← Magyarország

Bhar.2/2009/10 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 1.Bhar.2/2009/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Budapesten, a
  2. év november hó
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta és kihirdette a következő végzést: A becsületsértés vétsége miatt az I. r. vádlott és társai ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 20.Bf.7280/2008/
  4. számú ítéletét I. rendű és IV. rendű vádlott tekintetében helybenhagyja. Kötelezi a magánvádlót, hogy jogi képviselő ügyvédnek 15 napon belül 6.750 (hatezer-hétszázötven) forint harmadfokú eljárás során felmerült bűnügyi költséget fizesse meg. Felhívja továbbá a magánvádlót, hogy a fellebbezési eljárás illetékeként felmerült 6.000 (hatezer) forintot 15 napon belül, leletezés terhe mellett, rójon le. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  5. április
  6. napján kelt 19.B.24.739/2006/
  7. számú ítéletével I. r. és IV. r. vádlottat becsületsértés vétsége [Btk. 180.§

(1)bekezdése] miatt megrovásban részesítette. Ellenben I. r. és II. r. vádlottat az ellene 2 rb. - amelyből 1 rb. folytatólagosan elkövetett - becsületsértés vétsége [Btk. 180.§
(1)bekezdés] miatt emelt vád alól (Be. 331.§
(1)bekezdése alapján, bizonyítottság hiányában) felmentette. Az V. r. vádlott ellen a rágalmazás vétsége [Btk.179.§
(1)bekezdése] miatt indult büntetőeljárást megszüntette a Be. 332.§
(1)bekezdésének b/ pontjában írt okból, mert az I. r. vádlott által előterjesztett viszonvád a törvényi feltételeknek a kölcsönös elkövetés hiányában nem felelt meg. Kötelezte az I. r. és a IV. r. vádlottat fejenként 2.500-2.500 Ft illeték megfizetésére Fekti Ilona V. r. vádlott részére. Az első fokú bíróság az eljárást a III. r. vádlottal szemben a 19.B.24.739/2006/7-I. számú végzésével felfüggesztette. A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2008. november 27. napján kelt 20.Bf.7280/2008/5. számú ítéletével az első fokú ítéletet részben megváltoztatta és az I. r. vádlottat az ellene becsületsértés vétsége [Btk. 180.§
(1)bekezdése] miatt emelt vád alól felmentette és a becsületsértés szabálysértése miatt az eljárást megszüntette. A IV. r. vádlott ellen a becsületsértés vétsége [Btk. 180.§
(1)bekezdése)] miatt indult büntetőeljárás megszüntette. A bűnügyi költség vonatkozásában úgy rendelkezett, hogy a magánvádló az általa előlegezett 5.000 Ft illetéket maga viseli, valamint felhívta a magánvádlót a 6.000 Ft fellebbezési illeték leletezés terhe melletti megfizetésére, egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú bíróság ítéletét az I. r. és a IV. r. vádlott, valamint védőjük tudomásul vette, ellene a magánvádló az ok megjelölése nélkül fellebbezett. A magánvádló fellebbezésének indokolásaként csatolta az általa rögzített felvételek írásba foglalt változatát. A magánvádló jogi képviselője a nyilvános ülésen a magánvádló által bejelentett fellebbezést pontosította, álláspontja szerint az első fokú ítélet
  1. oldalán az 1./ tényállási pontban írt, az I. r. vádlott által tett, kijelentés - „már megmondta a pszichiáter, súlyos gond van veled" - az
  2. évi
  3. számú BH-ban közölt jogeset tényállításával azonos, ezért a kifejtett jogi érvek jelen ügyben is alkalmazandók. Eszerint az idézett vádlotti nyilatkozat nem a becsületsértés, hanem a rágalmazás vétsége megállapítására alkalmas, mert nem vitatott, hogy az I. r. vádlott egy másik személlyel jött haza, amikor az I. r. vádlott felé e kijelentést tette, amely a magánvádló tudatállapotára vonatkozó tényállítás „más„ előtt. A IV. r. vádlottal szemben a magánvádló jogi képviselője álláspontja szerint joghatályos magánindítványt tett a magánvádló, ezért a IV. r. vádlottal szemben annak hiánya miatt törvénysértően került sor az eljárás megszüntetésére. A magánvádló eredetileg xy ellen tett feljelentést, de csak a személyes meghallgatáson észlelte tévedését, ezért xy ellen elejtette a vádat, majd az akkor tudomására jutottak szerint a IV. r. ellen terjesztett elő feljelentést. A magánvádló jogi képviselője az I. r. vádlott marasztalását kérte rágalmazás vétségében, és vele szemben büntetés kiszabását, a IV. r. vádlott esetében pedig az indokolás pontosítását kérte a perbeszédében kifejtettek szerint. Az I. r. és IV. r. vádlott védője perbeszédében a nyilvános ülésen a Fővárosi Bíróság másodfokú ítéletének helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint a mobiltelefonos felvételek nem használhatóak fel bizonyítékként, mert a rajta szereplő személyek engedélye nélkül készültek, ezzel kapcsolatban polgári per is folyt a felek között. A magánvádló fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Be. 387.§
(1)bekezdése alapján a magánvádló fellebbezése folytán bírálta felül a másodfokú bíróság ítéletét, és az azt megelőző első és másodfokú bírósági eljárást. Az ítélőtábla a felülbírálat eredményeként megállapította, hogy az első- és a másodfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan betartásával folytatta le eljárását. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság által megállapított tényállást az iratok alapján a szükséges mértékben kiegészítette, így az mindenben megalapozottá vált. Az irányadó tényállás alapján a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság helyes indokok alapján mentette fel az I. r. vádlottat az ellene becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól, mert a törvényi tényállás az elkövetési magatartása nem valósult meg. Az I. r. vádlott kijelentése sem a sértett munkakörével, közmegbízatásának teljesítésével, sem a közérdekű tevékenységével kapcsolatos, illetve a nagy nyilvánosság előtt tett kijelentés. Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az ítéleti tényállás 1./ pontjában írt cselekmény az 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) 138.§-a szerinti becsületsértés szabálysértéseként minősül, azonban a két éves elévülési idő letelte miatt a szabálysértési eljárást az Sztv. 84.§
(1)bekezdés g/ pontja alapján meg kellett szüntetni. Nem értett egyet a Fővárosi Ítélőtábla a magánvádló jogi képviselője által e körben előadottakkal. A feljelentésben és az első fokú határozatban szó szerint megegyezően rögzített tényállás szerint az I. r. vádlott V. r. vádlotthoz intézte a már ismertetett kijelentést, elhangzásakor azonban nem szerepel a tényállásban, hogy más személy is jelen lett volna, ekként a „más előtt" törvényi feltétel hiányában a Btk. 179.§-a ütköző rágalmazás vétsége nem állapítható meg még akkor sem, ha a kijelentést a tényállítás tartalmazza. Az I. r. vádlott kijelentése a - más előtti elkövetés - hiányában becsületsértésként értékelhető, ezzel kapcsolatban, pedig a másodfokú bíróság jogi érvei törvényesek. A magánvádló jogi képviselője nem vitatta a IV. r. vádlottal szemben az eljárás megszüntetésének jogalapját, azonban annak jogcímével nem értett egyet. Az ítélőtábla álláspontja szerint a Fővárosi Bíróság e körben is a jogszabályok betartásával hozott határozatot, helyes indokok alapján. A cselekmény elkövetése után több mint hat hónappal ismert személy ellen tett magánvádas feljelentés - a személyes meghallgatáson tett kijelentést ilyennek kell tekinteni - alapján a büntetőeljárást nem lehet lefolytatni, annak megszüntetése jogszerűen történt. Az első- és másodfokú ítélet járulékos döntései is törvényesek. A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság ezért a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletét az I. rendű és a IV. rendű vádlottal szemben a Be. 397.§a alapján helybenhagyta. A harmadfokú eljárás során felmerült bűnügyi költséggel - a magánvádló jogi képviselőjének díja - kapcsolatos rendelkezés a Be. 385.§-ára tekintettel, a Be. 381.§
(1)bekezdésén alapul. A Fővárosi Ítélőtábla az 1990. évi XCIII. törvény 52.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a magánvádlót a fellebbezési illetéknek az állam javára történő megfizetésére. Budapest,
  1. évi november hó
  2. napján Dr. Rédei Géza s.k. előadó bíró Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke bíró Dr. Mató Ágnes s.k. A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 20.Bf.7280/2008/
  3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság 1.Bhar.2/2009/
  4. számú végzése folytán az I. rendű és a IV. rendű vádlottakkal szemben jogerős és végrehajtható!. Budapest,
  5. évi november hó
  6. napján Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.