Legfelsőbb Bíróság szükségesnek tartja megjegyezni, hogy az eljárt bíróság az Itv.
- § /1/ bekezdésének h/ pontja ellenére hívta fel a felperest az illeték lerovására. Különösen tévesen járt akkor, amikor felhívását 30.000.- Ft pénzbírság terhe mellett bocsátotta ki, tekintettel arra, hogy illeték lerovásának hiányában a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevelét a keresetlevél benyújtásakor hatályos Pp.
- § /1/ bekezdésének j/ pontja /a jelenleg hatályos Pp.
- § /2/ bekezdésének c/ pontja/ alapján idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani. Azonban jelen esetben nem csak bírságolás terhe melletti felhívásnak, de a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításnak sem volt helye az Itv.
- § /1/ bekezdésének h/ pontja alapján biztosított illetékfeljegyzési jogra figyelemmel. Budapest,
- július
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács András sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró