FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kf.27.161/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Molnár Judit Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Molnár Judit ügyvéd által képviselt Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 9-11.) felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- február
- napjára dátumozott, ténylegesen
- február 13-án hozott 13.K.31.105/2006/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi Í T É L E T E T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, az alperes D.1059/9/2005 számú határozatát részben megváltoztatja és a Kbt.
- § sérelmének megállapítását mellőzi, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (Húszezer) forint együttes első-másodfokú részperköltséget. A kereseti és a fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A felperes ajánlatkérőként a
- szeptember 1-jén feladott - és szeptember 29-én a pénzügyi-gazdasági alkalmasság tekintetében módosított - hirdetményben ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására Budapest Észak-Budai szennyvízelvezetési rendszere keretében a Pók utcai szennyvíz- és csapadékvíz átemelő állomás megépítésére. A bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, a bruttó ajánlati ár és az üzemeltetési költséghatékonyság részszempontokkal. Az ajánlati dokumentációban előírta, hogy ez utóbbi részszempont szerinti adatot az ajánlattevőknek azonos módszerrel és azonos alapadatokkal kell kiszámolni. Alapadatként az üzemeltetési költségek kiszámításának időtartamát, a munkabér számításánál alkalmazott forint/óra/fő értéket, és az elektromos energia értékét jelölte meg. A költség tételes kidolgozásánál az energiaköltség, kommunikáció, felújítási, beruházási költségek, karbantartás, anyag, szállítás és bérköltségek mellett külön tételként szerepeltette az amortizációt. Az üzemeltetési és karbantartási költségeket a megadott táblázat szerint kellett kitölteni úgy, hogy húsz évre kellett megadni az energia, munkabér, alkatrész és egyéb költségek szerinti bontásban a nettó prognosztizált üzemeltetési költséget, melyhez a második évtől kezdődően minden további évre 1,06% inflációs rátát határozott meg azzal, hogy az egyes értékek számítási menetét, indokolását mellékelni, a beépítendő berendezések élettartamát berendezésenként feltüntetni és az energiaköltség összetevőit részletezni kell. Lehetőséget biztosított az alapmegoldástól eltérő alternatív ajánlat benyújtására is. Az ajánlattételi határidőre a …(a továbbiakban: kérelmező) és az….. nyújtott be egyegy alap, illetve alternatív ajánlatot. A kérelmező az éves összegek alapulvételénél az előző évi inflációs rátával megemelt, hatványozott üzemeltetési költséggel számolt, míg az…. csak az inflációs ráta megadott százalékait alkalmazta. Ajánlatának tételes kidolgozásánál az amortizációt külön tételként nem tüntette fel. A felperes
- december 7-én értesítette az ajánlattevőket, hogy az…. ajánlatában az inflációs ráta nem megfelelő alkalmazásánál számítási hibát vétett, melyet a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
- §-a alapján kijavított, a javítás eredményeként az üzemeltetési költség nettó értéke 399.950.319 Ft-ról 710.422.542.35 forintra módosult. A felperes a kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, az….. alternatív ajánlatát nyertesnek hirdette ki. A kérelmező jogorvoslati kérelmére hozott D.1059/9/
- számú határozatával az alperes a kérelemnek részben helyt adva megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt.
- §
(1)bekezdés első fordulatára és a
- §-ra figyelemmel alkalmazandó Kbt.
- §
(1)bekezdésének
- e)és
- f)pontjára tekintettel a Kbt. 81. §
(3)bekezdését, a
- § és a Kbt.
- §
(1)bekezdését, ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a nyertesre és a második helyezettre vonatkozó részét megsemmisítette, és az ajánlatkérővel szemben egy millió forint bírságot szabott ki. A felperesnek az alperes határozata megváltoztatása, a jogsértés megállapítása, az eljárást lezáró döntés megsemmisítése és a bírság kiszabásának mellőzése iránt előterjesztett keresetét az elsőfokú bíróság elutasította. Kifejtette, hogy a részszempontnak a felhívásban vagy dokumentációban meghatározott számítási metódustól eltérő meghatározása nem számítási hiba, így annak kijavítására sincs mód, különös tekintettel arra, hogy azok nem minősülnek ellenértéknek. Megállapította, hogy az…. ajánlata az amortizációt a dokumentációban előírtakkal ellentétben ilyen címen nem tartalmazta, és a számítás menetére indokolást sem adott. Nem fogadta el azt a felperesi érvelést, hogy az amortizáció a berendezések és eszközök cseréjének indokolásából nyomon követhető, mivel az amortizáció elszámolása nem azonos az eszközök és berendezések cseréjével. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes élt fellebbezéssel az ítélet megváltoztatása és kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatala, valamint az alperes perköltségben marasztalása iránt. A Kbt.
- §-ával összefüggésben azzal érvelt, hogy számítási hiba valamely matematikai művelet helytelen elvégzése. Az ajánlattevő által megadott alapadatok téves matematikai művelettel történő összesítése ezért nyilvánvaló és az ajánlatkérő által korrigálható számítási hibának minősült. Az amortizációs költség felszámításának elfogadását azzal indokolta, hogy a dokumentáció előírta ugyan e költség külön feltüntetését, de azt nem, hogy mely költségek között kell azt szerepeltetni és milyen részletességgel kidolgozni. Konkrét előírás hiányában az ajánlatok értékelése során abból az általános gyakorlatból indult ki, hogy a beruházás amortizációját nem az ajánlattevőnek, és nem az üzemeltetőnek, hanem a megrendelőnek kell elvégezni. Az üzemeltetés során elvégzendő rekonstrukciós munkák ellenértéke ezért a gépköltségen belül elszámolható. Az…. ajánlatában a felújítási és beruházási költségek között az eszközök és berendezések cseréje körében szerepelt az amortizációs költség is, ezért ajánlata érvényesnek tekinthető. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására és költségei megtérítésére irányult. A számítási hiba kijavításának jogszerűtlenségére azt emelte ki, hogy a dokumentációval ellentétben az alapadatoknak az előzetesen megadott inflációs rátával történő hatványozását az…. nem végezte el, a felperes pedig a kijavítás során - minthogy azok alapadatra vonatkoztak - nem végezhette el. Az amortizációs költség részletes kidolgozását az ajánlat nem tartalmazta, a berendezések és eszközök cseréje tekintetében megadott adatok nem azonosak az amortizációra vonatkozó számítással, azt nem pótolják. Az ajánlat ezért nem felelt meg a dokumentációban foglalt előírásoknak, tehát érvénytelen. A fellebbezés részben - az alábbiak szerint - alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a számítási hiba lehetséges korrekciójának alperesi és az azt elfogadó elsőfokú bírósági meghatározásával nem ért egyet. A Kbt.
- §-a szerint, ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. A fenti jogszabályhely helyes alkalmazása érdekében az alapadat és az ellenérték fogalma szorul értelmezésre. Az ajánlati felhívás és dokumentáció alapján, az ajánlati kötöttség függvényében kell vizsgálat tárgyává tenni, mi tekinthető a konkrét beszerzéssel összefüggésben alapadatnak. A perbeli esetben a felperes meghatározta azokat az adatokat, amelyeket az ellenérték meghatározásánál kívánt figyelembe venni és melytől az ajánlattevőknek eltérést nem engedett. Ezek az alapadatok a 20 év, a munkabér és elektromos energia költsége, valamint az alkalmazandó inflációs ráta mértéke voltak. Az inflációs rátával képzett adat alapadatnak nem minősül. A hatványozás nem tiltott matematikai művelet. Az összesített ellenértékhez valóban összeadás útján lehet eljutni, de az ellenérték egyes összetevői alapadatokból bármely számítási művelet segítségével képzett számok, melyekhez általánosan ismert és ellenőrizhető matematikai művelettel jut el az ajánlattevő. Ezek felülvizsgálata, tételes ellenőrzése az ajánlatok vizsgálatakor lehetséges, korrekciója pedig abban az esetben megengedett, ha az alapadatot nem érinti. Az összesített ellenérték az ellenszolgáltatás, melyre nézve a szerződéskötés létrejön. A konkrét beszerzési eljárásban az ellenszolgáltatás része volt - tehát ellenérték - az üzemeltetési költséghatékonyság részszempontja szerint az üzemeltetési és karbantartási költségtáblázat 1-
- tétele, ennek figyelembevételével történt a nettó prognosztizált üzemeltetési költség meghatározása. Ez a közbeszerzés tárgya szerinti olyan tételesen meghatározott értékeket képviselő adathalmazt jelenített meg, ami az ellenszolgáltatás része volt. Olyan, az alapadat felhasználásával képzett szám, amely egy matematikai művelet, a hatványozás eredményeként jött létre. A dokumentáció alapján egyértelmű volt, hogy az éves összegek alapulvételénél a prognosztizált üzemeltetési összes költséget hatványozottan, az előző évi inflációs rátával megemelt érték alapján kellett meghatározni. Ebből következően nem a matematikai műveletben résztvevő alapadatokat, hanem a helytelenül elvégzett matematikai műveletet javította ki a felperes, amelyre a Kbt.
- §-a lehetőséget ad ott. Tévedett mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság ezért, amikor az inflációs rátával képzett értéket is alapadatnak minősítve, jutott arra a következtetésre, hogy abban és nem a matematikai művelet elvégzésében történt a javítás. Nem fogadta el a Fővárosi Ítélőtábla ugyanakkor a felperes érvelését az amortizáció feltüntetésének jogszerű elfogadását illetően. A felperes tévesen hivatkozott arra, hogy a dokumentációban foglalt konkrét előírás hiányában nem volt kifogásolható az amortizációnak a gépészeti berendezések cseréje között szerepeltetése. Ennek ellentmond maga a dokumentáció és a fellebbezés tartalma is, amelyben a felperes elismerte, hogy külön tételként kellett megadni egyebek mellett az amortizációt is, de az …..ajánlatában ezt az előírást nem teljesítette. A Kft. ajánlata követte a dokumentáció előírásait 1-
- pontig, a
- tételben elvárt amortizációs költség azonban hiányzik. Mivel a dokumentáció külön tételként kívánta meg az amortizáció megadását, szükségtelen volt annak további vizsgálata, hogy mely egyéb tételen belül szerepel az amortizáció, mert a felperes nem a tételes kidolgozás részeként, egyéb költségek között, hanem önállóan követelte meg annak feltüntetését. Ezt igazolja a kiegészítő tájékoztatás
- kérdésére adott felperesi válasz is, amelyet arra a kérdésre adott, hogy a dokumentáció
- és
- oldalán az üzemeltetési költséghatékonyságra megadott tételek között olyan költségek vannak, amelynek mértéke nem a vállalkozótól, hanem az üzemeltetőtől, vagy külső objektív körülménytől (ld. amortizáció) függ. Kérte ezért konkretizálni azon tételeket, amelyek költségvetése függetleníthető az üzemeltetőtől és az ajánlattevő saját kalkulációján alapul. A kérdésre adott válasz szerint tehát az amortizációnak is szerepelnie kellett a költséghatékonyság egyes tényezői között. Nem teljesült a tételes kidolgozás, a megadott értékek számítási menetének és indokolásának követelménye sem. A fentiek elmulasztása megalapozta a Kbt.
- §
(1)bekezdése f) pontjának sérelmét, vagyis az ajánlat egyéb módon nem felelt meg az ajánlati felhívás és dokumentáció követelményeinek, ezért az érvénytelen. E tekintetben mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság megállapítása helytálló volt. (Megjegyzendő, hogy az alperes határozatának rendelkező része tévesen tartalmazza a Kbt. 88. §
(1)bekezdés e) pontját, mert e részben a jogorvoslati kérelmet nem találta alaposnak.) Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Kbt.
- §-a sérelmét a felperes terhére nem állapította meg, és e vonatkozásban az elsőfokú bíróság ítéletét, az alperes határozatát a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése értelmében részben megváltoztatta, a Kbt.
- §a sérelmének megállapítását mellőzte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Nem látott lehetőséget a kiszabott bírság mértékének mérsékelésére a részbeni megváltoztatás ellenére, mivel az egyik legsúlyosabb jogsértés - érvénytelen ajánlat értékelése és nyerteskénti kihirdetése megállapítása jogszerűen történt. A felperest a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében kötelezte az együttes első-és másodfokú részperköltség megfizetésére. A peres felek személyes illetékmentessége folytán feljegyzett kereseti és fellebbezési illetéket, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986 (VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- október
- napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Szőke Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő