Kfv.I.39.209/2010/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kovács Kristóf Artúr ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Rigó Ildikó jogtanácsos által képviselt APEH Közép-magyarországi Regionális Főigazgatósága jogutóda, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Középmagyarországi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen illetékügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Pest Megyei Bíróságon 5.K.27.640/
- számon indított és ugyanezen bíróság
- április 21-én kelt 5.K.27.640/2009/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 5.K.27.640/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 94.800 (kilencvennégyezer-nyolcszáz) felülvizsgálati eljárási illetéket. - külön forint Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes az ingatlanforgalmazást, mint fő tevékenységet
- április 18-án vette fel a társasági szerződésébe, majd
- május 22-én kérte a változás bejegyzését a Fővárosi Bíróságtól, mint cégbíróságtól.
- június 17-én vásárolta meg a perbeli ingatlant 29 millió Ft értékben. Az adásvételt követően a cégbíróság
- július 17-én hozott végzést a változás átvezetéséről. A végzést a felperesnek
- augusztus 28-án kézbesítették, és annak közzététele
- szeptember 18-án történt meg. Az első fokú illetékügyi hatóság
- augusztus 6-án a felperest 1.580.000 Ft vagyonszerzési illeték megfizetésére kötelezte. A felperes
- augusztus 27-én kérelmet terjesztett elő az illetékügyi hatóságnál, amelyben kedvezményes mértékű illeték alkalmazását kérte. Arra hivatkozott, hogy időközben került sor az ingatlanforgalmazás, mint fő tevékenység cégbírósági átvezetésére. Az első fokú illetékügyi hatóság végzésével a felperes kérelmét, mint igazolási kérelmet elutasította hivatkozással arra, hogy a mulasztás indokait nem igazolta megfelelően. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- június 30-ai határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta megállapítva, hogy a felperesnek az illetékkiszabásra történő bejelentésekor szándéknyilatkozatot kellett volna tennie arról, hogy az adásvételre ingatlanforgalmazási tevékenység keretében került sor. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozott arra, hogy az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (továbbiakban Itv.) 22/A. §-a alapján igazolási kérelmet a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig előterjeszthetett. A megyei bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletét azzal indokolta, hogy a felperesnek az illetékkiszabásra történő bejelentéskor nyilatkozatnia kellett volna arról, hogy az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta (Itv. 23/A. §
(1)bekezdés), illetve e nyilatkozatát cégbizonyítvánnyal, illetve vállalkozói igazolvánnyal kellett igazolnia (Itv. 23/A. §
(2)bekezdés). A megyei bíróság álláspontja szerint a felperes az Itv. 23/A. §
(8)bekezdése szerinti, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig terjedő határidőn belül csatolta a tevékenységi körét igazoló cégkivonatot, és előadta, hogy az korábban miért nem állt rendelkezésére, valamint közölte, hogy az ingatlant továbbértékesítés célra vásárolta, azonban e nyilatkozat elmulasztását nem mentette ki, e vonatkozásban vétlenségét nem igazolta és nem valószínűsítette. A megyei bíróság hangsúlyozta, hogy a felperest semmi sem akadályozta abban, hogy a továbbértékesítési céllal történő vásárlás tényéről határidőben nyilatkozzon. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. Hangsúlyozta, hogy miután a változás bejegyzéséről szóló cégbírósági végzés az illetékkiszabásra történő bejelentéskor még nem került meghozatalra, nem csak e végzés csatolása ütközött akadályba, de a továbbértékesítési célra vonatkozó nyilatkozatot sem tehette meg a felperes, mert a cégbíróság eljárásának lezárásáig nem volt biztos, hogy a változás átvezetésre is kerül. A felperes felfogása szerint a szándéknyilatkozat megtétele és a tevékenységi kört igazoló cégkivonat becsatolása egyszerre lehetséges. E mulasztás pótlására pedig igazolási kérelem formájában az Itv. 23/A. §
(8)bekezdése ad lehetőséget. A felperes ennek megfelelően nyújtott be igazolási kérelmet, amelyben a mulasztás indokait is közölte és mulasztását kimentette. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperes az illetékkiszabásra való bejelentéskor nem tett továbbértékesítésre irányuló szándéknyilatkozatot, holott e nyilatkozat megtételének semmilyen akadálya nem állt fenn. E mulasztását igazolási kérelmében sem mentette ki, a cégbíróság folyamatban lévő eljárása csak a cégbizonyítvány benyújtásával kapcsolatos mulasztás igazolására alkalmas. Kifejtette, hogy a felperes felfogásával ellentétben a változás cégbírósági átvezetése nélkül is határidőben megtehette a felperes a szándéknyilatkozatot. Hangsúlyozta, hogy a felperes késedelme vétlenségét nem tudta igazolni, ezért kérelmének elutasítása jogszerű. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az Itv. 23/A. §
(1)bekezdése a 2%-os kedvezményes mértékű vagyonátruházási illeték feltételeként előírja az illetékkötelezettség keletkezésekor olyan tartalmú nyilatkozat megtételét, miszerint a vevő az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta. Az Itv. 23/A. §
(2)bekezdése írja elő a fő tevékenységként folytatott ingatlanforgalmazás cégbizonyítvánnyal történő igazolásának kötelezettségét. Az Itv. 23/A. §
(8)bekezdése a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig lehetővé teszi az egyes nyilatkozatok és igazolások előírt időpontban és tartalommal történő becsatolásának elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztését. Az idézett törvényi rendelkezések alapján a Legfelsőbb Bíróság jogszerűnek ítélte azt a jogerős ítéletben kifejtett álláspontot, miszerint a felperes igazolási kérelmében nem jelölt meg olyan indokot, amely az illetékkiszabásra történő bejelentéskor teendő nyilatkozat elmulasztását kimenti. A cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban Ctv.) változás-bejegyzésre vonatkozó szabályai (32., 33. 34., 35., 45., 46., 50. §) szerint nem a cégnyilvántartás hozza létre a társaság adataiban bekövetkezett változást, csupán hitelesen tanúsítja annak megtörténtét (Ctv. 22. §
(1)bekezdése). Az átvezetett változás, illetve annak közzététele csak harmadik személyekkel kapcsolatos jogviszonyokban jut jelentőségre. A folyamatban lévő változás-bejegyzési eljárás tehát nem indokolhatta megfelelően azt a felperesi mulasztást, hogy szándéknyilatkozatát határidőben nem tette meg. A Legfelsőbb Bíróság korábbi eseti döntéseiben az illetékügyi hatóság hasonló eljárásait már jogszerűnek találta. (KGD 2009/54., Kfv.II.39.298/2007., EBH
- 1825., Kfv.II.39.137/2007.) A jogerős ítélet nem ellentétes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény
- §-ában meghatározott igazolási szabályokkal sem, hiszen a felperes az abban megkövetelt önhiba hiányát megfelelően nem tudta igazolni. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperes felülvizsgálati perköltségének, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése alapján a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére kötelezte (6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése). Budapest,
- február
- Dr. Madarász Gabriella sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró