← Magyarország

Kfv.38067/2010/6 – Kúria

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Bánkné dr. Szabó Márta ügyvéd által képviselt felperesnek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földhivatala /4400 Nyíregyháza, Báthory u. 13./ - mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal jogutódja alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében az elsőfokú eljárásban dr. Tar Imre ügyvéd, a felülvizsgálati eljárásban dr. Pintér Miklós ügyvéd által képviselt PK Követeléskezelő Zrt. /1111 Budapest, Vak Bottyán u. 3./ beavatkozott - a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Bíróság

  1. június
  2. napján kelt 6.K.21.026/2010/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei 6.K.21.026/2010/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak 30.000 /harmincezer/ 30.000 /harmincezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
  6. augusztus 20-án adásvételi szerződést kötött az eladóval a piricsei /3 hrsz-on nyilvántartott 105538/100222 tulajdoni illetőségre, jelzálogjoggal terhelten. Az eladó a felperesnek teljes tulajdoni illetőségét értékesítette, 11.125.000 Ft vételárért. A szerződés
  7. január
  8. napján módosításra került, a tulajdoni hányad mértékét pontosították, és 103933/110222 arányban jelölték meg az eladó teljes tulajdoni illetőségét, amelyet átruházott a felperesre, mint vevőre. A földhivatal a
  9. február 22-én kelt 30.668/3/2006/2005.08.
  10. számú határozatával az adásvételi szerződés alapján a felperes tulajdonjogát a piricsei /3 hrsz-ú ingatlanon 103933/110222 tulajdoni hányadra bejegyezte, a MEZŐBANK javára 20 millió Ft keretbiztosítási jelzálogjoggal, az ERSTE Bank javára 41.870.000 Ft jelzáloggal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium javára 35.770.000 Ft jelzálogjoggal terhelten. A határozatot egyik érdekelt sem fellebbezte meg, az jogerőre emelkedett. A Nyírbátori Városi Bíróság a P.20.899/2005/
  11. számú ítéletével a piricsei /3 hrsz-ú ingatlanon fennálló közös tulajdont természetbeni megosztással szüntette meg, oly módon, hogy a felperes kizárólagos tulajdonába került (1/1 arányban) az újonnan kialakított piricsei /6 hrsz-ú ingatlan. A fenti ingatlanon a MEZŐBANK, az ERSTE Bank és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jelzálogjoga bejegyzésre került a teljes tulajdoni hányadra. A felperes
  12. október 30-án kijavítási kérelmet nyújtott be az elsőfokú földhivatalnál; kérte a 30688/3/2006/2005.08.
  13. számú határozat kijavítását oly módon, hogy a felperes által megvásárolt 95.624/110222 tulajdoni hányadra kerüljön bejegyzésre a MEZŐBANK és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jelzálogjoga, míg az eladótól vásárolt 1061/110222, 4785/110222 és az 1116/110222 tulajdoni hányadra kerüljön bejegyzésre az ERSTE Bank jelzálogjoga, de az ezt meghaladóan fennmaradó 452/110222, 600/110222 és 295/110222 tulajdoni hányadra jelzálog ne kerüljön bejegyzésre. Az elsőfokú földhivatal a
  14. november 27-én kelt 37.054/2009/2005.08.
  15. számú határozatával a korábbi határozatát kiegészítette; a felperesi kérelemnek megfelelően tulajdoni hányadokhoz igazította a jelzálogjog bejegyzését, az ingatlannyilvántartásról szóló
  16. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./
  17. § /1/ bekezdése alapján. A határozat ellen az ERSTE Bank jogutódja, az alperesi beavatkozó fellebbezett. A fellebbezés elbírálása során az alperes a
  18. március 17-én kelt 30.058/
  19. számú határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette, új eljárásra kötelezés mellőzésével; egyidejűleg a felperesnek a kijavítás iránti kérelmét elutasította. A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a határozat sérti a Ptk.
  20. § /3/ bekezdésében, az Inytv.
  21. § /1/ bekezdésében az Inytv. végrehajtása tárgyában kiadott 109/
  22. /XII. 29./ FVM rendelet /a továbbiakban: Inyvhr./
  23. § /3/ bekezdésében foglalt előírásokat. Álláspontja szerint a 30.688/3/2006/2005.08.
  24. számú határozat kijavításának van helye, tekintettel arra, hogy a határozatban a jelzálogjog bejegyzésekor elírás történt, és az ingatlan tulajdoni hányadot eladó tulajdonos tulajdoni hányadainak összességére került a jelzálogjog bejegyzésre, annak ellenére, hogy a jelzálogjog csak egy bizonyos tulajdoni hányadot érintett. Hivatkozott arra, hogy kérelme nem a irányuló egyoldalú kérelem volt, mint megállapította. bejegyzés módosítására ahogy azt az alperes A megyei bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt. Ítéletének indokolásában a Ptk.
  25. § /3/ bekezdésére, az Inyvhr.
  26. § /3/ bekezdésére és az Inytv.
