A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.I.405/2011/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év július hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A közokirat-hamisítás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntető ügyben a Baranya Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pécsi Városi Bíróság 9.B.686/2010/
- számú ítéletét megváltoztatja, a terhelttel szemben kiszabott közérdekű munka tartamát 10 (tíz) napban állapítja meg. A terhelt a közérdekű munkát fizikai munkakörben köteles letölteni és amennyiben munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetőleg annak hátralévő része helyébe fogházban letöltendő szabadságvesztés lép akként, hogy egy napi közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg. Egyebekben az első fokú ítéletet hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 6.000 (hatezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő. I n d o k o l á s A Pécsi Városi Bíróság a
- július
- napján kelt és
- augusztus
- napján jogerőre emelkedett 9.B.686/2010/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki a Btk.
- §
(1)bekezdés c) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntettében, valamint 3 rendbeli közokirattal visszaélés vétségében, és ezért mint többszörös visszaesőt 120 óra közérdekű munkára ítélte; rendelkezett a közérdekű munka átváltoztatásáról is, amennyiben a terhelt munkakötelezettségének önként nem tenne eleget. Az ítélet tényállásának lényege szerint a terheltnél lakott DK, aki személyi igazolványát már több alkalommal elvesztette. A terhelt segíteni akart neki, ezért DK adókártyáját, lakcímkártyáját és anyakönyvi kivonatát magához vette és a pécsi okmányirodában személyi igazolványt kért a nevében anélkül, hogy nevezett erről tudomással bírt volna. A szükséges adatlapot kitöltötte, azt DK helyett alá is írta, egy fényképet csináltatott magáról, és azt DK irataival, és az ő személyi adatait tartalmazó adatlappal együtt benyújtotta. A személyi igazolvány DK részére - a terhelt fényképével - el is készült. A jogerős határozat ellen a Baranya Megyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjára alapozva, mivel álláspontja szerint a büntetőjog szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetés kiszabására került sor. Az indítványozó arra hivatkozott, hogy a városi bíróság a Btk.
- §-át megsértve járt el, amikor a terhelttel szemben a közérdekű munka tartamát az elbíráláskor hatályos törvényi rendelkezések alapján órákban állapította meg; a Btk.
- §-ának elkövetéskor hatályos
(4)bekezdése alapján azt napokban kellett volna meghatároznia, miután az elbíráláskor hatályos rendelkezések alkalmazása nem eredményezett enyhébb elbírálást. Ezért arra tett indítványt, hogy a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot változtassa meg és a törvénynek megfelelő döntést hozva állapítsa meg napokban a közérdekű munka tartamát. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta és az abban foglalt indokok alapján a megtámadott határozat megváltoztatására tett indítványt (BF.1237/2011.). A Legfelsőbb Bíróság a Be. 423. §
(4)bekezdésére tekintettel a megtámadott határozatot az indítványban megjelölt ok alapján, emellett a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre figyelemmel vizsgálta felül. Ennek során az utóbbi rendelkezésben felsorolt, a Be. 373. §-a
(1)bekezdésének I.
- b)és
- c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabályszegést nem észlelt. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjának II. fordulata szerint azonban felülvizsgálati ok, ha a büntetőjog valamely szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. A terhelt az irányadó tényállás szerint a terhére megállapított bűncselekményeket 2006. december 18. napján követte el. A Btk. 49. §-ának ekkor hatályos
(4)bekezdése szerint a közérdekű munka legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama ötven nap volt, azzal, hogy egy napi közérdekű munkának hat óra munkavégzés felelt meg. Ez a rendelkezés
- május
- napjával kezdődő hatállyal megváltozott. A módosított rendelkezés szerint a közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, és a büntetés legkisebb mértéke negyvenkettő, legnagyobb mértéke háromszáz óra. Így a büntetési nem legkisebb mértéke - a negyvenkét óra a korábbi szabály szerinti számítással hét napi közérdekű munkának felel meg, ami egyértelműen súlyosabb a korábban kiszabható legkisebb mértéknél, az egy napnál. A Btk.
- §-a szerint a bűncselekményt az elkövetéskor hatályos törvény szerint kell elbírálni; a cselekmény elbírálásakor hatályos törvény alkalmazásának csak akkor van helye, ha az elkövetőre kedvezőbb elbírálást eredményez. Miután azonban az elbíráláskor hatályos rendelkezések a közérdekű munka kapcsán nem minősülnek ilyennek, a terhelt terhére megállapított bűncselekmények minősítése és büntetési tétele pedig nem változott, a bíróság törvénysértően járt el, amikor a terhelttel szemben a közérdekű munka tartamát nem napokban, hanem az új szabályozásnak megfelelően órákban határozta meg. Így a felülvizsgálati indítvány megalapozott. Emellett a bíróság elmulasztotta meghatározni a terhelt által végzendő közérdekű munka jellegét is, bár a
- §
(1)bekezdése ezt mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor kötelezően előírta. Ezért a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a megtámadott határozatot megváltoztatta, és a kiszabott közérdekű munka tartamát a Btk. 49. §-ának az elkövetéskor hatályos
(4)bekezdése alapján napokban határozta meg, emellett rendelkezett a terhelt által végzendő munka jellegéről is. Miután a jogerős ítéletben megállapított bűncselekmény minősítését a felülvizsgálati indítvány nem támadta, azzal a fent hivatkozott korlátokra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság nem foglalkozott, és egyebekben a határozatot hatályában fenntartotta azzal, hogy a büntetést a Btk.85. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel halmazatiként tekintette kiszabottnak. A bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a Be.
- §-án alapul. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be.
- §
(4)bekezdés b) pontján és a 418. §
(3)bekezdésén alapul, azzal, hogy az abban szereplő feltételek esetén a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel a bíróság az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- július
- Dr. Belegi József s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészár Róza s.k. előadó bíró, Dr. Horváth Ibolya s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok AIné