A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.I.1.138/2010/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Budapesten,
- évi március hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A lopás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Baranya Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Siklósi Városi Bíróság 4.B.231/2009/
- számú ítéletét megváltoztatja, és a terheltet a lopás bűntettének /Btk.
- §
(1)
(4)bekezdés a) pont/ vádja alól felmenti. Az alapeljárásban és a felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli, és a terhelt által ezidáig bűnügyi költség címén esetlegesen megfizetett összeget, annak mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Siklósi Városi Bíróság a fentebb megjelölt, 2010. február 4. napján kihirdetett és perorvoslatok hiányában ezen a napon első fokon jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet lopás büntettében ( Btk. 316. §
(1)és
(4)bekezdés a.) pont) mondta ki bűnösnek. Ezért őt egy évi időtartamra próbára bocsátotta, és az eljárás során felmerült 93.575 forint bűnügyi költség megfizetésére is kötelezte. A megállapított tényállás szerint a rokkantsági nyugdíjas, 62 éves, büntetlen előéletű terhelt évek óta Parkinson kórban szenved, amelyhez a kognitív funkciók és a személyiség mérsékelt hanyatlása társult az ítélő, mérlegelő, kritikai készség, a megfontolás, az előre látás képességének gyengülésével. E kóros elmeállapot enyhe fokban korlátozta őt a cselekménye következményeinek felismerésében és e felismerésnek megfelelő cselekvésben. A terhelt résztulajdonosa a területnek, amellyel szomszédos a sértett erdőterülete.
- novembere és
- januárja között a terhelt a saját területén fakitermelést kezdett meg, azonban az általa megbízott személyeknek az erdőnek a tulajdonában álló részét nem pontosan mutatta meg, és hozzájárult ahhoz, hogy onnan a fakitermelést végző fát termeljen ki. Ennek következtében a sértett tulajdonában lévő erdőrészből összesen 220.320 forint értékű fát termeltek ki. Az okozott kár lefoglalással részben megtérült. A jogerős ügydöntő határozattal szemben a Be.
- §
(1)bekezdésének a) pontjában meghatározott okból, a terhelt felmentése érdekében a Baranya Megyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt, melyet a Legfőbb Ügyészség fenntartott. (BF.3129/2010) Az indítvány jogi érvelése szerint az elsőfokú bíróság a büntető anyagi jogi szabályok megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét, hiszen a tényállás azt tartalmazza: a terhelt tévedésből jelölt ki kivágásra olyan fákat is, amelyek már nem az ő tulajdonában álló területen voltak. A tévedése eredhetett az általános egészségi állapotából, de neki felróható módon a kellő körültekintés elmulasztásából is. Bármelyik esetről legyen is szó, a bekövetkezett eredményért a terheltet legfeljebb gondatlanság terheli. Miután pedig a lopás bűntettének a gondatlan elkövetése nem bűncselekmény, a támadott ítélet megváltoztatása és a terhelt felmentése indokolt. A Be. 425. §-a szerint megtartott nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője az indítványt fenntartotta; a védő ahhoz csatlakozva szintén felmentő ítélet hozatalát kérte. A felülvizsgálati indítvány indokainál fogva alapos. A Be. 416. §-a
(1)bekezdésének a) pontja értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor. Az itt megjelölt felülvizsgálati ok fennállását a Legfelsőbb Bíróság a tényálláshoz kötöttség elvéből adódóan kizárólag a jogerős ítéletben rögzített tények alapul vételével vizsgálhatja. A Be. 423. §-ának
(1)bekezdése ugyanis kötelező erővel írja elő, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozat által megállapított tényállás az irányadó. A Btk. 316. §-ának
(1)bekezdésében meghatározott lopást az követi el, „Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa." A törvényi tényállásból következően a cselekmény nem csupán szándékos, hanem célzatos is. Az elkövető célja: a dolog jogtalan eltulajdonítása. A büntetőjogi felelősség megállapításához a célzatból következően egyenes szándék szükséges. Ilyen, az eltulajdonításra irányuló egyenes szándékot, illetve célzatot a történeti tényállás nem tartalmaz. Az irányadó tényállás kifejezetten azt rögzíti: a terhelt nem a sértett erdőterületén, hanem a saját földterületén kívánt fát kitermeltetni, melynek során az erdőterületnek a résztulajdonában álló részét a munkát ténylegesen végző személynek pontatlanul mutatta meg. Ekként pedig szándék, mint törvényi tényállási elem hiányában a lopás bűntettét nem valósította meg. A terhelt terhére - amint azt a felülvizsgálati indítvány helyesen kifejtette - legfeljebb a gondatlanság lett volna felróható. Miután a lopás gondatlan alakzata az anyagi jogi szabályok szerint nem bűncselekmény, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak helyt adva, a megtámadott ítéletet a Be. 427. §
(1)bekezdésének a) pontja alapján megváltoztatta, és a terheltet az ellene lopás bűntette miatt emelt vád alól - a Be. 6. §-ának
(3)bekezdése a) pontjában meghatározott okból, bűncselekmény hiányában - a Be. 331. §-ának
(1)bekezdésének alkalmazásával felmentette. Az alapeljárásban felmerült, valamint a felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő díjával felmerült bűnügyi költség viseléséről a Be. 339. §-ának
(1)bekezdésében, illetve a Be. 429. §-ának
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően rendelkezett. A bűnügyi költség címén időközben esetleg befizetett összeget annak mindenkori kamatával együtt - a Be. 585. §-ának
(1)bekezdése alapján kell a terheltnek vissza téríteni. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Budapest,
- március
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Ibolya s. k. előadó bíró, Dr. Szabó Péter s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő MTné