Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.288/2009/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a felszámoló megbízásából eljáró dr. Vértényi Jenő ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Derdák Enikő ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Vas Megyei Bíróság
- június
- napján meghozott 13.G.40.030/2007/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt és a felperes által 50.sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta az alábbi ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Az elsőfokú ítéletnek a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezéseit mellőzi és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 900.000,- (Kilencszázezer) Ft feljegyzett kereseti és összesen 1.019.900,- (Egymillió-tizenkilencezer-kilencszáz) Ft fellebbezési eljárási illetéket. Köteles megfizetni a felperes az alperesnek 15 napon belül összesen 1.000.000,- (Egymillió) Ft első- és másodfokú perköltséget, továbbá köteles viselni az első- és másodfokú eljárásban felmerült költségeit. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint az alperes
- december 31én ajánlati felhívást tett közzé az "A" Község területén elvégzendő szennyvízhálózat építési munkálatokra vonatkozóan. A részletezés szerint a munkaárok földkiemelése, földvisszatöltés, tömörítés, földtörmelék felrakása, elszállítása, talajjavító részek készítése, csatornacső beépítése földárokba, átemelő szivattyúakna építése, tisztító akna építése, útalap beton bontása, stabilizált réteg készítése, aszfaltok bontása, hengerelt aszfalt kopóréteg készítés, aszfaltvágás munkarészekből állt. A közbeszerzési eljárás nyerteseként az alperessel
- március 16-án a "B" Kft. kötött szerződést, amelyben a bruttó vállalkozói díj 87.500.000,-Ft-ban került meghatározásra. A "B" Kft. a perben nem álló "C" Kft-vel
- március
- napján alvállalkozói szerződést kötött. A szerződés szerint elvégzendő munkák a gerinccsatornák megépítésében, a bekötőcsatornák minden ingatlan telekhatáráig való építésében, valamint a nyomóvezetékek kiépítésében voltak. A vállalkozói díjat 41.700.000,-Ft-ban határozták meg a felek, amely később módosításra került. A "C" Kft., mint fővállalkozó és a felperes, mint alvállalkozó között
- március 25-én alvállalkozói szerződés jött létre "A" település szennyvízcsatorna hálózatának kivitelezési munkálataira. A felperes e szerződésben alvállalkozóként azon munkálatok egy részének a kivitelezésére vállalkozott, melyekre nézve a "C" Kft. alvállalkozói szerződést kötött az "B" Kft-vel. A szerződések megkötésének időpontjában a "B" Kft. 49 %-os üzletrésszel rendelkezett a felperesi gazdálkodó szervezetben. A felperes által megkötött szerződésekhez a tulajdonosok hozzájárulására nem volt szükség. E szerződéseken kívül az alperes korábbi polgármestere a felperes
- április 4-i ajánlatát követően
- április 8-án szerződést kötött a felperessel 17.000.000,-Ft bruttó vállalkozói díj mellett a bekötővezetékek telken belüli megépítésére a telekhatártól a tisztítónyílás felállásáig, valamint a vízelvezetés biztosítására és a járdák és árkok helyreállítására. A polgármesternek a képviselőtestülettől a szerződéskötésre nem volt felhatalmazása, ezzel kapcsolatban a közigazgatási hivatal utóbb törvényességi észrevételt is tett. Az alperesi volt polgármester és a felperes között létrejött szerződés megvalósítására a szerződésben rögzítettektől eltérő műszaki tartalommal került sor, a felperes által ténylegesen elvégzett munkák értéke 7.047.455,-Ft. A felperes keresetében 17.000.000,-Ft és ezen összeg után
- szeptember
- napjától járó kamatok megfizetésére kérte az alperest kötelezni a
- április 8-án kötött vállalkozási szerződésre hivatkozva. Előadta, hogy az általa elvégzett munkákkal kapcsolatban az alperes kifogást nem emelt, pótmunkákat a felperesnek nem kellett elvégeznie, hiánypótlásra való felhívást az alperes nem intézett a felperes felé és szavatossági igényeket sem érvényesített. Kifejtette, hogy álláspontja szerint a
- április 8-i szerződésben vállalt munkák elkülönültek az alperes, valamint a "B" Kft. között a közbeszerzési eljárás eredményeként
- március
- napján megkötött szerződésben meghatározott munkáktól. Ezzel kapcsolatban utalt a felperes és az alperes, valamint az alperes és a "B" Kft. között létrejött szerződésre, a közbeszerzési értesítőre, a "B" Kft. által a perben adott írásbeli tájékoztatásra, valamint a 38/
- (IV.5.) Kormányrendelet
- §.
