Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.223/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten,
- év április hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Nógrád Megyei Bíróság 3.B.205/2006/
- számú ítéletét helybenhagyja. A vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a fegyházbüntetésbe beszámítja. Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárás során felmerült 10.740 (tízezerhétszáznegyven) forint bűnügyi költség megfizetésére. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A Nógrád Megyei Bíróság
- június
- napján kihirdetett 3.B.205/2006/
- számú ítéletében a vádlott bűnösségét életveszélyt okozó testi sértés bűntettében állapította meg. A vádlottat ezért mint többszörös visszaesőt 5 év fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetésbe beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban eltöltött időt, rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és kötelezte a vádlottat a bűnügyi költség megfizetésére. A megyei bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében, míg a vádlott és védője téves minősítés miatt, valamint a kiszabott büntetés enyhítés érdekében fellebbezett. A védő minősítést sérelmező fellebbezése a Btk.
- §
(6)bekezdése szerinti gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés vétsége megállapítására irányult. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.142/2007/3-I. számú átiratában az ügyész által bejelentett fellebbezést változatlan formában fenntartotta és a kiszabott fő-, valamint mellékbüntetés súlyosítását indítványozta. A Fővárosi Ítélőtábla a megyei bíróság ítélete ellen bejelentett fellebbezéseket a Be.
- §-a szerinti nyilvános ülésen bírálta el, melyen az ügyész részt vett. A nyilvános ülésen az ügyész az átiratban foglaltakkal egyezően szólalt fel, a védő a szúrás véletlenszerűségét, az ezzel ellentétes megállapítások megalapozatlanságát hangsúlyozta, a minősítés megváltoztatását és a kiszabott büntetés enyhítését indítványozta. Az ellentétes irányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét és az annak meghozatalát megelőző bírósági eljárást a Be.
- §
(1)bekezdése alapján teljes körűen felülbírálta. Felülbírálata során megállapította, hogy a megyei bíróság a büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek maradéktalan megtartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárást. Az ügyet kellően felderítette, a szükséges bizonyítékokat perrendszerűen a tárgyalás anyagává tette. Részletesen meghallgatta a vádlottat és a sértettet, valamint az elsőfokú ítéletben megjelölt tanúkat. A tárgyalás elnapolása mellett új igazságügyi orvosszakértőt is rendelt ki, akit a folytatólagos tárgyaláson meghallgatott. Az elsőfokú tárgyaláson ismertette a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokat. A megyei bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékok gondos mérlegelésével állapította meg a tényállást, mely az ügy megítélése szempontjából minden lényeges körülményt tartalmaz. A megyei bíróság a bizonyítékok tartalmának felidézése mellett részletesen számot adott azok mikénti értékeléséről is. Ennek körében a logika szabályait is kellően szem előtt tartva tette egyértelművé, hogy miért nem fogadta el a vádlott védekezését és emellett a vádlottat menteni szándékozó sértetti vallomás valamennyi részletét sem, és ezen előadásokkal szemben miért látta egyértelműnek megállapíthatónak és egyben kétségtelenül bizonyítottnak, hogy a sértett sérüléseit a vádlott szándékos szúrással okozta. A vádlotti és sértetti előadásban meglévő egyes mozzanatok, ellentmondások összevetve egyes tanúk vallomása részleteivel, illetve az igazságügyi orvosszakértő által kifejtettekkel egyértelműen világítottak rá a vádlott védekezése tarthatatlanságára, illetve arra, hogy a sértett az eljárás későbbi szakában volt élettársát igyekezett menteni, ezért tett ránézve kedvezőbb tartalmú vallomást. Összességében a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a megyei bíróság ítéletében rögzített tényállás mindenben megalapozott, és ebből következően a másodfokú bíróság határozata meghozatalakor is irányadó. A vádlott és védője tényállási megállapításokat vitató fellebbezése a másodfokú eljárásban a tényálláshoz kötöttség és a felülmérlegelési tilalom folytán nem vezethetett eredményre. A megállapított tényállásból a megyei bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése is törvényes. A megyei bíróság e körben is igényes indokolással támasztotta alá jogi álláspontját, a vonatkozó anyagi jogi szabályoknak és bírói gyakorlatnak megfelelően állapította meg, hogy a vádlott eshetőleges szándékkal életveszélyt okozó testi sértés bűntettét valósította meg. Ez a jogi indokolás kiegészítésre nem szorul, és a vele szemben felhozott védői érvelés nem foghat helyt. A minősítést támadó védői fellebbezés nyilvánvalóan a vádlott védekezése szerinti ténymegállapításokat tételezi fel, amelyek kizártságára a Fővárosi Ítélőtábla a korábbiakban már utalt. Ugyanakkor a tényállás szerinti szándékos szúrás mellett a gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés megállapítása szóba sem jöhet. Itt szükséges utalni arra, hogy a vádlott cselekménye minősítésekor elhatárolási problémaként elsődlegesen nem az enyhébb, hanem a súlyosabb minősítésű bűncselekménnyel összevetés jelentkezett. Ezt a megyei bíróság is észlelte és eljárásában megfelelően szem előtt tartotta. Már a tárgyalás megtartását megelőzően megállapította a vádtól eltérő minősítés lehetőségét, új igazságügyi orvosszakértőt rendelt ki, akit a tárgyaláson is meghallgatott. Az e körben is teljes körű felderítést követően a 15. számú irányelv által meghatározott szempontokat a kellő mélységben vizsgálta, és a másodfokú bíróság számára is elfogadható módon rögzítette, hogy bár a tárgyi oldal elemeinek vizsgálata során több tényező is az emberölés bűntette kísérletének megállapításának irányába mutat, a vádlott ölési szándékára a szűkös bizonyítékkör és a sértési mechanizmus egyértelmű rögzíthetőségének hiányában nem lehet következtetést vonni. A büntetés kiszabását felülbírálva a Fővárosi Ítélőtábla a vádlott többszörös visszaesői minőségét megalapozó eseteken túli büntetettségén belül arra is figyelemmel volt, hogy a vádlott számos esetben volt már büntetve erőszakos bűncselekmények elkövetése miatt. Összességében a megyei bíróság a súlyuknak megfelelően értékelte a bűnösségi körülményeket és a vádlottal szemben megfelelő súlyú fő- és mellékbüntetést szabott ki. Kétségtelen, hogy a cselekmény az emberölés bűntette kísérletéhez közeli, viszont az sem hagyható figyelmen kívül, hogy lényegében maradandó következmények nélkül gyógyult. Ilyen körülmények között - a sértetti megbocsátást is alapul véve - a kiszabott büntetés lényeges súlyosítása nem szükséges, ugyanakkor a védelem által indítványozott enyhítés szóba sem kerülhet. Mivel a megyei bíróság ítéletének további rendelkezései is maradéktalanul törvényesek a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A vádlott által az elsőfokú ítélet meghozatalát követően a jogerős elbírálásig folytatólagosan előzetes fogvatartásban töltött időnek a kiszabott szabadságvesztésbe történő beszámítása a Btk. 99. §
(1)bekezdésén, míg a kirendelt védő közreműködésével a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezés a Be. 381. §
(1)bekezdésén és a Be. 338. §
(1)bekezdésén alapul. B u d a p e s t,
- év április hó
- napján Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró Dr. Mató Ágnes s.k. bíró A Nógrád Megyei Bíróság 3.B.205/2006/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.223/2007/
- számú végzése folytán jogerős és végrehajtható! B u d a p e s t,
- év április hó
- napján Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: tisztviselő