Pf.20534/2011/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.534/2011/

1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Takács Attila ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe ) felperesnek - dr. Kusnyér-Gedey Krisztina ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe ) I. rendű, II.rendű alperes neve (u.o.) II. rendű és dr. Ligeti György ügyvéd által képviselt III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe ) III. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jogsértés megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
2. december
3. napján kelt 40.P.24.403/2009/
4. számú ítélete ellen az I-II. rendű alperesek részéről
5. sorszám alatt, valamint a III. rendű alperes részéről
6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az I-II. rendű alperesek - egyetemlegesen - 116.700 (Egyszáztizenhatezer-hétszáz) forint, míg a III. rendű alperes 58.300 (Ötvennyolcezer-háromszáz) forint fellebbezési eljárási költséget köteles - 15 napon belül - a felperes részére megfizetni. Az I-II. rendű alperesek egyetemlegesen 180.000 (Egyszáznyolcvanezer) forint, míg a III. rendű alperes 90.000 (Kilencvenezer) forint fellebbezési eljárási illetéket köteles az állam javára - felhívásra - megfizetni. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A II. rendű alperes által készített és az I. rendű alperesi tévé csatorna által sugárzott „..." című műsor ...-i, a másnapi adásra vonatkozó felvezetőjében egy a felpereshez hasonlító női akt fotót mutatott be „Pucér pedagógus" megjegyzéssel. A fényképet a ...on ... tanárként dolgozó felperes egy tanítványa mobiltelefonján több ismerősének, köztük a felperes más tanítványainak is elküldte azzal, hogy a felvételen a felperes látható; a fotó lakókörnyezetében a felperest azonosították. egyszerű megtekintése alapján Az ... ...-i adásában a fotót - az ábrázolt személy arcának kitakarásával - ismét bemutatta és közölte a fényképet továbbító diákkal és édesanyjával készített interjút. A riport alapján - melyben az szerepelt, hogy ...on áll a bál, a helyi iskola csinos ... tanárnőjéről pucér fotó terjed, amely nem hamisítvány - környezete a felperest azonosította. Az ... híradása utána több országos napilap és internetes portál foglalkozott az esettel, tényként közölve, hogy a fotón látható pucér nő a felperes. A III. rendű alperes által kiadott „..." című napilap .... ...-i száma - a fényképen szerepelő személy arcát kitakarva - szintén megjelentette a fotót. A cikk szerint „...tanárnője szexfotója miatt került bajba a diák", akit felfüggesztettek, míg a tanárnő a mai napig taníthat. A cikk egésze alapján - annak szövegére is tekintettel a felperes vált felismerhetővé. Mind a televíziós műsor, mind az újságcikk elítélendőnek találta a felperes viselkedését és azt, hogy a történtek után továbbra is taníthat. A felperes feljelentése alapján lefolytatott nyomozati eljárást követően a ...i Városi Bíróság
7. május 21-én hozott és jogerőre emelkedett ítéletével a fényképet továbbító diák édesanyját a történtek kapcsán rágalmazás vétsége miatt pénzbüntetésre ítélte a történtek kapcsán. Az ítélet indokolása szerint a vádlott 2009 márciusában levélben kereste meg az ... című műsort készítő II. rendű alperesi kft.-t azzal, hogy a fotót továbbító gyermekét és őt magát is sérelem érte amiatt, hogy a gyermek összefüggésbe hozta a fotót a felperessel azzal, hogy a fénykép a tanárnőről készült. A fénykép nyilvánosságra kerülése a felperes életének minden területén hátrányos következményekkel járt, pszichiátriai kezelésre szorult és pedagógusi pályája is megtört. A felperes keresetében megállapítani kérte, hogy az alperesek jóhírnevét és becsületét sértették meg a felperessel azonosított fénykép bemutatásával és ahhoz kapcsolódóan a „pucér pedagógus", „szexi tanárnéni", „erotikus kép egy ...i tanárnőről", „egy ehhez hasonló fotón egy meztelen ... tanárnő", „a ... melletti ...on áll a bál", „a helyi iskola csinos tanárnőjéről pucér fotó terjed a településen", „pucérkodó ... tanárnő" kifejezések használatával, valamint annak állításával, hogy a kép nem hamisítvány. A III. rendű alperes a ...-i lapszámban közölt cikkben ugyancsak a fényképfelvétel közzétételével, annak valótlan állításával, hogy „a tanárnője szexfotója miatt került bajba a diák" továbbá a cikkben közöltekkel, mely szerint állítólag egy három évvel ezelőtt társkereső hirdetésben fedte fel a testét a felperes, hogy a ...i tanárnőről beszélnek és az intézmény nem nyilatkozik a történtekről, a ... tanárnő azonban a mai napig taníthat, megsértette a felperes jóhírnevét. A III. rendű alperes a ... ...-i számában ugyancsak közölte, hogy a felperes a fotót három évvel korábbi társkereső hirdetéséhez mellékelte, továbbá a cikket és a fényképet a III. rendű alperes internetes portálján is közzétette. A jogsértés megállapítása mellett a felperes elégtétel adását is kérte, továbbá az I. és II. rendű alperesektől 3.000.000 forint nem vagyoni kártérítés egyetemleges, míg a III. rendű alperestől 1.500.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetését kérte. Az I-III. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a sérelmezett fényképfelvételt kitakarással közölték, a műsor illetve a cikk nem voltak sérelmesek a felperesre, rá nem is utaltak közvetlenül és egyértelműen. A III. rendű alperes előadta, hogy a hátrányos következmények nem csak az alperesek sérelmezett magatartásával összefüggésben jöttek létre, ugyanis más médiumok is foglalkoztak az esettel. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I. és II. rendű alperesek megsértették a felperes jóhírnévhez és becsülethez fűződő személyiségi jogát, az I. rendű alperes által működtetett televíziós csatornán a II. rendű alperes által készített ... című műsor ...-án sugárzott felvezetőjében és ...-én sugárzott ... című műsorában, mivel a felvezetőben a felperessel összefüggésbe hozott fénykép bemutatása mellett a pucér pedagógus kifejezést használták a felperesre vonatkoztatva, míg az ... című műsorban a „pucér pedagógus", „szexi tanárnéni", „erotikus kép egy ...i tanárnőről", „egy ehhez hasonló fotón egy meztelen ... tanárnő", „a ... melletti ...on áll a bál", „egy helyi iskola csinos tanárnőjéről pucér fotó terjed a településen", „pucérkodó ... tanárnő" kifejezéseket használták a felperesre vonatkozóan. Kötelezte az I. és II. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg 3.000.000 forintot a felperesnek. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a III. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnévhez és becsülethez fűződő személyiségi jogát a kiadásában megjelenő ... című napilap és ....hu megnevezésű internetes portál
8. ...-én megjelent lapszámában a felperesre vonatkozó azon kijelentésekkel, hogy „tanárnője szex fotója miatt került bajba a diák", „állítólag egy 3 évvel ezelőtti társkereső hirdetésben fedte fel a testét", „Az intézmény nem nyilatkozik a történtekről, a ... tanárnő azonban a mai napig taníthat". Kötelezte a III. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.500.000 forintot. Az elsőfokú bíróság kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül „bocsánatot kérünk becsületének megsértéséért" szövegezésű nyilatkozatot juttassanak el a felpereshez elégtétel adásaként. Kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 300.000 forint ügyvédi munkadíjat és 80.000 forint költséget mint perköltséget, valamint az illetékhivatalnak 270.000 forint eljárási illetéket. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában leszögezte, hogy az alperesek által közölt híradások alapján a felperes mint a ...on működő egyetlen általános iskolában dolgozó egyetlen ... tanár kétséget kizáróan beazonosíthatóvá vált. A műsor, illetve az újságcikk annak ellenére tette a közzé a híradást, hogy a felperes által a keresetlevélhez csatolt felszólító levelek egyértelműen felhívták őket a híradástól és a kép közlésétől való tartózkodásra. Az elsőfokú bíróság bizonyítékként értékelte a ...i Városi Bíróság által a büntetőügyben hozott ítélet megállapításait, és az ott hivatkozott a fényképfelvétel eredetiségét vizsgáló szakvéleményt is, amely megállapította, hogy a fénykép nagy valószínűséggel két vagy több kép montázsa. A bizonyítékok alapján az alperesek egyértelműen a felperesre vonatkozó, őt sértő valótlan tényt állítottak, amikor közvetlenül és közvetve is azt állították, illetve híresztelték, hogy a felperes szexfotót készített magáról és azt a nyilvánosság elé tárta. Az alperesek a felperesre vonatkozó állításaikat az országos nyilvánosság elé tárták, ezzel a híresztelés is megvalósult. A fényképfelvétel valamelyest felismerhetetlenné tétele mellette is nyilvánvaló a hasonlóság a felperes és a képen szereplő alak között, így az alpereseknek tudniuk kellett, hogy a kép megjelentése esetén a nagy nyilvánosság azt a felperessel fogja azonosítani. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a történtekkel összefüggésben a felperesnek nem vagyoni sérelme keletkezett, nála depresszív jellegű beszűkülés alakult ki, karrier tervéről lemondásra készül. Az a körülmény, hogy más médiumok is híreszteltek a felperesről a perbelihez hasonló negatív állításokat nem eredményezhetik az alperesek mentesülését. A nem vagyoni kártérítés összegszerűsége tekintetében az elsőfokú bíróság valamennyi bizonyítékra, közöttük a kihallgatott tanúk vallomására volt figyelemmel. Nem tartotta szükségesnek az I-II. rendű alperesi riportot készítő újságíró tanúkénti kihallgatását, az ő tudomása ugyanis nem vezethet az alperesek felelősség alóli mentesüléséhez. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérve az I-III. rendű alperesek éltek fellebbezéssel. Az I-II. rendű alperesek arra hivatkoztak, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást részben helytelenül állapította meg és abból részben helytelen jogi következtetést vont le. Kifejtették: a kijelentések tényszerűek és nem olyan megalázók vagy becsületsértők, melyek önmagukban, e jellegűknél fogva alkalmasak volnának arra, hogy a felperes személyiségi jogait hátrányosan befolyásolják, jogsértés nem következett be. Sérelem bekövetkezése esetén sem állapítható meg a felelősségük, mert az I. és II. rendű alperesek úgy jártak el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A riport készítői megkísérelték meghallgatni a felperest, ő azonban a nyilatkozattételtől elzárkózott, így a riportban kizárólag a fotót továbbító diák és édesanyja álláspontja hangozhatott el. A műsor készítői a per folyamatban léte alatt is felajánlották a felperesnek, hogy egy külön riport keretében ismertesse az álláspontját, ám a felperes erre sem reagált. Mindezekre figyelemmel az alperesek eljárása az elvárható gondosságnak megfelelt, nem róható fel, hogy a felperes nem volt hajlandó az ügyről nyilatkozni. A tényállás tisztázáshoz elengedhetetlen lett volna a riportot készítő újságíró meghallgatása, ennek hiánya a tényállás felderítetlenségét és az ítélet jogszabálysértő voltát eredményezi. A III. rendű alperes hivatkozása szerint nem volt tudomása arról, hogy a fotó nem a felperest ábrázolja, ugyanakkor úgy ítélték meg, hogy a tájékoztatás fontosabb, mint a tiltakozó felperes érdeke, függetlenül attól, hogy nem fedték fel a felperes kilétét. A cikk lényegi része ugyanakkor nem a felperesről szól, hanem a diák felfüggesztésével foglalkozik. A felperes a képről nem ismerhető fel, környezetében őt azért ismerhették fel, mert megelőzően már ismerték a történetet. A felperes kára a sajtó híradása nélkül is bekövetkezett volna, az a kialakult helyzet automatikus következménye. A tanúk vallomása arra irányult, hogy a felperest a média igazságtalanul megvádolta, ebből a szempontból különösen megkérdőjelezhető a felperes vőlegényének, mint erősen érdekelt tanúnak a vallomása, érthetetlennek találta, hogy a tanú vallomását az elsőfokú bíróság miért ítélte elfogulatlannak. A jogalap vitatásától függetlenül eltúlzottnak találta a nem vagyoni kártérítés összegét és érthetetlennek a 80.000 forint összegben megítélt költséget. Az I-III. rendű alperesek fellebbezése alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást a szükséges mértékben feltárta, az általa megfelelően felhívott jogszabályok helytálló alkalmazásával levont jogi következtetéseivel a Fővárosi Ítélőtábla mindenben egyet értett, mind a jogalap, mind a nem vagyoni kártérítés összegszerűsége tekintetében. Kifejezetten a fellebbezésekben foglaltakra tekintettel emeli ki a Fővárosi Ítélőtábla a következőket: A Ptk.
9. § értelmében a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A Ptk.
10. §