- pontjában írtakra. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Egyrészt hivatkozott arra, hogy a peres felek között létrejött szerződés érvénytelen, mert az közbeszerzési eljárásnak kellett volna megelőznie, valamint az aláíró polgármesternek nem volt a képviselőtestülettől felhatalmazása a szerződés megkötésére és a szerződést a jegyző sem látta el ellenjegyzéssel. Utalt arra, hogy e törvényességi kifogásokat tartalmazta a közigazgatási hivatal észrevétele is. Álláspontja szerint a szerződéssel kapcsolatos teljesítésigazolás a szerződés
- pontjában írtaknak nem felelt meg, mert azt az alperes műszaki ellenőre, a "D" Kft. nem írta alá. Másrészt azzal védekezett, hogy a perbeli szerződés szerinti munkák részét képezik a "B" Kft-vel a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek, így az alperes a kétszeres fizetésnek tenné ki magát, ha ugyanazokért a munkákért a fővállalkozónak és a felperesnek is vállalkozói díjat fizetne. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 7.047.455,-Ft vállalkozói díjat, valamint ezen összeg után
- szeptember
- napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest az állam javára 526.950,-Ft feljegyzett illeték, az alperes javára 210.000,-Ft perköltség megfizetésére azzal, hogy 373.050,-Ft eljárási illetéket az állam visel. A megyei bíróság nem találta alaposnak az alperes szerződés érvénytelenséggel kapcsolatos védekezését. Megállapította, hogy a képviselőtestületi jóváhagyás és a jegyzői ellenjegyzés hiánya önmagában nem teszik érvénytelenné a perbeli szerződést. Álláspontja szerint az önkormányzattal szerződést kötő jóhiszeműen eljáró szerződő félnek nem kell tudakozódást végeznie amiatt, hogy a polgármesternek van-e felhatalmazása a képviselőtestülettől a szerződés aláírására. Rámutatott, hogy a gazdasági élet forgalmának biztonságát veszélyeztetné, ha az önkormányzat utólag eredménnyel hivatkozhatna arra, hogy a polgármester nem rendelkezett felhatalmazással a szerződés megkötésére. Hangsúlyozta, hogy a szerződés alapján a felperes részéről a teljesítés megtörtént és a kivitelezés betölti a funkcióját. Utalt a BDT
- évi
- számában
- szám alatt közzétett jogesetre. Kifejtette, hogy a közigazgatási hivatal törvényességi észrevétele a jegyző ellenjegyzésével kapcsolatban ugyan hivatkozott a helyi önkormányzat rendeletére, ilyen rendelkezést azonban az önkormányzatokról szóló törvény nem tartalmaz, így a törvényi rendelkezésre figyelemmel a polgármester törvényben előírt jogosultságait kívülálló felé a jegyző nem korlátozhatja. Kifejtette, hogy a kialakult bírói gyakorlat szerint teljesedésbe ment szerződés esetén a közbeszerzési eljárás megsértése a szerződés érvényességét nem érinti. Így érdemben azt nem vizsgálta, hogy a peres felek szerződését illetően volt-e szükség közbeszerzési eljárás lefolytatására. A megyei bíróság nem találta alaposnak az alperes azon védekezését sem, mely szerint a peres felek szerződése, valamint az alperes és a "B" Kft. között a közbeszerzési eljárás eredményeként
- március
- napján kötött szerződés egymáshoz képest átfedést mutat. Ezzel kapcsolatban "E" tanúvallomását fogadta el a "B" Kft. írásbeli közlésével szemben. Erre, valamint "F", "G", "H" és "I" tanúk vallomásaira figyelemmel azt állapította meg, hogy a "B" Kft. a telekhatáron belüli munkákat nem végzett. Rögzítette, hogy a "B" Kft. alvállalkozójaként eljáró "C" Kft. is csak kizárólag a telekhatáron kívül végzett munkákat. A "B" Kft. és az alperes között létrejött generálkivitelezői szerződés nem tartalmazta a telken belüli munkálatokat és az árkok tisztítását. Az elsőfokú eljárás során beszerzett igazságügyi építész szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a telekhatáron belüli munkálatokat kizárólag a felperes végezte el. A felperesi kivitelezés megvalósult, átvételre került, funkcióját rendeltetésszerűen betölti, így a megyei bíróság álláspontja szerint annak nincs jogi jelentősége, hogy a teljesítésigazolást nem a műszaki ellenőr, hanem a polgármester írta alá. Ugyanakkor az igazságügyi szakértői véleményben írtak alapján megállapítható volt, hogy a felperes a munkákat nem a szerződésben írtaknak megfelelően végezte el. Ennek oka az volt, hogy az utcai munkák is eltértek a tervtől. A felperesnek a bekötéseknél kevesebb munkát kellett végeznie, az árokés nyílástisztítás elmaradt, továbbá a felszámított földmunkálatok és elszállítás más tételekben is szerepeltek. A felperes által elvégzett munkák tényleges ellenértékét az elsőfokú eljárásban beszerzett igazságügyi építész szakértő véleménye alapján 7.047.455,Ft-ban állapította meg és ennek megfizetésére a Ptk.
- §-a alapján kötelezte az alperest. A megyei bíróság a perköltségről a Pp.
- §.
(1)bekezdése alapján határozott, megállapítva, hogy a felperes 41,45 %-ban, az alperes 58,55 %-ban lett pernyertes. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását kérte akként, hogy az ítélőtábla az alperest a kereseti követelésnek megfelelően 17.000.000,-Ft tőke és ezen összeg után
- szeptember
- napjától járó kamatok megfizetésére kötelezze. Hivatkozott arra, hogy a felek átalánydíjas szerződést kötöttek egymással, mely szerint a bruttó vállalkozói díj 17.000.000,-Ft. Az alperes az elvégzett munkákat átvette, de a szerződés szerinti díjat nem fizette meg. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú eljárás során beszerzett szakértői vélemény alapján kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a telekhatáron belüli munkákat a felperes végezte el. Sérelmezte, hogy a szakértőnek a felperes által elvégzett munkák ellenértékére vonatkozó megállapítását a bíróság annak ellenére fogadta el, hogy a perbeli szerződés kifejezetten átalánydíjas megállapodás volt, tételes elszámolásra a felek között nem került sor, a szerződéssel kapcsolatban tételes költségvetés nem készült. Ezzel kapcsolatban utalt a BH 2004.
- számú eseti döntésre. Álláspontja szerint a szakértő megállapítása e vonatkozásban azért is megkérdőjelezhető, mert az nem a helyben szokásos építési árakból indult ki. Utalt arra, hogy a perbeli vállalkozási szerződés
- pontja szerint a felperesnek nem kizárólag építési munkálatokat kellett elvégeznie, ebből következően pedig a vállalkozói díj sem kizárólag az építési munkálatokra vonatkozott. Előadta, hogy a szakértő egy hiteles iratnak nem minősülő vélelmezett költségvetésből indult ki véleménye elkészítésekor, ez pedig azért sem vezethetett helyes eredményre, mert a tételes költségvetésen alapuló vállalkozói szerződés és annak utóellenőrzése nem azonosítható az átalánydíjas szerződés alapján készült munkák szerződési és utóellenőrzési feltételeivel. Fenntartotta azt az előadását, hogy álláspontja szerint az elsőfokú eljárásban kirendelt igazságügyi szakértőnek nem volt kompetenciája a perbeli szennyvíztisztítási, szennyvízelvezető létesítmények építési munkálataira vonatkozóan. Az elsőfokú ítélet ellen az alperes is fellebbezést terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatását, a felperes keresetének teljes körű elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Fenntartotta azon előadását, mely szerint a felperes kereseti kérelmében és az elsőfokú eljárás során beszerzett szakvéleményben meghatározott munkálatokat a "B" Kft-nek kellett elvégeznie, így a kereseti kérelem olyan teljesítésen alapul, amely a"B" Kft-vel
- március
- napján kelt vállalkozási szerződés keretében elvégzésre és kifizetésre került. Utalt arra, hogy a közbeszerzési eljárás tárgyává tett tervdokumentációk egyértelműen a bekötőcsatornák telekhatáron belül 1 méterig történő kivitelezését - és nem a telekhatárig történő - kiépítést írták elő. Az a körülmény, hogy a "B" Kft. saját alvállalkozójával, a "C" Kft-vel már csak a telekhatárig történő kivitelezésre szerződött, illetőleg a "C" Kft. és a felperes közötti alvállalkozói szerződés is csak telekhatárig történő kivitelezésről szól, a jelen per eldöntése szempontjából nem bír jelentőséggel, mert az az alperes és a "B" Kft. között kötött szerződés tartalmát nem módosította. Kifogásolta, hogy a bíróság a "B" Kft. írásbeli nyilatkozatával szemben "E" tanúvallomását fogadta el annak ellenére, hogy a tanú érdektelennek nem tekinthető, mert a felperes szervezetében 49 %-os üzletrésszel rendelkező "B" Kft. cégvezetője. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor az alperes és a "B" Kft. között létrejött szerződés tartalmának meghatározásával kapcsolatban a büntetőeljárás hatálya alatt álló volt polgármester "G" tanúvallomását fogadta el. Utalt arra, hogy a megyei bíróság figyelmen kívül hagyta az illetékes közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzését, amely a szerződéssel kapcsolatos jogszabálysértéseket álláspontja szerint egyértelműen rögzítette. Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban beszerezte a Sárvári Városi Bíróság előtt 2.B.105/
- számú büntetőügyben készült, a 40/2006.bü. számú nyomozati iratok
- kötetében elfekvő, az eljárás nyomozati szakaszában "J" által készített igazságügyi szakértői véleményt, valamint a bírósági szakban
- sorszám alatti "K" és "L" igazságügyi szakértők által készített igazságügyi szakértői véleményt. A "J" által készített igazságügyi szakértői vélemény szerint a közbeszerzési pályázat kiírásához felhasznált tervdokumentáció és a pályázat, valamint a pályázat nyertesével kötött vállalkozási szerződés a szakmai gyakorlatnak megfelelően magában foglalta az árkok, járdák helyreállítását, továbbá a telekhatáron belüli 1 méteres tisztítónyílással rendelkező vezetékszakaszt. A szakértői vélemény szerint az al- és szubalvállalkozói szerződésekben megjelenő azon kitétel, hogy „a bekötőcsatornák építése … a szerződés megkötésekor már meglévő minden ingatlan telekhatáráig" történik, a műszaki gyakorlattal és a műszaki logikával ellenkezik, ez egy variánsként azért kerülhetett a szerződésbe, mert egy olyan korábbi munka szerződését használták mintának, ahol házi átemelőkre volt szükség. Az "L" és "K" által készített igazságügyi szakértői véleményben "K" szakértő rögzítette, hogy az elsőfokú eljárásban beszerzett "D" Kft. 35/
- számú tervének műszaki leírása szerint a lakossági bekötésekre az alábbiak vonatkoztak: „a megbízás alapján a házak csatornabekötését is meg kell tervezni, a bekötővezetékek tervezett lejtése (ez a minimális esés) 10%
- A bekötések bekötőidommal végződnek, amelyek a telekhatáron belül 1 méterre kerülnek kialakításra. A bekötőidomok végét ideiglenesen le kell dugózni. A gerincvezetékhez történő csatlakozás a tisztítóaknáknál, vagy a csomópontokban történik… A községrészben megtervezett bekötések száma: gravitációs 232 db…". A szakértő rögzítette, hogy ez a mennyiség megegyezett a pályázatban szereplő összeggel a gravitációs házi bekötések számát illetően. A "B" szerződés tartalmával kapcsolatban megállapította, hogy annak 2.
- pontja a házi bekötésekkel kapcsolatban a következőket tartalmazta: „a házi bekötések kivitelezése a gerincvezeték építéssel együtt történik. A házi bekötés helyét, magassági vonalvezetését a lakóval írásban egyeztetjük, a kivitelezés során a lakók kéréseit figyelembe vesszük. Mivel a kiviteli terv általában nem tartalmazza a lakóingatlanok szennyvízcsatorna kitörésének szintjét, ezt egy szakasz munkába vétele előtt ingatlanonként felmérjük és a bekötést a lakó számára legkedvezőbb helyen építjük ki…" A 2.
- pont szerint pedig „a csatornaépítés után a besározott burkolatot, a megrongált járdát, kapubejárót, vízelvezető árkot stb. minimálisan az eredeti állapotnak megfelelő minőségben helyreállítjuk. Az építés során érintett területen törekszünk a növényzet, fák stb. védelmére (átültetés), illetve az eredeti állapot szerinti helyreállításra (tulajdonosokkal történő egyeztetés alapján)". A szakértői vélemény az 1.
- pont alatti kérdésre adott válaszban rögzítette, hogy a felperes és az alperes között létrejött szerződés tartalma átfedésben van a közbeszerzési eljárásban megkötött szerződéssel. Tekintettel arra, hogy a másodfokú eljárásban beszerzett igazságügyi szakértői vélemények ismertetését követően a felek nem vitatták a szakértő ténymegállapítását az alperes és a "B" között a közbeszerzési pályázat eredményeként megkötött szerződéses ajánlat 2.
- pontjával kapcsolatban, az ítélőtábla azt állapította meg, hogy a peres felek között kötött szerződés, valamint az alperes és a "B" Kft. között a közbeszerzési pályázat eredményeként létrejött szerződés egymással átfedésben van. Ezzel a megállapítással az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásában írtakat módosítja. Az így módosított tényállás alapján az elsőfokú bíróság ítélete az érdemi felülbírálatra alkalmas. Az elsőfokú bíróság ítéletét az ítélőtábla a fellebbezési kérelmek keretei között (Pp.
- §.
(3)bekezdés) bírálta felül és megállapította, hogy a felperes fellebbezése nem alapos, míg az alperes fellebbezése az alábbiak szerint alapos: Előrebocsájtja az ítélőtábla, hogy sem a felperesi fellebbezés, sem az alperesi fellebbezés érdemben nem támadta az elsőfokú ítélet azon megállapítását, mely szerint az alperes és a felperes között
- április 8-án megkötött szerződés érvényes. Az alperes fellebbezésében ugyan utalt arra, hogy a megyei bíróság az illetékes közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzését figyelmen kívül hagyta és a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos állításait csak a már általa is hivatkozott a Sárvári Városi Bíróság előtt 2.B.105/
- szám alatt folyamatban lévő büntetőeljárás befejeztével tudná megfelelően bizonyítani, konkrét fellebbezési kérelmet e körben nem terjesztett elő. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a törvényességi ellenőrzés során tett megállapításokat a megyei bíróság nem hagyta figyelmen kívül, azokat az ítéletében értékelve jutott arra az álláspontra, hogy a
- április 8-i szerződés érvényes. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla - az alperesi fellebbezésben foglaltakra is figyelemmel elsősorban azt vizsgálta, mennyiben állapítható meg, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés átfedést mutat a felperesi követelés alapjául szolgáló szerződéssel. Az elsőfokú eljárás során
- sorszám alatt beszerzett igazságügyi szakértői vélemény ezzel kapcsolatban megállapítást nem tartalmaz, mindössze azt rögzíti, hogy a vizsgálat tárgyává tett munkálatokat ténylegesen a felperes végezte el, a megvalósult munkák bekerülési költsége bruttó 7.047.455,-Ft. A másodfokú eljárásban beszerzett, a büntetőeljárás során készült igazságügyi szakértői véleményekben írtak alapján az állapítható meg, hogy a perbeli szerződésben meghatározott munkák részét képezték az alperes és a "B" Kft. között létrejött szerződés műszaki tartalmának. A "J" által készített szakvélemény 1.
- pont kérdésére adott válaszból szintén az következik, hogy legalábbis logikátlan, hogy a munkákat a közbeszerzési pályázat nyertese a "B" Kft. kizárólag a telekhatárig végezte volna el. A "K" által készített igazságügyi szakértői vélemény
- oldalán pedig kifejezetten idézi a "B" Kft. és az alperes közötti szerződés műszaki tartalmát a házi bekötésekre vonatkozóan. Ugyanezen szakvélemény
- oldalán az igazságügyi szakértő egyértelműen arra a megállapításra jutott, hogy a két szerződés műszaki tartalma egymás között átfedést mutat. Azt kétségtelen, hogy a peres felek között önálló szerződés kötetett, de a perben az nem nyert bizonyítást - erre sem az alperes, sem a felperes nem hivatkozott -, hogy az alperes és a "B" Kft. között kötött fővállalkozási szerződés akként módosult volna, hogy egy többoldalú - a "B" Kft., az alperes és a felperes részvételével kötött - megállapodás eredményeként a felperes önálló pozícióban, önállóan kellett volna, hogy elvégezze azt a munkát, amelyre egyébként a fővállalkozási szerződés alapján a "B" Kft. volt köteles. Az alperes és a "B" Kft. között létrejött szerződést nem módosította a perbeli szerződés. Tényként állapítható meg az is, hogy a
- március 16-i fővállalkozási szerződésben a "B" Kft. műszaki vezetőjeként nevesített "M" egyúttal a felperes ügyvezetője is volt a perbeli időszakban. Ebből azonban nem következik az, hogy "M" a felperes képviseletében eljárva egyúttal a "B" Kft. képviselőjeként is nyilatkozott, tekintettel arra, hogy a "B" Kft. vonatkozásában képviseleti joggal nem rendelkezett. A"B" Kft. és az alperes között létrejött fővállalkozási szerződés utólagos módosításának ellentmond az a tény is, hogy a fővállalkozó "B" Kft. az e szerződés alapján járó díjigényét nem szállította le, az - nem vitatottan - az alperes részéről a "B" Kft. felé hiánytalanul teljesítésre került. Hangsúlyozza az ítélőtábla, hogy a két szerződés tartalmának egybevetésekor nem az érdekelt tanúk vallomásának, hanem annak van kiemelt jelentősége, hogy a fővállalkozói szerződés műszaki tartalmára vonatkozó, az igazságügyi szakértő által tett ténymegállapítást (Sárvári Városi Bíróság 2.B.105/2008/
- szám alatti igazságügyi szakértői vélemény
- oldalán a pályázati ajánlat 2.
- pontjával kapcsolatban kifejtettek) a felek az eljárás során nem vitatták. Az elsőfokú eljárás során csatolt
- március 16-i fővállalkozási szerződés
- pontja szerint pedig a pályázati ajánlatban meghatározott tartalom képezte a fővállalkozási szerződés műszaki tartalmát. Mindezek alapján tehát az állapítható meg, hogy a fővállalkozási szerződésben vállalt műszaki tartalom szerinti munka teljesedésbe ment, kifizetésre került. A fővállalkozó pedig ahhoz nem járult hozzá, hogy az általa kötött szerződés tartalmát módosítva a műszaki tartalom egy részét képező munkákat a felperes önálló szerződés keretein belül lássa el. A teljesítésre tehát a fővállalkozási szerződés alapján került sor és e szempontból annak nincs jelentősége, hogy a munkákat ténylegesen a fővállalkozó, vagy a vele alvállalkozói kapcsolatban álló felperes végezte-e el. Különösebb magyarázatot az nem igényel, hogy amennyiben a teljesítésre - a "B" Kft-vel kötött alvállalkozói szerződés alapján - a fővállalkozási szerződés keretén belül került sor, az alperes és a felperes között utóbb,
- április 8-án kötött szerződés alapján a felperes már teljesíteni nem tudott, az általa vállalt teljesítés a korábbi megvalósulás miatt lehetetlenült (Ptk.
- §.). A peres felek által nem vitatott igazságügyi szakértői ténymegállapításra figyelemmel további szakértői bizonyítás sem szükséges, mert ez alapján a perbeli szerződés, valamint a fővállalkozási szerződés műszaki tartalma közötti átfedés egyértelműen megállapítható. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §.
(2)bekezdés alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A kereseti kérelem pertárgyértéke 17.000.000,-Ft az ez alapján fizetendő eljárási illeték az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §.
(1)bekezdés a.) pontja alapján 900.000,-Ft. A felperesi fellebbezés pertárgyértéke 9.952.545,-Ft, az e pertárgyérték alapján fizetendő fellebbezési illeték az Itv. 46. §.
(1)bekezdésében írtakra figyelemmel 597.100,-Ft, míg az alperesi fellebbezés pertárgyértéke 7.047.455,-Ft, a fellebbezési illeték összege 422.800,-Ft. A felperes a teljes körű pervesztességére figyelemmel a Pp. 239. §. és 78. §.
(1)bekezdésében foglaltak alapján köteles megfizetni az elsőfokú eljárási illetéket és az összesen 1.019.900,-Ft feljegyzett másodfokú fellebbezési illetéket, valamint az alperes elsőés másodfokú eljárásban felmerült költségeit. Az alperesi jogi képviselet ellátásával felmerült ügyvédi munkadíj ÁFA-t is magában foglaló összegéről a kifejtette ügyvédi tevékenység mérlegelésével az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §.
(1),
(2),
(5)és
(6)bekezdései alapján rendelkezett. Győr,
- június
- napján Dr. Zámbó Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: . Szalay Róbert sk.. Maurer Ádám sk. előadó bíró bíró