Kfv.II.39.367/2006/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Király László ügyvéd által képviselt felperesnek képviselt Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal - mint a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetője jogutóda - alperes ellen építési határozat felülvizsgálata iránt indított perben a Csongrád Megyei Bíróság
- szeptember 14-én kelt 3.K.20.898/2006/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 3.K.20.898/2006/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az alperes
- június 21-én kelt 76-4/
- számú határozatát hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint elsőfokú és 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 16.500 (tizenhatezer-ötszáz) forint elsőfokú és 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A kijelölt építésügyi hatóság a
- március 8-án kelt 128363/
- számú határozatával a lakóépület bővítésének fennmaradása tárgyában folyó eljárást megszüntette, majd a másnap kelt 128364/
- számú határozatával a lakóépület átalakításával a kisüzemi húsfeldolgozóra fennmaradási és továbbépítési engedélyt adott a felperesnek. Az ugyanaznap kelt 12835-5/
- számú határozatával a felperessel szemben 4.527.000 forint építésügyi bírságot szabott ki. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- június 21-én kelt 76-4/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, az építésügyi bírság összegét 13.352.000 forintra felemelte. A másodfokú határozatot a felperes részéről
- július 15-én vették át. A tértivevényen V.M. aláírása szerepel, aki meghatalmazottként postai küldemény átvételre nem volt jogosult. A küldemény átvételére cégbélyegző használata nélkül került sor. A felperes
- augusztus 4-én, alpereshez augusztus 5-én érkezett beadványában az építésügyi bírságot kiszabó elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezését visszavonta azzal, hogy a bírság a jogszabályokkal egyező és egyúttal részletfizetés engedélyezését kérte. Az alperes
- október 12-én kelt 76-7/
- számú határozatával elrendelte az elsőfokú építésügyi hatóság bírságot kiszabó határozata elleni fellebbezési eljárás lefolytatását. Határozata indokolása szerint a másodfokú határozat kézbesítése szabálytalan volt a Magyar Posta Rt. számú kirendeltsége megkeresésére adott válasza szerint, ennek következtében a határozat nem jogerős, a felperes a fellebbezését visszavonhatta, azonban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
- évi IV. törvény (Áe.)
- §
(2)bekezdése alapján az eljárást hivatalból folytatható. Az alperes ezt követően az iratokat megküldte az elsőfokú építésügyi hatóságnak a másodfokú határozat szabályszerű kézbesítése végett, amely a bírságot kiszabó másodfokú határozatot a felperes részére
- július 4-én kézbesítette. A felperes keresetet nyújtott be a másodfokú határozat ellen, melyben elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a másodfokú határozat szabályszerű kézbesítéséig a fellebbezését visszavonhatta, így kérte a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését. Sérelmezte továbbá, hogy az építésügyi bírságot az egy éves határidőn túl törvénysértően szabták ki. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság az elsődleges kereseti kérelemmel összefüggésben megállapította, hogy az alperes a határozatát
- június 14-én (helyesen június 21-én) hozta meg, a meghozatala után felmerült kézbesítési probléma miatt - amely nem az alperes eljárásának felróható körülmény - a fellebbezés visszavonására nincs lehetőség. Az a körülmény, hogy az alperes ismételten elrendelte a határozat kézbesítését nem jelenti azt, hogy a felperes számára a fellebbezés visszavonására lehetőség nyílt. Az építésügyi bírság kiszabása iránti eljárás nem kérelemre, hanem hivatalból lefolytatandó eljárás, ezért erre az esetre a kérelem visszavonásáról rendelkező Áe. 14.§
(1)bekezdése nem alkalmazható. A fenti álláspontja miatt a másodlagos kérelmet vizsgálva megállapította, hogy az egy éves időtartamot az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kellett számítani. Az új eljárást elrendelő határozat
- július 20-án került meghozatalra, ettől az időponttól számítottan egy éven belül,
- március 9-én került sor az építésügyi bírság kiszabására, az építésügyi bírságról szóló 43/
- (XII.29.) KTM rendelet (R.) 2.§
(2)bekezdés b) pontjában foglalt egy éves határidő megsértése nélkül. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet megváltoztatását, elsődleges keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint az Áe. 14.§
(1)bekezdése szerint a jogorvoslati kérelmének visszavonására mindaddig jogosult, amíg a hatóság határozata jogerőre nem emelkedik. Mindaddig, amíg részére a határozat szabályszerűen kézbesítésre nem került és így jogerő nem kapcsolódott hozzá, addig az időpontig jogosult volt a fellebbezés visszavonására. Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a másodfokú eljárás hivatalból lefolytatandó eljárás, mert az az ügyfél kérelmére induló, az általa benyújtott fellebbezésre induló eljárás. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az alperes személyében a felülvizsgálati eljárás során jogszabályon alapuló jogutódlás következett be.
- január 1-től az alperes jogutóda a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal a 297/
- (XII.23.) Korm. rendelet 30.§
(3)és
(4)bekezdése, 31.§
(8)és
(9)bekezdése, a 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1.§
(1)bekezdés b) pontja és 2. számú melléklete alapján. A Legfelsőbb Bíróság a jogutódlást a Pp. 328.§
(1)bekezdése alapján megállapította. A felülvizsgálati kérelem alapos. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet csak az elsődleges kereseti kérelmét elutasító részében támadta, állította, hogy a fellebbezés visszavonására jogosult volt mindaddig, míg részére a másodfokú határozat szabályszerű kézbesítésre nem kerül. Az alperes és az elsõfokú bíróság ezzel ellentétes álláspontja téves. A jogorvoslati eljárás a fél kérelmére indul, fellebbezés előterjesztésének joga az ügyfelet illeti meg, ő jogosult eldönteni, hogy az adott határozat számára sérelmes-e, ellene fellebbezést nyújt be vagy sem. Az elsőfokú bíróság ezért az Áe. 62.§
(1)bekezdésébe ütközően állapította meg, hogy a másodfokú eljárás hivatalból induló eljárás azért, mert az eljárás tárgya kötelezően kiszabandó építésügyi bírság. A jogorvoslati eljárás független magától az eljárás tárgyától, így a jogorvoslati eljárás minden esetben kérelemre, az ügyfél fellebbezésére induló eljárás akkor is, ha az elsőfokú eljárás hivatalból indult. A fellebbezési eljárásra vonatkozik az Áe. 14.§
(1)bekezdése, azaz az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. A határozat jogerőre emelkedésének időpontja az Áe. 77.§
(3)bekezdése alapján a másodfokon hozott határozat közlésének időpontja. A perbeli esetben a másodfokú határozat meghozatalára
- június 21-én került sor, a határozat szabályszerű kézbesítésére a felperes a
- augusztus 5-én előterjesztett kérelméig nem került sor, ezért a felperes a fellebbezését jogszerűen visszavonhatta a szabályszerű kézbesítés időpontjáig,
- július 4-ig. Az Áe. 14.§
(1)bekezdésének második mondatának a fellebbezési eljárásra vonatkozóan alkalmazott helyes értelmezése szerint a fellebbezés visszavonása folytán a másodfokú eljárást meg kell szüntetni, mert a fellebbezési eljárás megindítására hivatalból nem kerülhet sor. Tévedett tehát az alperes és az elsőfokú bíróság is, amikor a fellebbezési eljárást - a fellebbezés visszavonása után is folytathatónak ítélte. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet az Áe. 14.§
(1)bekezdését megsértette, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a Pp. 339.§
(1)bekezdése alapján az alperes
- június 21-én kelt 76-4/
- számú határozatát hatályon kívül helyezte. A felperes felülvizsgálati kérelme nem érintette az építésügyi bírság kiszabhatóságát, ezért a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálhatta, hogy az elsőfokú bíróság a másodlagosan kifejtett kereseti kérelem tárgyában helytállóan foglalt-e állást. A felülvizsgálati eljárásban hozott döntésre figyelemmel a fellebbezés visszavonása folytán az elsőfokú határozat rendes jogorvoslattal támadva nem lett, az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor az Áe. 72.§
(2)bekezdése szerint, ha a fél a fellebbezési jogát kimerítette. Mindebből következően nem lett volna vizsgálható - amelyet az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja miatt vizsgált -, hogy az elsőfokú határozat hozatalára egy éven belül került-e sor. A megalapozott felülvizsgálati kérelem folytán a Legfelsőbb Bíróság csak a másodfokú határozatot helyezte, helyezhette hatályon kívül. Az alperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles a felperes részére a jogi képviselettel felmerült elsőfokú és a felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. Az alperes személyes illetékmentessége folytán a tárgyi illetékfeljegyzési jog miatt le nem rótt kereseti és felülvizsgálati illetéket a 6/
- (VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest,
- október
- Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Lénártné dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő