DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.117/2011/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a dr. K. K. jogtanácsos (címe) által képviselt MABISZ (felperes címe) felperesnek, a személyesen eljárt alperes neve (címe) alperes ellen megtérítési igény iránt indított perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 6.P.21.914/2009/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Az alperes tulajdonát képezte a "x" forgalmi rendszámú "y" típusú gépjármű, aminek tulajdonjogát a
- decemberében megkötött adásvételi szerződéssel G- Cs-ra ruházta át, egyben a gépjárművet a vevő birtokába bocsátotta. A gépjárművel B. A. L.
- szeptember hó
- napján F. külterületén közlekedési balesetet okozott: összeütközött a F. P. által vezetett "c" forgalmi rendszámú személygépjárművel. A közlekedési baleset kizárólag a B. A. L. által vezetett gépjármű belső rendellenességének, nevezetesen a fékrendszere rossz műszaki állapotának volt a következménye. Az okozott kárt a felperes térítette meg a kötelező felelősségbiztosítási fedezet hiánya miatt. A fizetési meghagyással indult és az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a felperes az alperest 5 679 073 Ft tőkének és annak a
- július hó
- napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamatának a megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes a felperes keresetének az elutasítását kérte a jogalap hiánya miatt. Az elsőfokú bíróság a
- sorszám alatt meghozott ítéletében a felperes keresetét elutasította azzal, hogy a le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli. Határozatának indokolása szerint a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló és a károkozáskor hatályos 190/
- (VI. 8.) Korm. rendelet
- §-ának
(7)bekezdése értelmében a kártalanítási számla kezelője a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkező üzembentartótól, aki a gépjármű tulajdonosa, vagy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzembetartója a felhívott rendelet
- §-ának b) pontja alapján. A következetes bírói gyakorlat szerint a hatósági okiratba bejegyzett üzembentartó akkor minősül üzembentartónak, ha a tulajdonosi és az üzembentartói minőség elválik egymástól, valamint a hatósági okirat a tulajdonostól eltérő üzembentartó személyét kifejezetten feltünteti. Az alperes ezért nem minősült a gépjármű üzembentartójának a baleset idején. Szintén a következetes bírói gyakorlat alapján a tulajdonosi minőség a tényleges, polgári jogi értelemben fennálló tulajdonjogi viszonyokhoz igazodik. Amennyiben a gépjármű forgalmi engedélyébe, egyben a gépjárműre vonatkozó hatósági nyilvántartásba valamely személy tulajdonosként be van jegyezve, úgy az adott személy tulajdonosi minőségét vélelmezni kell, ez a vélelem azonban megdönthető, miként erre a forgalmi engedélybe tulajdonosként bejegyzett alperes részéről sor került, mert igazolta a Ptk.
- §-ának
(1)bekezdése szerinti adásvételi szerződés létrejöttét, miáltal a Ptk. 117. §-ának
(1)bekezdése alapján a gépjármű tulajdonjoga átszállt a vevőre, ugyanis annak birtokbaadására is sor került (Ptk. 117. §-ának
(2)bekezdése). A perbeli káresemény időpontjában az alperes a károkozással érintett gépjárműnek nem volt tulajdonosa, így a felperes megtérítési igényének nem alanya, ezért az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította azzal, hogy a felperes személyes illetékmentessége miatt le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatásával a keresetének történő helyt adást kérte. Álláspontja szerint az alperes a közhiteles nyilvántartással szemben nem bizonyította a tulajdonjogának átruházását, ennek ellentmond ugyanis a járulékos terhek továbbfizetése, valamint a kihallgatott tanúk vallomása sem volt egybehangzó. Az alperes előadása szerint azért maradt el az adásvételi szerződés írásban történő megkötése, mert nem volt tisztázott a vevő személye, emiatt pedig a XXV. számú PED-re figyelemmel a szerződés létrejötte sem állapítható meg. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §-a
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el, amit alaptalannak talált a következők szerint: Az elsőfokú bíróság a felek által indítványozott releváns bizonyítást lefolytatta, annak alapján a tényállást helyesen állapította meg, amiből az irányadó jogszabályok megfelelő alkalmazásával helytálló jogi következtetésre is jutott. Az ítélőtábla kizárólag a felperes fellebbezésében írtak miatt mutat rá az alábbiakra. A csatolt 145-2810/
- bü. számú iratok között az alperes
- október hó
- napján tett tanúvallomásában nyilatkozott a perbeli tehergépkocsi
- decemberében történt értékesítéséről. Annak magyarázatát, hogy írásbeli adásvételi szerződés nem készült, abban jelölte meg, miszerint a vevő a gépjárművet egy ismerősének kívánta továbbadni, tehát nyilvánvalóan ezzel kívánták a kétszeres átírási illeték fizetését elkerülni. Az alperes szintén ezen a napon bejelentést tett az általa
- december hó
- napján eladott gépjármű átírásának elmaradása miatt, ami cáfolja a felperes fellebbezésében írt azon állítást, hogy az alperes csupán
- vagy
- évben jelezte a hatóságok felé az adásvétel megtörténtét. Szintén az előbb hivatkozott nyomozati iratok között elfekszik az a
- szeptember hó
- napján készült rendőri jelentés, amely szerint a perbeli gépjármű megállításra került, azt akkor B. A. L. vezette, továbbá annak utasa volt Sz. F., akik az alperes tartózkodási helyére nem tudtak nyilatkozni. Amennyiben ekkor is az alperes tulajdonát képezte volna a perbeli gépjármű, s annak használatát ő biztosította volna B. A. L. részére, akkor ő minden bizonnyal az alperes tartózkodási helyét is ismerte volna. A perbeli káreseménnyel összefüggésben keletkezett 444-1410/
- bü. számú iratok
- oldalán az egyik utas, K. R. tanúként azt vallotta, hogy úgy tudta, a gépjármű B. A. L. tulajdonát képezte. B. A. L. szintén ebben az eljárásban tanúként azt vallotta (nyomozati iratok
- oldala), hogy az alperes tulajdonát képezte a gépjármű, amit a balesetet megelőző napokban adott át a részére váltójavításra, ám ezt eleve cáfolja az, hogy már a
- szeptember hó
- napján történt rendőri ellenőrzéskor is az ő birtokában volt ez a gépjármű. Ezzel ellentétesen vallott maga az alperes (nyomozati iratok
- oldala), majd maga B. A. L. is módosította korábbi vallomását, eszerint
- telén vásárolta meg a gépjárművet G. Cs. (aki
- január hó
- napján elhunyt), aminek a vizsgáztatását nem szabályos körülmények között az unokabátyjának szomszédja intézte; korábban azért állított mást, mert G. Cs. megfenyegette (nyomozati iratok 180-
- oldalai). A nyomozati iratok
- oldalán található egy alperestől származó
- április hó
- napján keltezett meghatalmazás, amelyen lévő aláírás egyértelműen különbözik az alperesnek az ellentmondáson és a
- sorszám alatti iraton található aláírásaitól. Mind a hamisított meghatalmazás, mind pedig ezzel összefüggésben az a körülmény, hogy a tulajdonaként nyilvántartott gépjárművet nem maga vitte vizsgáztatni, egyaránt az adásvétel megtörténtére utalnak. A felperes azon fellebbezési állítását, hogy az alperes az állítólagos eladást követően még éveken keresztül fizette a gépjármű terheit, cáfolja a 444-1410/
- bü. számú iratok
- oldalán rögzített vallomása, eszerint a súlyadó elkerülése érdekében fél éven belül bejelentette az adásvételt, míg az okmányirodán azért nem járt el, mert a csak a maga részéről kitöltött adásvételi szerződést nem kapta vissza, amit a vételár kifizetésére tekintettel nem is szorgalmazott. Mivel már nem volt tulajdonosa a gépjárműnek, a roncsról lemondott, továbbá annak tárolásával felmerült költséget sem volt hajlandó megfizetni. P. Város Jegyzője is azt közölte az elsőfokú bíróság megkeresésére, hogy az alperes a perbeli gépjármű után súlyadót nem fizetett, míg a
- sorszám alatti iratok között elfekvő
- május hó
- napján kelt bejelentés szerint az alperes a ... Önkormányzatának Adóügyi Osztályától az adó megállapítása során kérte figyelembe venni, hogy a gépjármű annak lefoglalása miatt nem vonatható ki forgalomból, ami
- decembere óta nincs is a tulajdonában a
- november hó
- napján kelt nyilatkozat értelmében. A fentiek miatt az alperes által a perben - évekkel az adásvételt követően tett nyilatkozatának tulajdonított ellentmondások ellenére helytálló volt a perbeli gépjármű tulajdonjogának
- évben G. Cs. részére történt átruházására vonatkozó megállapítás, ami egyben kizárta a megtérítési igény alperessel szembeni érvényesíthetőségét, amire tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét lényegében annak helyes indokai alapján a Pp.
- §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A pervesztes felperes személyes illetékmentessége (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a
(1)bekezdésének d) pontja) miatt le nem rótt fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az alperesnek költsége nem merült fel, ezért ennek kérdésében rendelkezni nem kellett. D e b r e c e n,
- április hó
- napján Dr. Csikiné dr. Gyuranecz Márta s.k. a tanács elnöke, dr. Bakó Pál s.k. előadó bíró, dr. Riczu András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő