← Magyarország

Kfv.38158/2010/5 – Kúria

Kfv.III.38.158/2010/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Berkiné dr.Krizsán Éva ügyvéd által képviselt L. Zrt. felperesnek a Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatala alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Zala Megyei Bíróság

  1. október
  2. napján kelt 8.K.21.541/2010/
  3. számú jogerős ítélete ellen az alperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Zala Megyei Bíróság 8.K.21.541/2010/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy felperesnek 20.000./azaz perköltséget. 15 napon húszezer/ belül fizessen meg a forint felülvizsgálati A le nem rótt 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A Z. Városi Bíróságon a M. ÁFÉSZ v.a. I.r. és a jelen per felperese, mint II.r. felperes, illetve a K. Mezőgazdasági Kft. I.r. és hat pertársa alperesek között birtokháborítás megszüntetése és más követelések tárgyában indult perben
  6. október
  7. napján megtartott tárgyaláson a
  8. sorszámú jegyzőkönyvbe foglaltan a felek egyezséget kötöttek. Megállapodtak abban, hogy a jelen per felperese tulajdonában álló 1276/2 hrsz-ú és a IV.r. alperes tulajdonában álló 1283 hrsz-ú belterületi ingatlanok között az ingatlan-nyilvántartás szerinti telekhatár a jelenleg hatályos ingatlan-nyilvántartási térképtől eltérően, az
  9. évben készült korábbi térképen és az 5-140/
  10. számú kisajátítási vázrajzon alapuló, Cs. B. igazságügyi földmérő szakértő által készített 21/2000-es munkaszámú
  11. november
  12. napján szakértői véleményhez fűzött I., II., III. vázrajzon feltüntetett, 1-A-B-C jelű pontokat összekötő fekete és piros vonal mentén húzódik. A felek kijelentették, hogy az ingatlanok között húzódó határvonal megállapítása a VII.r. alperes javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bányaszolgalmi jogot nem érinti. A bíróság 8-I. számú végzésével az egyezséget jóváhagyta, és úgy rendelkezett, hogy megkeresi a Körzeti Földhivatalt /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ az egyezség és a vázrajz egy-egy példányával azzal, hogy az érintett ingatlanok közti határvonalat az ingatlan-nyilvántartásban a megállapodás és a vázrajz szerint vezesse át. Az elsőfokú hatóság
  13. március
  14. napján kelt 30852/
  15. számú határozatával az ingatlanok közti határvonal átvezetése iránti kérelmet elutasította, arra hivatkozással, hogy az egyezség nem felelt meg az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  16. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./
  17. §-ában és a
  18. § /1/-/4/ bekezdésében, valamint a
  19. § /3/ bekezdésében foglaltaknak. Az alperes
  20. június
  21. napján kelt 31208/
  22. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, hivatkozva arra, hogy a megkeresés mellékleteként
  23. március
  24. napján benyújtott az igazságügyi szakértő által készített mérési és kitűzési vázrajz-másolat nem alkalmas az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre, mert földhivatali érvényes és hatályos földmérési záradékkal nincsen ellátva. Emellett telekalakítási eljárás lefolytatására nem került sor, a bírósági egyezség csak a felek megállapodását tartalmazza, konkrét területi adatokat azonban egyetlen becsatolt irat sem tartalmaz. A Zala Megyei Bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ítélet indokolása az Inytv.
  25. §-ára, a Polgári perrendtartásról szóló
  26. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  27. § /4/ bekezdésére, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  28. évi LXVI. törvény /a továbbiakban: Bjt./
  29. §-ára, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló
  30. évi LXXVI. törvény /a továbbiakban: Fttv./
  31. § /5/ bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy a jogerős bírósági határozattal megállapított határvonalat az alaptérképen a határozatnak megfelelően kell feltüntetni, ezért az ingatlanügyi hatóságnak a bírósági határozat és mellékletei alapján kellett volna az ingatlan-nyilvántartási térképen a változást átvezetnie. A bíróság által jóváhagyott egyezség tartalma alapján megállapítható volt, hogy nem telekalakítás volt az ügy tárgya, hanem birtokvitát rendeztek az érintett felek egymás között, ezért téves az az alperesi kifogás lefolytatására nem került sor. is, hogy telekalakítási eljárás Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és felperes keresetének elutasítását. Előadta, hogy az ítélet által hivatkozott rendelkezések alapján csak ezen rendelkezéseket figyelembe véve önmagában az ítélet indokolása helyesnek tekinthető. Ugyanakkor más jogszabályok további feltételeket szabnak, amelyek ha nem teljesülnek az ingatlan-nyilvántartási térképen a változás érvényesítésére nincs lehetőség. Ilyen jogszabály az Inytv.
  32. §-ának /1/ bekezdése,
  33. § /3/ bekezdésének h/ pontja, az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999./XII.29./ FVM rendelet /a továbbiakban: Vhr./
  34. §-ának /1/ bekezdése, az Fttv.
  35. §-ának /6/ bekezdése, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
  36. évi LXXVIII. törvény /a továbbiakban: Étv./
  37. §-ának /2/ bekezdése,
  38. § /1/ bekezdésének d/ pontja, valamint az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007./XII.13./ ÖTM rendelet /a továbbiakban: ÖTM r./
  39. §-ának /1/ bekezdése, a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzi név Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006./XII.23./ Korm. rendelet /a továbbiakban: Kr./ 17/A. §-a és /5/ bekezdésének e/-d/ pontja. E jogszabályi előírásoknak a bíróság által jóváhagyott egyezség nem felelt meg. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában fenntartását annak helyes indokai alapján. Előadta, hogy a konkrét ügyben nem telekalakításról volt szó, csak az ingatlannyilvántartási határvonalakat kellett hozzáigazítani, kijavítani a korábban hatályos alaptérképhez. Ennek megfelelően az alperesnek a jogerős bírósági határozattal megállapított határvonalat az alaptérképen a határozatnak megfelelően kell feltüntetnie. Ebben az esetben nincs szükség helyrajzi számozás és a területszámítás helyessége szempontjából történő záradékolásra, terület kimutatásra, hiszen az alperes a jelenleg hatályos térképet ki tudja javítani a rendelkezésre álló korábbi térképen jelölt határvonalra, melyet a kirendelt szakértő vázrajzai is alátámasztanak. Jelen esetben az
  40. évi térképállapot a meghatározó, és amennyiben a hatályos térképállapot miatt érinti mások ingatlanának határvonalat, területnagyságát, az egy másik eljárás tárgya lehet, más peres felekkel. Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. A Pp.
  41. §-ának /3/ bekezdése értelmében a bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek. Az Fttv.
  42. §-ának /5/ bekezdése értelmében határozattal megállapított határvonalat az határozatnak megfelelően kell feltüntetni. jogerős bírósági alaptérképen a A Legfelsőbb Bíróság a fenti jogszabályhelyek alapján osztotta az eljárt bíróság azon jogi álláspontját, hogy a bíróság határozata, így a bíróság által jóváhagyott jogerős egyezség alapján az ingatlanügyi hatóságnak az Fttv.
  43. § /5/ bekezdésében foglaltak szerint kell eljárnia, és nem kérdőjelezheti meg a bírói egyezség jogszerűségét. Az a kérdés, hogy az Inytv. vagy a Vhr. egyes rendelkezéseinek, vagy az Fttv.
  44. § /5/ bekezdésének megfelelt-e a jogerős bíróság által jóváhagyott egyezség, olyan kérdés, mely az egyezség jogszabályoknak való megfelelését érinti. Az egyezség jogszabályoknak való megfelelése az ingatlanügyi hatóság eljárásában, a hatóság által, az Fttv.
  45. § /5/ bekezdésére is figyelemmel nem vitatható. Ugyanez vonatkozik az alperes által hivatkozott telekalakítási eljárás szabályaira vonatkozó Étv., ÖTM r., és Kr. szabályaira is, mellyel összefüggésben az eljárt bíróság érdemben is helytállóan foglalt állást. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
  46. §-ának /3/ bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségről a Pp.
  47. §-ának /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
  48. §-ának /1/ bekezdése és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003./VIII.22./ IM rendelet
  49. §-ának /3/ bekezdése alapján, míg az illetékről az illetékekről szóló
  50. évi XCIII. törvény
  51. §-ának /1/ bekezdése és az
  52. § /1/ bekezdésének b/ pontja, valamint a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
  53. §-a alapján döntött. Az alperes személyében a per során jogutódlás következett be, amelyet a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.III.38.158/2010/
  54. számú végzésével megállapított. Budapest,
  55. június
  56. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács András sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.