← Magyarország

Pf.20293/2010/8 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.V.20.293/2010/8.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a dr. Böröczky Milós ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Csörnyi István ügyvéd által képviselt I.r., A fejér és Meggyes Ügyvédi Iroda által képviselt II.r., a dr. Csörnyi István ügyvéd által képviselt III.r, és a IV.r. alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértése és kártérítés megfizetése iránti perében - mely perbe az I. és IV.r. alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott a dr. Polecsák Mária ügyvéd által képviselt alperesi beavatkozó - a Veszprém Megyei Bíróság

  1. március
  2. napján kelt 5.P.21.317/2007/
  3. számú ítélete ellen felperes, valamint I., III. és IV.r. alperesek részéről 74., 76.,
  4. és
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy mellőzi a IV.r. alperes terhére tett azon megállapítást, hogy megsértette a felperes egészséghez való személyiségi jogát azzal, hogy fogorvosa a fogorvos szakmai irányelvek által nem ajánlott, el nem fogadott ún. üvegcsonkos híd típusú fogművet alkalmazott
  6. októberében a felperes részére készített fogpótlás során. Megállapítja, hogy I.r. alperes és a II.r. alperes megsértette a felperes egészséghez való személyiségi jogát. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezésit helybenhagyja. Köteles a felperes megfizetni 15 napon belül az I-II-III. és IV.r. alperesek részére fejenként 20.000,- (Húszezer) forint másodfokú perköltséget. Köteles megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására a IV.r. alperes 31.800,- forint, az I. és III.r. alperes pedig fejenként 7.000,- - 7.000,- (Hétezer-Hétezer) forint feljegyzett eljárási illetéket. Az ezt meghaladóan feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: A Veszprém Megyei Bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy IV.r. alperes azzal, hogy fogorvosa a fogorvos szakmai irányelvek által nem ajánlott, el nem fogadott ún. üvegcsonkos híd típusú fogművet alkalmazott
  7. októberében a felperes részére készített fogpótlás során, megsértette a felperes egészséghez való személyiségi jogát. Kötelezte a bíróság IV.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 531.014,- forint összeget vagyoni és nem vagyoni kártérítés címén, továbbá az egyes részösszegek után a kár felmerülésétől a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamatokat. Ezt meghaladóan a bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasította. Kötelezte a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg I.r. alperes részére 25.000,- forint, II.r. alperes részére 187.375,- forint, III.r. alperes részére pedig 100.000,- forint összegű perköltséget. Úgy rendelkezett, hogy ezt meghaladóan felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Kötelezte a bíróság a IV.r. alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak felhívásra 32.400,- forint eljárási illetéket. 147.500,-forint eljárási illetéket a Magyar Állam visel. Kötelezte a bíróság IV.r. alperest, hogy a Veszprém Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala külön felhívására fizessen meg a Magyar Államnak 9.600,- forint összegű perköltséget. Az ezt meghaladóan felmerült 43.730,- forint perköltséget a Magyar Állam viseli. Ítéletének tényállásában rögzítette, hogy a fogtechnikus foglalkozású III.r. alperes a nála jelentkező és fogpótlást igénylő felperest először a II.r. alpereshez, mint fogszakorvoshoz, majd IV.r. alperesi betéti társasághoz és az ennek alkalmazásában dolgozó I.r. alpereshez irányította. II.r. alperes
  8. őszéig végezte a felperes kezelését. A felperes módosított kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek egészsége károsításával a felperes személyiségi jogait megsértették és ezért 1.500.000,forint összegű nem vagyoni és 1.498.000,- forint vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni alpereseket. Alperesek a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság a módosított kereseti kérelmet IV.r. alperes vonatkozásában, részben látta megalapozottnak. Kifejtette, hogy felperes és IV.r. alperes közt a megbízás és a vállalkozás elemeit vegyítő, sajátos tartalmú szerződés jött létre, amelyre a
  9. évi CVII.törvény, majd
  10. június
  11. napjától a 2003.évi XLIII.törvény (Eü.tv.) előírásai irányadók. Megállapította, hogy a IV.r. alperes nem kellő gondossággal járt el, és az általa vállalt eredmény csak részben valósult meg. IV.r. alperes jogellenes magatartása - a beszerzett igazságügyi orvosszakértői szakvélemény alapján - abban határozható meg, hogy a felperes alsó koronázott frontfogainak érzékenységét a helytelenül megválasztott, szakmailag nem elfogadott üvegpilléres alátámasztású híd feszítő, fogakat lazító hatása okozhatta a fogtartó szerkezet megbetegítése révén. IV.r. alperes jogellenes magatartása a felperes fogazatának állapotromlásával és az általa elszenvedett fájdalommal okozati összefüggésben áll. A felperes fogstátuszának kialakulásáért a IV.r. alperest felelősség terheli. Az elsőfokú bíróság a vagyoni károk körében a felmerült utazási költségeket - a panorámaröntgen készítése céljából történő utazás költsége és a bőrgyógyászati vizsgálatokra utazás költségei kivételével - megalapozottnak látta. Az alsó fogazat IV.r. alperes általi hibás kezelésére kifizetett 132.000,- forint költséget is alappal igényelte a felperes. Az alsó fogsort ideiglenes állapotba hozó és a panaszokat megszüntető "A" 171.000,- forint összegű munkadíját az alperesek elismerték. A "B" által végzett tasakműtét és a "C" által végzett gyökértömés-csere és IV.r. alperes magatartása közti okozati összefüggés nem volt megállapítható, így az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a felperes nem igényelheti. Figyelemmel a felperes aktuális fogstátuszára az elsőfokú bíróság indokolatlannak minősítette az új fogmű elkészítési költségének IV.r. alperesre történő hárítását. A Ptk.75.§.

(1), 76.§. és 84.§.
(1)bekezdései alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy IV.r. alperes megsértette a felperes személyiségi jogait. A nem vagyoni kártérítés összegszerűsége tekintetében az elsőfokú bíróság értékelte a felperes megváltozott életminőségét, befejezetlen fogstátuszával összefüggő helyzetét, amely lényegében a IV.r. alperes általi kezelés előtti állapottal egyező. Maradandó károsodás lényegileg nem kimutatható. A felperest ért nem vagyoni hátrányok 200.000,- forint nem vagyoni kártérítéssel kompenzálható. Az elsőfokú bíróság a IV.r.alperes beltagjaként orvosi tevékenységet folytató I.r. alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelmet a felperes és I.r. alperes közti jogviszony hiányában utasította el. Álláspontja szerint I.r. alperes marasztalására csak mögöttes tagi felelősségén alapulóan kerülhetett volna sor, ilyen tartalmú kereseti kérelmet azonban a felperes nem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a II.r. alperes elévülési kifogását megalapozottnak találta. A felperes panaszai 2001. őszén kezdődtek. II.r. alperes 2001. október 10-ig kezelte a felperest, a kereseti kérelem előterjesztésére pedig 2007. január 11. napján került sor. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a Ptk.324.§.
(1)bekezdés, 325.§.
(1)bekezdés, a Ptk.326.§.
(1)bekezdés és Ptk.360.§.
(1)bekezdése alapján a kereseti kérelmet II.r. alperessel szemben elutasította. Megállapította a bíróság, hogy III.r. alperes tevékenysége adminisztratív jellegű volt, a károsodással összefüggő helytelen módszer kiválasztása nem a III.r. alperes, hanem a kezelést végző orvos terhére állapítható meg. Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérve az elsőfokú ítélet megváltoztatását és az alperesek marasztalását a kereseti kérelemben írtak szerint. Kiemelte, hogy III.r. alperes magatartása nem csak adminisztratív tevékenység elvégzésére korlátozódott, hanem ő volt az, aki a felperes által igényelt fogpótlási munkálatokat vállalta, annak elkészítését koordinálta és a szükséges tevékenységek elvégzésével a fogorvosokat megbízta. Nem csak szakorvost ajánlott, hanem a felperes részére szaktanácsadást végzett. Álláspontja szerint a III.r. alperes felelőssége is megállapítható. Felperes állítása szerint nem kapott tájékoztatást arról, hogy I.r. alperes a IV.r. alperes képviseletében végez tevékenységet. Álláspontja szerint IV.r. alperes tevékenységéért az I.r. alperest is felelősség terheli, ezért marasztalásukat egyetemlegesen kérte. Kereseti kérelme akként értendő, hogy az I.r. alperes marasztalása iránti kérelem arra az esetre is fennáll, ha felperesi követelés a IV.r. alperes vagyonából nem lenne kielégíthető. Kifejtette, hogy II.r. alperes elévülési kifogása nem megalapozott. Álláspontja szerint kára akkor keletkezett, amikor észlelte, hogy a szerződésszegést egyik alperes sem tudja kiküszöbölni. II.r. alperes 2002.januárjában is végzett korrekciót a felperes felső koronáján és
  1. október 5-én a II.r. alperes a felperesi képviselő igényérvényesítő levelére válaszolt. Tehát a felperes írásban előterjesztett igénnyel lépett fel a II.r. alperessel szemben is az elévülési időn belül. Az allergia miatt felmerült pluszköltségek tekintetében is felelősség terheli alpereseket, ugyanis az elvárható legnagyobb gondosság követelménye alól nem mentesít az a körülmény, hogy a fogorvosi szakmai protokoll az allergiavizsgálatot általában nem írja elő. A nem vagyoni kár összegszerűségének mérlegelése körében az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy felperes
  2. szeptemberétől kezdve fokozott rágási problémákkal kénytelen együtt élni. Az elsőfokú ítélettel szemben I., III. és IV.r. alperesek is fellebbezéssel éltek. IV.r. alperes a kereset elutasítását és felperes perköltségben marasztalását kérte. I. és III.r. alperesek fellebbezése az elsőfokú perköltség összegének felemelésére irányult. Kérte IV.r. alperes, hogy amennyiben kártérítési felelőssége fennáll, úgy a bíróság állapítsa meg az alperesi beavatkozó helytállási kötelezettségét. IV.r. alperes fellebbezésében kifejtette, hogy a felperes a lehetséges fogpótlásokról teljes körű tájékoztatást kapott, a választott megoldás alkalmazásához a felperes hozzájárult, így a IV.r. alperes eljárásának jogellenessége kizárt. Az üvegpillér megoldás széles körben elterjedt Magyarországon, annak alkalmazása nem jogellenes. Utalt arra, hogy a beszerzett igazságügyi szakvélemény hiányos, aggályos, így azt az elsőfokú bíróság ítélkezése alapjául nem fogadhatta volna el, ezért ellenőrző szakértői vélemény beszerzését indítványozta. III.r. alperes fellebbezésében kifejtette, hogy indokolatlan II. és III.r. alperes között a perköltsége összege tekintetében történő különbségtétel, hiszen a felperes mind II., mind III.r. alperes tekintetében pervesztes lett. Indokolatlanul alacsony az I.r. alperessel szemben megítélt perköltség összege is. A követelés I., III. és IV.r. alperesekkel szemben is elévült, ugyanis a hibás fogmű átvételétől számított hat hónapos elévülési idő alatt érvényesíthette volna felperes a fogművel kapcsolatos szavatossági jogait. -o- A felperes fellebbezése I. és II.r. alperes tekintetében részben megalapozott, IV.r. alperes fellebbezése kis részben megalapozott. I. és III.r. alperes fellebbezése nem megalapozott. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, a bizonyítékokat a Pp.206.§-ban írtak szerint azokat összességükben, okszerűen értékelve helyes tényállást állapított meg, a levont jogi következtetései azonban részben tévesek. A felperes kereseti kérelmét - a fogorvosi szakmai protokoll megszegésével megválasztott fogpótlási módszer alkalmazásával a felperesnek okozott személyiségi jogsértés okán - a Ptk.84.§.
(1)bekezdés a./ és e./ pontja alapján terjesztette elő. A kereseti kérelem elutasítására a II.r. alperessel szemben azért került sor, mivel az elsőfokú bíróság az elévülési kifogást megalapozottnak találta. Elévülésre azonban II.r. alperes csak a Ptk.84.§.
(1)bekezdés e./ pontja alapján előterjesztett kártérítési igény tekintetében hivatkozhat. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a Ptk.84.§.
(1)bekezdés a./ pontja alapján előterjesztett kereseti kérelemmel szemben nincs helye elévülési kifogásnak (BH 2008.évi 6/162.). A felperes kezelését 2001. évben a II.r. alperes kezdte meg, aki első ízben alkalmazott a felperes problémájára fogorvosi protokollal ellentétes fogpótlási megoldást, sértve ezzel a felperes egészséghez való jogát. Így II.r. alperessel szemben a felperesnek a jogsértés ténye megállapítására irányuló kereseti kérelme a Ptk.76.§.
(1)bekezdése és 84.§.
(1)bekezdés a./ pontja alapján megalapozott. A felperes fogorvosi kezelését 2001. őszétől kezdődően az I.r. alperes végezte. A felperes egészséghez fűződő jogának megsértését eredményező, nem kellő körültekintéssel megválasztott, nem szakszerű fogorvosi tevékenységet tehát I.r. alperes fejtette ki. A felperes egészséghez való jogának megsértése a Ptk.76.§.
(1)és 84.§.
(1)bekezdés a./ pontja alapján I.r. alperes tekintetében is megállapítható, ugyanis az abszolút szerkezetű jogot - személyiségi jog - az I.r. alperes sértette meg. E körben a kereseti kérelem az I.r. alperessel szemben is megalapozott. Tény, hogy I.r. alperes a IV.r. alperesi betéti társaság beltagjaként eljárva végezte fogorvosi tevékenységét, azonban szerződéses viszonyban - relatív szerkezetű jogviszony - a felperes a IV.r. alperessel állt, így a szerződésszegéssel okozott kárért a IV.r. alperes tartozik felelősséggel (Ptk.318.§.
(1)és 339.§.). A fentiek alapján mellőzte az ítélőtábla a IV.r. alperes tekintetében a jogsértés tényének - a jogsértő magatartás kifejtésén alapuló - Ptk.76.§.
(1)bekezdés és 84.§.
(1)bekezdés a./ pont szerinti megállapítását. Figyelemmel arra is, hogy I.r. alperes- a jogsértés tényének megállapítására irányuló kereseti kérelem tekintetében - pervesztes lett, az elsőfokú perköltség felemelésére irányuló fellebbezése nem megalapozott, annak mértékét az elsőfokú bíróság a Pp.81.§.
(1)bekezdés alapján helytállóan mérlegelte. A III.r. alperest a pernyertességére tekintettel megillető ügyvédi munkadíj mint elsőfokú perköltség összegét a bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet alapján - tekintettel az általa kifejtett munkára és arra, hogy az ügy nem tekinthető nehéz megítélésűnek - helytállóan mérlegelte 100.000,- forint összegben. A IV.r. alperesnek az alperesi beavatkozó helytállási kötelezettségének megállapítására irányuló kérelme tekintetében az ítélőtábla rámutat arra, hogy a IV.r. alperes és a beavatkozó közti jogviszony nem képezi jelen eljárás tárgyát (Pp.60.§.
(1)
(2)bekezdés). A bíróság a Pp.215.§-a alapján csak a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátai között hozhatja meg döntését. A fentiek alapján az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp.253.§.
(2)bekezdése alapján megváltoztatta. Felperes fellebbezése I-II.r. alperesek tekintetében nagyrészt megalapozatlan, III.r. alperessel szemben pedig teljes egészében megalapozatlan. IV.r. alperes fellebbezése - kis részben - a jogsértés megállapításának mellőzésére vonatkozóan megalapozott. Így az ítélőtábla a Pp.78.§.
(1)bekezdés alapján a 32/2003.IM.rendelet alapján megállapított mértékű ügyvédi munkadíjból álló perköltség alperesek részére való megfizetésére kötelezte a felperest. A felperesi kártérítési igények elutasítása tekintetében előterjesztett IV.r. alperesi fellebbezés nem vezetett eredményre, így a feljegyzett 31.800,- forint fellebbezési illeték állam javára való megtérítésére a IV.r. alperes köteles. I. és III.r. alpereseknek az elsőfokú perköltség felemelésére vonatkozó fellebbezése sem megalapozott, így a 7.000,- - 7.000,- forint illeték állam javára való megfizetésére kötelesek. A felperes személyes költségmentességére tekintettel feljegyzett fennmaradó fellebbezési illetéket az állam viseli. (6/1986.(VI.26.) IM. számú rendelet 13.§.
(1)bekezdés, 14.§.) Győr,
  1. évi június hó
  2. napján Dr. Lezsák József sk. Dr.Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig sk. Dr. Maurer Ádám sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: kiadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.