← Magyarország

Kfv.35294/2010/13 – Kúria

Kfv.V.35.294/2010/13.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sárga Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Rusznák Ildikó jogtanácsos által képviselt Adóés Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a BácsKiskun Megyei Bíróság

  1. március
  2. napján kelt 14.K.20.207/2010/
  3. számú ítélete ellen a felperes által
  4. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei 14.K.20.207/2010/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 /azaz ötvenezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 1.974.300 /azaz egymillió-kilencszázhetvennégyezerháromszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél 2005.,
  6. évekre személyi jövedelemadó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a
  7. július
  8. napján kelt 2853605560 számú határozatával a felperest
  9. évre adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperes bevallott adóköteles jövedelme, az általa megjelölt jövedelemforrások nem álltak arányban vagyongyarapodásával és kiadásaival, ezért az adózás rendjéről szóló
  10. évi XCII. törvény 109.§-ának /1/-/3/ bekezdései alkalmazásával az adó alapját becsléssel állapította meg, és az adóalapot növelő fedezethiány összegeket a személyi jövedelemadóról szóló
  11. évi CXVII. 28.§-ának /1/ bekezdésében foglaltak alapján egyéb adóköteles jövedelemnek minősítette. Az alperes a
  12. november 26-án kelt 2279207296 számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a felperest 27.055.673 Ft adókülönbözet, 13.527.836 Ft adóbírság és 8.851.989 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A felperes keresetében a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. A keresetének
  13. pontjában az adóhatóság eljárási jogszabálysértését sérelmezte, a
  14. pontban vitatta a
  15. évi nyitó pénzkészlet összegét el nem ismert forrásokra hivatkozással, a
  16. pontban pedig azt, hogy a férjénél folytatott adóvizsgálat során feltárt forrástöbbletet vonatkozásában a revízió nem vette figyelembe. A felperes keresetlevelét akként nyújtotta be, hogy
  17. oldal után /amely a kereset
  18. illetve
  19. pontjait tartalmazta/ a
  20. oldal következett, ezen a felperes végrehajtás felfüggesztésre, perköltség és illetékviselésre vonatkozó kérelmei találhatók, keresetrész nem. Az alperes a keresetre vonatkozó nyilatkozatában rögzítette: „megjegyezném továbbá, hogy a kereseti kérelem
  21. oldalát követően a
  22. oldal következik”. Az alperes a
  23. február
  24. napján kelt 2279205588 számú határozatával - felügyeleti intézkedés keretében - módosította a 2279207296 számú határozatát, a felperest 26.209.673 Ft adókülönbözet, 13.104.836 Ft adóbírság és 8.575.187 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság a felperes nem jelent meg. perben egy tárgyalást tartott, azon a Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az adóhatóság a kereset
  25. pontjában hivatkozott eljárási jogszabálysértést nem követte el, a kereset
  26. és
  27. pontjaiban foglaltaknak helyt adva módosította felügyeleti jogkörben a határozatát, azaz a felperes által megjelölt jogszabálysértéseket a módosító határozatban megszüntette. A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Kérelmében ismertette az első- és másodfokú határozatot, kereseti kérelme 1., 2., 3.,
  28. pontjait, az alperes módosító határozatát, a jogerős ítéletet, majd arra hivatkozott, hogy a kereseti kérelme
  29. pontjában foglaltakat az elsőfokú bíróság nem bírálta el, megsértve a polgári perrendtartásról szóló
  30. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp. 213.§-ának /1/ bekezdését, amely jogsértés megalapozza az ítélet hatályon kívül helyezését. Az alperes ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a felperes 1., 2.,
  31. pontokban előterjesztett keresetét az elsőfokú bíróság jogszerűen elbírálta, több keresetrészt a felperes nem terjesztett elő, keresetlevele a
  32. oldalon megszakadt. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 3.§-ának /1/-/2/ bekezdései szerint a bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. A bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben - ideértve a per megszüntetését is - végzéssel határoz /Pp. 212.§ /1/ bekezdés/. Az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre, a döntés azonban nem terjedhet túl a kereseti kérelmen /Pp. 213.§ /1/ bekezdés, 215.§/. A felperes felülvizsgálati kérelmében helytállóan idézte kereseti kérelme 1.,
  33. és
  34. pontjait, és megfelelően állapította meg, hogy e keresetrészeket az elsőfokú bíróság - a Pp. 213.§ /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően - elbírálta. A felperes az 1., 2., és
  35. pontokban foglalt kereseten kívül további keresetrészt nem terjesztett elő, az elsőfokú bíróság a felperes által elő nem terjesztett keresetet értelemszerűen, illetve a Pp. 215.§-a alapján nem bírálhatta el. A keresetnek a felperes által hiányolt
  36. pontja nem került előterjesztésre, ezért nem alapos a felülvizsgálati kérelemben felperesnek az el nem bírált keresetrészre való hivatkozása. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről és mértékéről a Legfelsőbb Bíróság az illetékekről szóló
  37. évi XCIII. törvény 50.§-ának /1/ bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
  38. április
  39. Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.