Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.062/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Óvári Győző ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Papp Gábor ügyvéd )címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- június
- napján meghozott, 19.P.22.139/2007/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperes által szerkesztett lapot kiadó ...-t , hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 6.000 (hatezer) forint fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság ítéletével - a felperes keresetének részben helyt adva - helyreigazítás közzétételére kötelezte az alperest, amely szerint az általa szerkesztett ... című lapban ...én megjelent „..." című cikkben - olyan hamis látszatot keltettek, hogy a ...-program nem rendelkezik a ... medencére átfogó, a hatóságok által ismert tervekkel. A valóságban a 2005-ben elkészült Mesterterv tartalmazza az ingatlanfejlesztési terveket és a szükséges infrastrukturális beruházásokat, a terv pedig ismert a helyi önkormányzatokat összefogó társulat, „..." előtt. - Valótlanul állították, hogy a felperes neve egyik tervezett építkezésre szolgáló területe természetvédelmi terület lenne. - Valótlanul állították, hogy a cikkben részletezett földvásárlásra azért került volna sor, mert az ingatlancserére vonatkozó elképzelések meghiúsultak volna, a vásárlás indoka a tervek megváltozása volt. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította, és úgy rendelkezett, hogy a felek a képviselettel járó költségeiket maguk viselik. A még le nem rótt 6.000 forint illeték megfizetésére az alperes által szerkesztett lapot kiadó ...-t kötelezte a Magyar Állam javára külön felhívásra. Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában a felperes által sérelmezett közléseket a Ptk.
- §
(1)bekezdése, az Alkotmány 61. §
(1)és
(2)bekezdése, a Legfelsőbb Bíróság PK 12.,
- és
- számú állásfoglalása, valamint az Alkotmánybíróság 30/
- (V. 26.), és a 36/
- (VI. 24.) AB határozata alapján vizsgálta meg. A felperes keresetében sérelmezte azt, hogy a cikk azt a hamis látszatot kelti, mintha a ...-program nem rendelkezne megalapozott tervekkel. Az alperes által megidézni kért tanú, a regionális illetékes hivatal munkatársa a faxon történt idézésre nem jelent meg, ezt követően pedig nem látott lehetőséget az elsőfokú bíróság a tárgyalás elhalasztására. A közlést alkalmasnak találta olyan hamis látszat keltésére, mintha a felperesi szervezetnek nem lennének tervei, illetve ezeket az önkormányzatok nem ismernék. A felperes ezzel szemben tett előadása szerint létezik az ún. „Mesterterv", amelyet részletesen ismertettek a helyi önkormányzatok egyesülésével. Az elsőfokú bíróság elutasította az azzal kapcsolatos kereseti kérelmet, miszerint a tervezett beruházásokhoz képest megfelelő, elegendő mennyiségű terület áll rendelkezésre, mivel ezt véleménynyilvánításnak minősítette, ugyanakkor helyreigazításra kötelezte az alperest azon közlés tekintetében, hogy az építkezésre szánt területeket egyike sem természetvédelmi terület, mivel ez tényállítás és alkalmas a felperesi beruházási szándékról hamis kép kialakítására. Véleménynek, okszerű következtetésnek minősítette az elsőfokú bíróság azt a közlést, mely szerint a földvásárlásra fordított összegek csökkenthetik a felperes rendelkezésére álló anyagi forrásokat, ezért a helyreigazítás iránti keresetet ebben a körben elutasította. Azonban az alperes azt nem támasztotta alá, hogy a földcsere meghiúsulása váltotta ki a felperes földvásárlási magatartását. A felperes honlapjáról származó üzenet illetve közlés ennek igazolására nem elegendő, ezért ebben a vonatkozásban helyreigazítani rendelte a cikk állítását. Mivel véleménynek minősítette azt a közlést, hogy a beruházás sorozat a felperes részéről pusztán ingatlan-biznisz, ezért ezt a kereseti kérelmet is elutasította. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes nem lépte túl a véleménynyilvánítás alkotmányos határait azzal a közléssel, hogy az ügyletsorozatban a pénzt mindenki a másiktól várná, ezért ez a kereseti kérelem sem volt alapos. Az elsőfokú bíróság a perköltség viseléséről a Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelően határozott. Az elsőfokú ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kifogásolt cikkrészletek döntő részben véleménynyilvánítást tartalmaznak. E körben hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalására. Előadta, hogy az alperesi lapban olyan állítás nem szerepelt, hogy a felperes egyáltalán nem rendelkezik érvényes tervekkel, csupán a hatóságilag egyeztetett terv hiányára történt utalás az írásban. A helyreigazítás elrendelését azért is sérelmezte, mert a kérelmező maga sem állította azt, hogy a mesterterven kívül rendelkezne hatóságilag egyeztetett tervvel. A perbeli cikk azt nem vitatta, hogy a ... rendelkezik tervvel. Az írás kisrégiós szintű tervre utalt, amely nem lehet kizárólag a ... által készített és különböző fórumokon bemutatott Mesterterv, mivel az nem esett át hatósági egyeztetésen. A cikkben szereplő dokumentumhoz a szakhatóságok hozzájárulására, ... megye főépítészének véleményezésére is szükség lett volna ahhoz, hogy kisrégiós szinten harmonizált tervről lehetne beszélni. Az ezt meghaladó kitételek álláspontja szerint véleménynek minősülnek, amely véleménynyilvánítási jog nem korlátozható csupán azért, mert a felperes illetve valamelyik vezetője azzal nem ért egyet. Tévesnek tartotta azt az ítéleti megállapítást, hogy az alperesi lap valótlanul állította, miszerint a felperes egyik tervezett építkezésére szolgáló terület természetvédelmi terület lenne. Ugyanis ... tanúvallomásából kiderül, hogy a természetvédelmi terület megfogalmazás a felperes törvényes képviselője, ... nyilatkozataiból származik, amit ... a tanúval folytatott beszélgetés során sem cáfolt meg. Hivatkozott arra is, hogy a sajtó a Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalása alapján nem kötelezhető olyan nyilatkozat közlésére, amely a jogosult által érvényesített igény körében a helyreigazításhoz szükséges mértéket tartalmában vagy terjedelmében túllépi. A felperes
- április 24-i levele nem fogalmazta meg ezzel kapcsolatos kérelmét egyértelműen, azt nem cáfolta, hogy a felperes egyik tervezett építkezésre szolgáló területe természetvédelmi terület lenne, mivel a levélben csak az olvasható, hogy a ... Groupnak a térségben levő 4 millió négyzetméter beépítésre alkalmas ingatlan van a tulajdonában, amelyek közül egy sincs természetvédelmi területen. Az alperesi álláspontot támasztja alá az internetes közlés, amely a felperes honlapjáról származik és amelyben a felperes maga ír a cikkben szereplő földcserék szükségéről, mértékéről. Tehát a felperes levelében megfogalmazott közlés és a bíróság ítéletének rendelkezése nincs összhangban. Ugyanezek az indokok vonatkoznak a helyreigazításban szereplő harmadik kitételre, amely az alperes véleményét, következtetését tartalmazza, így helyreigazításnak nem szolgálhat alapjául. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Az alperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdésének megfelelően csupán a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálhatta felül. Ebben a körben eljárva megállapította, hogy az alperes fellebbezése megalapozatlan. A felperes kereseti kérelmét a Ptk. 79. §
(1)bekezdésére alapította, amely szerint, ha valakiről folyóirat, időszaki lap valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel, követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetve melyek a való tények. A Legfelsőbb Bíróság PK 14. számú állásfoglalása értelmében a sajtóközlemény kifogásolt tényállításának valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. A másodfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárásban beszerzett bizonyítékok Pp. 206. §
(1)bekezdése szerinti mérlegelésével megállapította, hogy az alperes a perben nem bizonyította a per tárgyát képező és fellebbezéssel érintett közlések valóságtartalmát. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes azzal, hogy a ...-program hiányosságaként rótta fel a terveket kisrégiós szinten harmonizáló dokumentum hiányát, hamis látszatot keltett. A kisrégiós szintű Mesterterv megyei hatóságokkal történő egyeztetése megtörtént, ezt meghaladó, olyan felperesi kötelezettséget pedig, amit a felperes elmulasztott volna, az alperes nem igazolt, figyelemmel arra is, hogy kisrégiós szintű építésügyi hatóság nincsen. A természetvédelmi területről és a földvásárlás okáról közöltek tényállítást tartalmaznak, amelyek a perben nem nyertek bizonyítást, ezért mint valótlan tényállítások helyreigazítására köteles az alperes. A földcsere vonatkozásában az újságíró tanúvallomása nem volt alkalmas arra, hogy hitelt érdemlően igazolja a közlés valóságtartalmát, a felperesi pert megelőző levelezésben foglaltakkal szemben. Megállapítható volt, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nem lépte túl a helyreigazítási kérelem korlátait, csupán a Legfelsőbb Bíróság PK 15. számú állásfoglalása szerint határozta meg a helyreigazítás szövegét. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése és a Pp. 254. §
(3)bekezdése szerint helybenhagyta, annak indokai alapján. A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban felmerült költségről a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint határozott, figyelemmel a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdésére és a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-ában foglaltakra. Budapest,
- szeptember
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s. k. a tanács elnöke Böszörményiné dr. Kovács Katalin s. k.. Győriné dr. Maurer Amália s. k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő