A Győri Ítélőtábla Pkf.III.25.472/2006/3.szám A Győri Ítélőtábla az elnök által képviselt Mo-i A. Hitközségek Szövetsége kérelmezőnek a K-i B.Hitközség nyilvántartásból való törlése iránt indított ügyében a Zala Megyei Bíróság
- április
- napján kelt Pk.60.002/1991/
- számú végzése ellen a K-i B. Hitközség által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi végzést: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja, a K-i B. Hitközség törlése iránti kérelmet elutasítja. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A Zala Megyei Bíróság az
- június 10.-én kelt végzésével elrendelte a K-i C. Hitközség bírósági nyilvántartásba vételét. Indokolása szerint a Mo- A. Hitközségek Szövetségének alapszabálya elismeri a zsidó hitközségek önálló jogi személyiségét. A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990.évi IV. tv. 13.§.
(2)és
(3)bekezdésében írtaknak megfelelt a kérelem, ezért a hitközséget nyilvántartásba vette. A későbbiekben, a hitközség nevében, székhelyében, valamint képviselőjében bekövetkezett változás bejegyzésére került sor. A Mo-i A. Hitközségek Szövetsége a K-i B. Hitközség nyilvántartásból való törlése iránt kérelmet terjesztett elő az 1990.évi IV.tv.20.§
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 13.§.
(3)bekezdése és 15.§.
(2)bekezdése alapján. Arra hivatkozott, hogy a Ki-B. Hitközség bejelentette kilépését a Mo-i A . Hitközségek Szövetségéből. Jogi személyisége a Mo-i A.Hitközségek Szövetségének alapszabályán alapul, tehát származtatott, ebből pedig az következik, hogy csak addig áll fenn, amíg mint a helyi közösség a szövetség tagja. Elvi jelentőséggel hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseire (BH.1997.252.,
- 58.), amelyek szerint nincs is lehetőség a helyi szidó hitközség önálló nyilvántartásba vételére. Az egyházi jogi személyiség kérdésének ügyében kizárólag az egyház szervei jogosultak dönteni, erre figyelemmel kell a bíróságnak eljárnia. Az elsőfokú bíróság végzésével elrendelte a 2/
- nyilvántartási szám alatt bejegyzett KiB. Hitközség törlését a bírósági nyilvántartásból. Indokolása szerint a Ma- i A. Hitközségek Szövetsége kérelmét az
- évi IV. törvény 20.§.
(1)bekezdésének utolsó fordulata alapján a nyilvántartásba vétel iránti kérelem visszavonásának tekintette. A végzés ellen, a törlés iránti kérelem elutasítása érdekében a K-i B. Hitközség jelentett be fellebbezést. Ebben kifejtette, hogy a végzés téves jogszabály értelmezésen alapul. A kérelmező és az elsőfokú bíróság által hivatkozott jogszabályhely tételesen felsorolja a törlés eseteit, ezek pedig az egyesülés, szétválás, feloszlatás. A nyilvántartásba vett jogi személy esetén is alkalmazható törlés, ha azt maga a jogi személy kéri, de kérheti az illetékes egyházi szerv is a bejegyzéshez adott nyilatkozatának visszavonása esetén. A visszavonás módjáról, határidejéről a törvény nem rendelkezik, de nyilvánvaló, hogy arra az
(1)bekezdésben felsorolt esetekben kerülhet sor, jogsértő működés esetén, garanciális szabályok érvényesülése mellett. Sem a hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből, sem a szövetség illetve a hitközség alapszabályából nem vezethető le a törlés esete. A kérelmező a fellebbezésre tett észrevételében hangsúlyozta, hogy a hitközség bejegyzésére az adott alapot, hogy a hitközség, csatlakozva a Mo-i A. Hitközségek Szövetségéhez, a történelmi egyház legfelsőbb szervétől származtatott jogi személyiséget nyert el. Ennek megfelelően, ha a továbbiakban nem kíván a szövetség tagja lenni, önálló bejegyzése a jövőben nem lehetséges. Az 1990.évi IV.tv.13.§-ának
(3)bekezdése, valamint a 15.§-ának
(2)bekezdése érvényre juttatásával nyilvánvalóan a felekezet legfelsőbb szervének diszkrecionális mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy mely egységnek, szervezetnek kíván jogi személyiséget biztosítani, illetve azt megvonni. A hitközség a szövetségből kilépett, ebből következően jogi személyisége megszűnt. Ez a tény alapul szolgál a törlés iránti kérelemhez. Az egyházak teljes belső döntési autonómiájára tekintettel a törvényi rendelkezések semmiféle mérlegelési jogkört nem biztosítanak a törléssel kapcsolatos eljárásban. Az ítélőtábla a fellebbezést alaposnak ítélte, ezért a Pp.259. §-a értelmében irányadó Pp.253.§
(2)bekezdése alapján megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését. A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990.évi IV. törvény 13.§-ának
(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy az egyház és - ha az alapszabály így rendelkezik -az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egysége (szervezete, intézménye, egyházközsége stb.) jogi személy. A Ki-B. Hitközség olyan önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egység, amely a Mo-i Hitközségek Szövetségének alapszabálya (6.§.
(1)bekezdés b.) pont) szerint önálló jogi személy. Esetében, jogi személyiségének elnyeréséhez nem volt szükséges a nyilvántartásba vétel, mint ahogy a Legfelsőbb Bíróság több eseti határozatában (BH 1992.200., 1997.252.) rámutatott a lefolytatandó eljárásra, arra, hogy milyen jogcímeken történhet a nyilvántartásba vétel. Mindkét határozatában kimondta, hogy a helyi zsidó hitközség az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egysége, az egyház, a szövetség alapszabálya nyilváníthatja jogi személlyé. Bírósági nyilvántartásba vételének azonban nincs helye, arra nincs jogszabályi lehetőség. Az egyházi jogi személyiség kérdésében kizárólag az egyház szervei jogosultak dönteni.(BH 1996.58.) A hivatkozott törvény 20.§-ának
(1)bekezdése az egyház magyarországi legfelsőbb szervének kérelmére az esetben teszi lehetővé a bíróság számára a törlést, ha más egyházzal egyesül, két vagy több egyházra szétválik, valamint ha az egyház a feloszlását kimondta. E bekezdés további, az elsőfokú bíróság által alkalmazott fordulata az előbbi rendelkezés alkalmazását (a törlést) az illetékes egyházi szerv bejegyzéshez adott nyilatkozatának visszavonása esetén is lehetővé teszi, de csak a 13.§.
(3)bekezdése értelmében nyilvántartásba vett jogi személy esetén. Az ilyen szervezet az egyház vallásos célra létesülő önálló szervezete (szerzetesi szervezet stb.), amely -egyéb feltételek teljesülése mellett akkor válik jogi személlyé, ha a bíróság nyilvántartásba veszi. Az egyéb feltételek egyike az illetékes egyházi szerv nyilatkozata arról, hogy a szervezet az egyház szabályai szerint megalakult, és az egyház keretében működik. Téves jogi álláspontra jutott az elsőfokú bíróság, amikor a szövetségnek az egyházközség szövetségből való kilépése bejelentését és a törlés iránti kérelmét a nyilvántartásba vételi kérelem visszavonásának tekintette és a hitközséget törölte. Nem volt az illetékes egyházi szervtől a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló nyilatkozat, így nem lehet szó annak visszavonásáról sem. Ezért az ítélőtábla a rendelkező részben írtak szerint az elsőfokú végzés megváltoztatásával az alaptalan kérelmet elutasította. Győr, 2006.október 9. napján Dr. Havasiné dr. Orbán Mária sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: Dr. Világi Erzsébet sk. előadó bíró Dr.Farkas Attila sk. bíró