← Magyarország

Gf.30273/2011/6 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.273/2011/6.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Magyar Zsolt ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Máté Szabolcs ügyvéd által képviselt (I.rendű alperes neve, címe) alatti lakos I. rendű, (II.rendű alperes neve, címe) alatti lakos II. rendű és (III.rendű alperes neve, címe) szám alatti lakos III. rendű alperesek ellen fizetésképtelenségért való felelősség megállapítása iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 11.G.40.082/2010/

  1. számú ítélete ellen az I-III. rendű alperesek részéről
  2. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül eljárva - meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja. A felek másodfokú eljárási költségeiket maguk viselik. Megállapítja, hogy a felperes 9.000,- (Kilencezer) Ft fellebbezési eljárási illeték visszatérítésére jogosult. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A felperes
  3. március
  4. napján előterjesztett keresetében 131.976.481,- Ft egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az I-III. rendű alpereseket. Követelése jogalapját az
  5. évi IL. törvény (Cstv.) 33/A §

(1)bekezdésében jelölte meg. Hiánypótlást követően az elsőfokú bíróság
  1. június
  2. napjára tűzött ki tárgyalást, melyen a felperesi képviselő a kereset „pontosítására" 15 napos határidőt kért. Az alperesi képviselő a marasztalási kereset tekintetében ellenkérelmet terjesztett elő, melyet írásbeli beadvány formájában is csatolt. -2- A felperes
  3. július
  4. napján benyújtott
  5. sorszámú beadványában keresetét pontosította, annak megállapítása iránt terjesztette elő, hogy az alperesek az X... Kft-nél a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, ezért a társasági vagyon csökkent. Keresetpontosítását azzal indokolta, hogy a - már az eredetileg előterjesztett kereseti kérelemben is megjelölt - Cstv. 33/A §
(1)bekezdése szerinti jogalapon marasztalás nem igényelhető. Az alperesi képviselő a
  1. szeptember
  2. napján megtartott tárgyaláson terjesztette elő érdemi ellenkérelmét a módosított keresettel szemben. A peres eljárás során a felperes indítványára a bíróság bizonyítási cselekményeket foganatosított, az alperes pedig további két iratot nyújtott be, melyek érdemi védekezést tartalmaztak. A felek jogi képviselői a későbbiekben megtartott három tárgyaláson is mindvégig jelen voltak. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, fizessen meg az I-III. rendű alpereseknek 15 napon belül fejenként 200.000,- Ft - összesen 600.000,- Ft - perköltséget. Határozatának indokolásában a peres felek jogi érveit és a bizonyítékokat részletesen értékelve úgy foglalt állást, hogy az eljárás során a felperes nem tudta alátámasztani az alperesekkel szembeni jogvédelmének szükségességét, ezért a megállapítási kereset Pp.
  3. §-ában rögzített feltételei nem állnak fenn. Az ítélettel szemben, annak részbeni megváltoztatása és a felperest terhelő perköltség összegének 1.000.000,- Ft-ra történő felemelése érdekében az I-III. rendű alperesek terjesztettek elő fellebbezést. Arra hivatkoztak, hogy a per tárgyának értéke az eredetileg előterjesztett maraszalási kereset pertárgyértékéhez igazodott, 131.976.481,- Ft volt. A felperes a későbbiekben keresetét módosította, megállapítási keresetet terjesztett elő, melynek tekintetében az alperesek pernyertesek lettek. Ezzel azonban a per tárgyának értéke nem változott, ezért az alperesi képviselettel összefüggésben felmerült elsőfokú eljárási költséget a 32/
  4. (VIII.22.) IM rendelet
  5. §
(2)bekezdés c) pontja szerint legkevesebb 1.000.000,- Ft-ban kell megállapítani, további mérséklésnek nincs helye. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása és a felperest terhelő perköltség összegének összesen 300.000,- Ft-ra történő csökkentése érdekében a felperes csatlakozó fellebbezéssel élt, melyen 18.000,- Ft fellebbezési eljárási illetéket rótt le. Érvelése szerint az ügyvédi munkadíjjal azonos elsőfokú eljárási költség megállapítása során nem vehető figyelembe az eredetileg előterjesztett marasztalási kereset, mivel érdemi bizonyítás kizárólag a pontosított megállapítási kereset tekintetében folyt. Az alperesi képviselő által kifejtett munkamennyiséghez képest ugyanakkor az elsőfokú bíróság túlzott mértékű ügyvédi munkadíjat ítélt meg. A pernyertes alpereseknek járó perköltség reális összege 300.000,- Ft. A fellebbezések alaptalanok. -3Gf.I.30.273/2011/6.szám A Pp. 24. §
(1)bekezdése szerint a pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke irányadó. A per tárgyának értékét a felperesnek kell megjelölnie; ha ez az érték a bíróság hivatalos tudomásával ellenkezik, a per tárgyának értékét a bíróság határozza meg (Pp. 26. §). A felperes eredetileg előterjesztett keresetében az alpereseket 131.976.481,- Ft egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni. Keresetlevelében úgy nyilatkozott, hogy a per tárgyának értéke az igényelt összeggel azonos, azonban jogalapként a Cstv. 33/A §
(1)bekezdésére hivatkozott. Keresetét
  1. július 8-i,
  2. számú beadványában pontosította és a Cstv. korábban is hivatkozott 33/A §
(1)bekezdésének megfelelően megállapítást kért., Állította, hogy a Pp. 123. §-a szerinti kereset indítása szükséges jogainak az alperesekkel szemben való megóvása érdekében és utalt arra, hogy a jogviszony természeténél fogva teljesítést nem követelhet. Az ítélőtáblák álláspontja egységes atekintetben, hogy a Cstv. 33/A §
(1)bekezdése alapján megállapítási kereset terjeszthető elő, és az ez alapján indított perben a per tárgyának értéke meg nem határozható (BDT 2009/12/
  1. számú, ÍH 2006/4/
  2. számú jogesetek, BDT 2011/5/
  3. számú jogeset). Miután jelen esetben a felperes keresetét valójában nem módosította - hiszen az eredetileg is hivatkozott törvényhely alapján marasztalás nem kérhető -, csupán keresetpontosítás történt - amit alátámaszt a felperesi képviselő tárgyalási nyilatkozata is (
  4. számú jegyzőkönyv) -, a per tárgyának értéke meg nem határozható. Ez a megyei bíróság előtt első fokon indult peres eljárásban 450.000,- Ft (
  5. évi XCIII. törvény
  6. §
(3)bekezdés b) pontja). A 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: R.)
  2. §
(2)bekezdés a) pontja szerint az elsőfokú bírósági eljárásban az ügyvéd munkadíjának pervesztes felet terhelő összege a pertárgyérték 5 %-a, de legalább 10.000,- Ft. Az R. 3. §
(6)bekezdése lehetőséget ad a munkadíj magasabb összegben történő megállapítására is, különösen az ügy bonyolultsága esetén. A perköltség összegének megállapításánál irányadónak kell tekinteni a pertárgy értékét, de emellett figyelembe kell venni az ügy bonyolultságát és a feleknek a perben kifejtett célszerű és indokolt jogi tevékenységét is (BH 2003.
  1. számú eseti döntés). Az elsőfokú bíróság által fejenként 200.000,- Ft-ban meghatározott ügyvédi munkadíj arányos. Az alperesi képviselő három érdemi ellenkérelmet terjesztett elő az eljárás során, melyek közül az első még a keresetpontosítást megelőző felperesi jogi érvelésre reflektált. További, rövidebb, érdemi védekezést nem tartalmazó beadványai is voltak. Öt tárgyaláson - összesen mintegy 6 órányi időtartamban - megjelent, nyilatkozatokat tett. Volt olyan tárgyalás is, amelyen bizonyítási cselekmény folyt. Ilyen körülmények mellett a három alperes képviseletét ellátó ügyvéd munkadíjaként összesen 600.000,- Ft a kifejtett munkamennyiséggel, az ügy bonyolultságával és a per tárgyának értékével is arányban áll. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, megfellebbezett rendelkezését a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. -4- Mivel a felek pernyertességi aránya a másodfokú eljárásba megközelítőleg azonos, a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján úgy rendelkezett, hogy mindegyik fél viseli a saját költségét. Az ítélőtábla észlelte, hogy a felperes csatlakozó fellebbezésén - 300.000,- Ft fellebbezési érték mellett - 18.000,- Ft fellebbezési eljárási illetéket rótt le. Tekintettel arra, hogy az Itv. 46. §
(4)bekezdése szerint a csatlakozó fellebbezés illetéke az
(1)bekezdés szerint járó illeték fele, az ítélőtábla az Itv. 80. §
(1)bekezdés i) pontja alapján rendelkezett a szükségtelenül lerótt 9.000,- Ft összegű illeték visszatérítéséről. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A §
(1)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Szeged,
  1. július hó
  2. napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke Dr. Kiss Gabriella sk. előadó bíró Dr. Mányoki Zsolt sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.