  27. § /1/ bekezdésére hivatkozott. Kifejtette, hogy az alperes jogszerűen tekintette a felperes kijavításra irányuló kérelmét tartalmánál fogva a bejegyzés módosítására irányuló kérelemnek, mert az Inytv.
  28. § /1/ bekezdésének első fordulata szerint a határozat kijavítása csak hibás névírás, szám-, vagy számítási hiba, vagy más elírás miatt történhet. A megyei bíróság álláspontja szerint nem minősül más jellegű elírásnak az adásvételi szerződésen alapuló határozat rendelkező része, és az ezen alapuló azon bejegyzés, amely a felperes által megszerzett teljes tulajdoni hányadra jegyezte be a jelzálogot. A határozat tartalmából ilyen jellegű elírásra nem lehet következtetni. Ugyanakkor helyesen állapította meg azt is az alperes, hogy a kérelem nem a határozat kiegészítésére irányult, mert a határozat kiegészítésének az Inytv.
  29. § /1/ bekezdés második fordulatában foglalt feltételei nem álltak fenn, tekintettel arra, hogy nem volt olyan bejegyzési kérelem - illetve annak alapjául szolgáló okirat , amelynek valamely részéről a határozat ne rendelkezett volna. Ezért a megyei bíróság szerint az Inytv.
  30. § /1/ bekezdésében foglaltakkal összhangban állapította meg az alperes azt, hogy az elsőfokú határozat - amely a felperes tulajdonjogának adásvételi szerződésen alapuló bejegyzésére vonatkozó határozat kiegészítéséről szól - jogszabálysértő, és helyesen döntött annak hatályon kívül helyezéséről. Rögzítette a megyei bíróság, hogy az Inytv.
  31. §-a alapján a felperes egyoldalú - bejegyzés módosítására irányuló - kérelme teljesítésének feltételei nem álltak fenn, mert nincs olyan - a bejegyzett jelzálogjog módosulását igazoló - közokirat, illetve teljes bizonyító erejű magánokirat, amely alapján az ingatlannyilvántartási bejegyzés módosítható lenne, így a felperes kérelmének elutasítása is jogszerű volt. Utalt arra a megyei bíróság, hogy az alperes határozata összhangban áll a Ptk.
  32. § /3/ bekezdésében és az Inyvhr.
  33. § /3/ bekezdésében foglalt rendelkezésekkel, mert a jelzálogjogot a piricsei /3 hrsz-ú - akkor még közös tulajdonban álló - ingatlan esetében a tulajdonostársat megillető egész illetőségre lehet csak bejegyezni. Így a felperes tulajdonjogának adásvételi szerződésen alapuló bejegyzésére vonatkozó, 30668/3/2006/2005.08.
  34. számú,
  35. február 22-én kelt határozat ezekkel a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban állt, ezért az sem kijavításra, sem kiegészítésre nem szorult. A megyei bíróság álláspontja szerint nincs jogszabályi lehetőség arra, hogy a felperes 103933/110222 tulajdoni hányadának csak egy részére kerüljön a jelzálogjog bejegyzésre, akár a beavatkozó, akár az FVM, vagy a MEZŐBANK vonatkozásában. Az Inyvhr.
  36. § /3/ bekezdése egyértelműen azt írja elő, hogy az ingatlant terhelő jelzálogjogot, vagy az ingatlan egészére, vagy közös tulajdonban álló ingatlannak a tulajdonostársat megillető, egész illetőségére lehet bejegyezni; azaz a felperes - még a közös tulajdon megosztása előtti időszakot tekintve - tulajdonában álló teljes, 103933/110222 tulajdoni hányadra. Mindezekre alapján a megyei bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy az alperes határozata nem volt jogszabálysértő. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti az Inyvhr.
  37. § /3/ bekezdésében, a Ptk.
  38. § /3/ bekezdésében és az Inytv.
  39. § /1/ bekezdésében foglaltakat. Kifejtette, hogy a körzeti földhivatal a
  40. augusztus
  41. napján kelt adásvételi szerződés alapján helytelenül, jogszabályellenesen jegyezte be a jogosultak, így az ERSTE Bank jelzálogjogát, ugyanis az korábban csak 6962/110222 tulajdoni hányadra vonatkozott, az adásvételi szerződés bejegyzését követően pedig részére hátrányosabban, terhesebben, a tulajdonát képező valamennyi tulajdoni hányadra, azaz 103.933/110222 tulajdoni hányadra történt meg a bejegyzés. A körzeti földhivatal téves bejegyzése vezetett arra, hogy amikor időközben a Nyírbátori Városi Bíróság a piricsei /3 hrsz. alatti ingatlanon fennálló tulajdonközösséget megszüntette, a földhivatal korábbi hibás, jogszabályellenes bejegyzése miatt az újonnan kialakuló /6 hrsz. alatti ingatlan - mely a tulajdonába került egész tulajdoni illetősége terhelve lett a MEZŐBANK Rt., az ESTE Bank Rt. és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium javára szóló jelzálogjoggal. Kifejtette, hogy az alperes teljesen figyelmen kívül hagyta határozatának meghozatalakor azt a tényt, hogy a téves bejegyzés az adásvételi szerződés bejegyzésekor történt, még a piricsei /3 hrszú ingatlanra vonatkozóan, és nem az ítélet alapján történő bejegyzéskor, hiszen az ítélet a fent leírtak alapján csak a közhiteles nyilvántartás szerint történhetett, amely nemvitásan helytelen volt. Hangsúlyozta, hogy a tulajdonjogok és a jogosultak jelzálogjogának adásvételi szerződés alapján történő bejegyzése részére sérelmesebb lett, hiszen az összes résztulajdoni illetősége megterhelésre került. Nyilvánvaló, hogy a jelzálogjog alapításakor a felek a szerződésben írt tulajdoni illetőségre voltak figyelemmel, csak és kizárólag arra a tulajdoni illetőségre alapítottak jelzálogjogot, és ezen jelzálogjogot nem lehet kiterjesztően értelmezni a Ptk.
  42. §-ára hivatkozással. Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
  43. § /1/ A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból - az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával - helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Legfelsőbb Bíróság is egyetért. A perben rendelkezésre állt iratanyag alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a módosított adásvételi szerződéssel a felperes az eladó teljes tulajdoni hányadát vette meg. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelmében egy egész tulajdoni hányadra kérte tulajdonjogának bejegyzését a 103933/110222 részre vonatkozóan -, amely az eladó valamennyi tulajdoni hányadának egyszeri megvásárlásával, és egy személy egy tulajdoni hányadaként történő egyesítéssel jött létre. A terhekről akként nyilatkozott a felperes, hogy a bejegyzést jelzálogjogokkal terhelten kéri. A földhivatal a 30688/3/2006/2005.08.
  44. számú határozata felperes kérelmének teljes mértékben és pontosan eleget tett. a Megfelelően hivatkozott a megyei bíróság a Ptk.
  45. § /3/ bekezdésében és az Inyvhr.
  46. § /3/ bekezdésében foglaltakra e körben. A földhivatal e jogszabályhelyek alapján a piricsei /3 hrsz-ú, közös tulajdonban álló ingatlan vonatkozásában csak a felperes egész tulajdoni illetőségére jegyezhette be a korábban több önálló tulajdoni illetőséget terhelő jelzálogjogokat. Jogszerűen foglalt állást a megyei bíróság a felperes kijavítási kérelme tárgyában is. Erre vonatkozóan ugyanis az Inytv.
  47. § /1/ bekezdése - úgy a kijavítás, mint a kiegészítés tekintetében - pontos rendelkezést tartalmaz; ehhez képest az alperes helyesen tekintette - tartalmánál fogva - a felperes kérelmét módosításra irányuló kérelemnek. Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a földhivatal eljárása az osztatlan közös tulajdon megszüntetését követően a jelzálogjognak a Nyírbátori Városi Bíróság P.20.899/2005/
  48. számú ítéletének megfelelően a piricsei /6 hrsz-ú ingatlan teljes egészét terhelően történő bejegyzésével is megfelelt az ide vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben a megyei bíróság helyesen értelmezte és alkalmazta a Ptk.
  49. § /3/ bekezdésében és az Inyvhr.
  50. § /3/ bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A tulajdonközösséget megszüntető jogerős ítélet értelmében a piricsei /6 hrsz. alatti ingatlan 1/1 arányban a felperes tulajdonát képezi, ezért kizárólag ezen ingatlan egészére jegyezhető be a jogosultakat megillető jelzálogjog. Megjegyzi azt is a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben foglaltak kapcsán, hogy noha a felperes sérelmezte, hogy a
  51. augusztus
  52. napján megkötött adásvételi szerződésben nem szerepelt, hogy a jelzálogjog-terhelés nem vonatkozik a 0433/3 hrsz. alatti ingatlannak az általa megvásárolt teljes tulajdoni illetőségére, ennek ellenére a tulajdonjogát, és ezzel együtt a jogosultak jelzálogjogait a 103933/110222 arányú tulajdonrészre bejegyző 30688/3/2006/2005.08.
  53. szám alatti határozatot mégsem fellebbezte meg, az első fokon jogerőre emelkedett. A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint a piricsei /3 hrsz-ú ingatlanon fennállt közös tulajdon megszüntetése a felperes kérelmével megegyezően történt, a piricsei /3 hrsz. alatt felvett 103933/110222 arányú tulajdoni hányadra bejegyzett terheknek a felperes 1/1 arányú kizárólagos tulajdonába kerülő piricsei /6 hrsz-ú ingatlanra történő bejegyzésével, és ez az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel - a Ptk. 261 § /3/ bekezdésével és az Inyvhr.
  54. § /3/ bekezdésével - is teljes mértékben összhangban áll. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp.
  55. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi és alperesi beavatkozói perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp.
  56. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
  57. § /1/ bekezdése és
  58. § /1/ bekezdése szerint kötelezte. A tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a 6/
  59. /VI. 26./ IM rendelet
  60. § /2/ bekezdése értelmében köteles. Budapest,
  61. július
  62. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró, Dr. Patyi András sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő előadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.