Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.23/2011/
- Szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- július
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A szolgálati közeg elleni erőszak büntette miatt vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- február
- napján kihirdetett Kb.IV.54/2009/
- számú ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
- február
- napján kihirdetett Kb.IV.54/2009/
- számú ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki szolgálati közeg elleni erőszak bűntettében, ezért 300 napi tétel, napi tételenként 600,- forint, összesen 180.000,- forint pénzbüntetésre ítélte. A meg nem fizetés esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 130.946,- forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen a katonai ügyész súlyosításért, a vádlott irányának megjelölése nélkül, míg a védő a tényállás téves megállapítása miatt, felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. A katonai ügyész előterjesztette fellebbezésének részletes írásbeli indokolását, amelyben indítványozta, hogy a Főváros Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, melynek keretében a vádlottal szemben súlyosabb pénzbüntetést, és lefokozást is szabjon ki. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.II.33/
- számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg akként, hogy a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést a napi tételek számának, valamint az egy napi tételnek megfelelő összeg felemelésével súlyosítsa, katonai mellékbüntetésként a vádlottat fokozza le, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az első fokú ítélet elleni fellebbezését megalapozatlanság és eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezés, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében bejelentett fellebbezésként tartotta fenn. Kifejtette azon álláspontját, hogy a Budapesti Katonai Ügyészségnek nem lett volna szabad eljárni a vádlottal szemben, mivel ő katonai bűncselekmények nyomozása során ezzel a katonai ügyészséggel munkakapcsolatban állt és kizárási okként értékelhető. Kifejtette azon álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozatlan, egyrészt felderítetlen, mert úgy került rögzítésre a történeti tényállás, mintha annak semmiféle előzménye nem lett volna, másrészt az ítélet a Be.
- §
(2)bekezdés c./ és d./ pontjai alapján is megalapozatlannak tekinthető. A védelem álláspontja szerint az ügyben elmaradt a mobil híváslisták, az ügyeleti forgalmazás hanganyagának, a gépi szolgálati naplónak, és az eligazító beszámoltató füzetnek a beszerzése a katonai ügyészség részéről. Álláspontja szerint objektívnek tekinthető tanú nem került kihallgatásra az ügyben, az eljárás során kihallgatott nagy számú tanú pedig érdekeltnek tekinthető, továbbá vallomásaik számos ellentmondást tartalmaznak. A védő részletesen foglalkozott a történeti tényállás megállapításaival, és az annak alapjául szolgáló tényekből történő következtetések helyességét vitatta. Így külön hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a gépjárműszakértői vélemény megállapítását elfogadta, azonban mégsem annak megfelelően következtetett. A vádlott csak azt tette, amit bármelyik magyar állampolgár jogsértés esetén megtehet. Amit tett nem minősül intézkedésnek, ráadásul a személye ismert volt, tehát vele szemben semmiféle rendőri intézkedésnek nem volt helye. Ehhez képest rendőr főtisztként durva bántalmazás és megaláztatás érte. Kifogásolta a védő azt is, hogy az első fokú ítélet nem foglalkozott tanú
- vallomásával, és csak egyetlen félmondat erejéig foglalkozott a vizsgálati anyaggal. Tanú
- a tárgyaláson maga is elismerte, hogy a helyszínen nem mondott igazat, ügyvédnek adta ki magát, így vallomása nem vehető figyelembe. Végül kitért a védő arra, hogy a mai napig megszegik a polgárőrökre vonatkozó szabályokat. Lényegében fenntartotta az első fokú eljárásban elhangzott perbeszédében foglaltakat. A sértett jogi képviselője a nyilvános ülésen tett nyilatkozatában az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint indokolatlan a jelen cselekményt összemosni az előzményekkel. Utalt továbbá arra, hogy mindenki köteles magát alávetni a szabályoknak. A vádlott az utolsó szó jogán úgy nyilatkozott, hogy bűncselekményt nem követett el. Részletesen foglalkozott az elsőfokú bíróság által megvizsgált és értékelt bizonyítékokkal, majd utalt arra, hogy védekezése nem valamely összeesküvés elmélet, mert egyértelműen bosszú eredményezte a büntetőeljárás megindulását. A bejelentett katonai ügyészi, vádlotti és védői fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
- §
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A vádlottnak és védőjének az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra irányuló indítványa, fellebbezése nem alapos. A másodfokú bíróság a felülbírálata során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. Így a vádlottat és a tanúkat a törvényben írtaknak megfelelően oktatta ki kihallgatásukat megelőzően, a rendelkezésére álló okirati bizonyítékokat szabályszerűen tette a bizonyítás anyagává, a tárgyalási időközt megtartotta, és betartotta az egyéb eljárási szabályokat is. Nem állapítható meg eljárási szabálysértés annak kapcsán sem, hogy a vádlottal szemben a Budapesti Katonai Ügyészség nyomozott, kizárási ok nem állapítható meg, nem releváns az erre történő védői hivatkozás. Ezen álláspontját panaszok elutasítása kapcsán a nyomozás során már a Katonai Főügyészség is kifejtette. Az elsőfokú bíróság a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Megállapítható, hogy a vádlott tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tényállást a vádlott védekezésével szemben a tárgyaláson kihallgatott nagy számú tanú vallomása, valamint a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok, és a szakértői vélemények alapján állapította meg. Az elsőfokú bíróság ítélete 3. oldal 5. bekezdésétől a 7. oldal 3. bekezdéséig igen részletesen foglalkozott a bizonyítási eljárás során általa megvizsgált bizonyítékokkal, azok értékelésével, valamint az azokból levonható következtetésekkel. Meggyőző, logikus magyarázatát adta annak, hogy miért nem a vádlotti védekezést fogadta el a tényállás alapjául. Az elsőfokú katonai tanács az összes, a tényállás megállapítása szempontjából releváns bizonyítékot számba vette, és azokat a logika szabályainak megfelelően értékelte. Helytelen ténybeli következtetés, vagy iratellenesség az ítéletben nem lelhető fel. Ezen túlmenően a tárgyalás során az elsőfokú katonai tanács a bizonyítási indítványoknak helyt adott. Az érdekeltek a bizonyítási eljárás végén további bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő. Megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás mentes a Be. 351. §
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felübírálata alapjául elfogadta. A bizonyítékok helyes értékelésén alapuló és logikus következtetéseket tartalmazó első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló vádlotti és védői fellebbezés, indítvány eredményre nem vezethetett sem eljárási szabálysértés, sem megalapozatlanság okán. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor vádlott bűnösségét a Btk. 355. §
(1)bekezdés b./ pontjába ütköző szolgálati közeg elleni erőszak bűntettében állapította meg. A másodfokú katonai tanács egyetértett az elsőfokú katonai tanácsnak a
- oldal
- és
- bekezdéseiben kifejtett azon jogi álláspontjával, hogy a sértett az első fokú ítélet tényállásában rögzített előzményeket követően rendőri intézkedést kezdett a vádlottal szemben, amelynek ő nem kívánta alávetni magát, tettleges ellenállást tanúsított, és megvalósította a terhére rótt bűncselekményt. Nem kétséges az sem ahogy ezt az ítélet tényállása rögzíti -, hogy a vádlott a polgárőrökkel szembeni fellépése idején szeszesitaltól befolyásolt állapotban volt. A vádlott felmentésére tehát nem kerülhetett sor, mert az a Be.351.§
(1)bekezdés, illetve a Be.352.§
(3)bekezdése alapján a felülmérlegelés tilalmába ütközik. A katonai ügyésznek a súlyosításra irányuló fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő- és súlyosító körülményeket és nem tévedett, amikor a vádlottal szemben lehetőséget látott a Be. 87. §
(2)bekezdés e./ pontjában írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával pénzbüntetés kiszabására. A rendelkező részben megállapított pénzbüntetésnél a napi tételek száma a cselekménnyel arányos, míg a napi tétel összege megfelelően tükrözi a vádlott személyi, vagyoni, és jövedelmi viszonyait. Az elsőfokú katonai tanács a Btk.
- §-ban írtaknak megfelelően a cselekmény idején hatályban lévő - enyhébb - büntető törvényt alkalmazta. Nem tévedett a bíróság akkor sem, amikor nem adott helyt a lefokozásra irányuló ügyészi indítványnak. Helyesen állapította meg, hogy a tényállásban rögzített cselekménysorral a vádlott nem vált méltatlanná a rendfokozat viselésére. Indokolásával a másodfokú bíróság is egyetért, így a katonai ügyészségnek a pénzbüntetés súlyosítására, és lefokozásra irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokai alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.
- §
(1),
(3)és
(4)bekezdésein alapszik. Budapest,
- július
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. s.k. előadó bíró Dr. Török Zsolt hb. ezredes szavazó bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest ,
- július
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Horváth Judit tisztviselő